Nomen est omen: Hollandia (az ország neve angolul the Netherlands, azaz kb. „alsó vidék”) területének több mint fele legfeljebb egy méterrel fekszik tengerszint feletti magasságban, egynegyede pedig a tengerszint alatt van. Az ország és a nyelv leírására használt melléknév a Dutch, azaz holland. Hollandiában több mint 17 millió ember él, így Európa második legsűrűbben lakott országa. Rotterdam nevű városa a legforgalmasabb európai tengeri kikötő, és otthont ad a világ „jogi fővárosának” Hágában. A hollandok nyelvérzéke legendás – angolul egészen remekül beszélnek -, lakosai a nagy átlagot tekintve a legmagasabbak Európában. És természetesen fapapucsban bicikliznek mindenüvé a kezükben tulipánpalántákat egyensúlyozva.

A sztereotípiáknál viszont sokkal fontosabb egy adat: 73%. A hollandok közel háromnegyede lépte át a digitális világ küszöbét 2019-re, hiszen a digitalizáció elfogadottsága messze itt a legmagasabb Európában. A magukat Fintech cégként azonosító társaságok száma körülbelül 700, a cégek átlagosan hét éve működnek, alig felük (48%) pedig 1-10 alkalmazottal rendelkezik. Fintech fő központjai Amszterdam, Rotterdam, Hága és Utrecht – más szóval a négy legnagyobb város.
Tevékenységi szektor szerint a többség – 14% – pénzügyi szoftverekben, 9%-uk elemzéssel és big datával, 9%-uk pedig kifizetésekre és átutalásokra koncentrál. Ez azt jelenti, hogy a többi cég nagyrészt „valami másban” vesz részt.

Sokszínű táj

Röviden: a holland Fintech-szcéna nagyon változatos, egyre több vállalat kínál új és innovatív megoldásokat az olyan kisebb cégektől kezdve, mint az amszterdami székhelyű CapSearch, egészen az olyan multinacionális cégekig, mint a 7500 alkalmazottat foglalkoztató Ingenico, amit „globális digitális fizetési bajnok” néven is szoktak emlegetni. A Mollie egy másik fizetési platform, amely 2020 szeptemberében 90 millió eurós tőkeinjekciót kapott, hogy lehetővé tegye a társaság számára, hogy „világszínvonalú termékeket építsen, amelyek egyszerűsítik az összetett pénzügyi szolgáltatásokat.”

A holland Fintech ökoszisztémában számos olyan, kevésbé ismert vállalat működik, amelyek más Fintech-eket szolgáltatnak és B2B szolgáltatásokat nyújtanak. Az Adyen például az Uber és az Airbnb számára biztosít fizetési eszközöket. A Buckaroo összetett fizetési megoldásokat kínál 40 nemzeti és nemzetközi fizetési módszer között, megkönnyítve a vállalkozások dolgát az árusítás és a fogyasztókét a vásárlás tekintetében. A Mollie hasonló helyet foglal el a kereskedőkre szabott fizetési szolgáltatások nyújtásában is.

A lakosság körében a digitális megoldások iránti általános nyitottság számos Fintech-megoldás gyors elterjedését jelentette, különösen az olcsó, könnyen használható és széles körben alkalmazott rendszereket tekintve. Az olyan alkalmazásokat, mint a Tikkie, amelyek néhány évvel ezelőtt még úttörőnek számítottak, ma normális mindennapi eszköznek tekintik. Mindennek köszönhetően a holland Fintech-szcéna kivételesen termékeny. Merüljünk egy kicsit mélyebbre, és kérdezzünk meg pár olyan szakembert, akik benne vannak a piac sűrűjében.

Holland Fintech

Don Ginsel a Holland Fintech alapítója és vezérigazgatója jó helyzetben van ahhoz, hogy áttekintést nyújtson. „Nagyon élénk, vállalkozói ökoszisztéma a miénk” – mondja. Ő aztán tudja, miről beszél, számos vállalkozást alapított, mellette startupok mentora és ösztönzője. „A kereskedelem megkönnyítésére szolgáló pénzügyi eszközök fejlődtek, és erős algokereskedelmi és kripto-kereskedelmi közösség működik. A közelmúltban számos vállalat költözött az Egyesült Királyságból a Brexit után, és már látjuk, hogy Hollandia sokat profitál ebből.”(A Brexit volt az egyik oka annak, hogy több vállalat úgy döntött, hogy Hollandiába helyezi át európai pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó licenszeit, például az Azimo és a Vitesse PSP, valamint a globális pénzügyi piac egyik vezető cégének számító Bloomberg és az AM Best hitelminősítő intézet).
Don így folytatja: „Erős B2B tevékenység is tapasztalható, ami a pénzügyi szolgáltatások mögötti technológiai infrastruktúrát szolgáltatja. A helyi fogyasztók digitális affinitása rendkívül magas szintű, ezt még inkább ösztönzi a világjárvány és a távoli tranzakciók szükségessége. A digitális gazdaság és a legtöbb Fintech virágzik.” OK, szóval le is zárhatjuk a jelentést Hollandiáról? Nos, nem egészen.

Túlszabályozás?

Remco Veenenberg egy holland expat, aki idejét jelenleg a hollandiai karanténhelyzet és a Perfinal nevű Core Banking szolgáltatást nyújtó magyar Fintech cég között osztja szét, annak ellenére, hogy szakmai életét a Neuro-Science-ben kezdte. Mivel a Fintech annyira új a világon, a piaci szereplők tapasztalatai meglehetősen eltérnek – Remco drámai karrierváltása viszont ismerős történet lehet. A Fintech iránti érdeklődése akkor támadt fel, amikor részt vett egy Revolut találkozón, és megállapította, hogy a hagyományos banki modellekkel kapcsolatos számos problémájára a platform kész válasszal bír. Gyorsan elkezdett mindent megtudni a Neo- és Challenger bankokról, és 2018-ra már nagyszabású Fintech konferenciákat szervezett, melyeket mind az új, mind a hagyományos bankok látogattak.

Ellentétben Don Ginsel lelkesedésével a holland Fintech-szcéna iránt, Remco óvatosabban fogalmaz szülőföldjével kapcsolatban, ahová időközben visszaköltözött. „A hollandiai Fintech túlszabályozástól és a szabályozók visszatartó hozzáállásától szenved” – mondja. „Ezek költségesek és nehezen teljesíthetők, és a Holland Nemzeti Bank sem működik együtt.” A litván helyzetet hozza fel példaként, amit jól ismer, és sokkal inkább Fintech-barátnak tart, különösen a startupok számára. „Vilniusban koncentrálódik a Fintech-közösség, amit a szabályozók rendszeresen látogatnak és tartják a kapcsolatot a vállalkozásokkal. Noha ez a koncentráció kissé hasonló az amszterdamihoz, Hollandiában összességében távolság van a szabályozók és a Fintech társaságok között.”

Jól ismeri az új bankokat és rengeteg tapasztalatot szerzett a sok konferencián, például a Monzo és Revolut képviselőivel. Az Egyesült Királyságban ezek a bankok egyre nagyobb ügyfélkörrel bírnak, de Remco szerint Hollandiában egy olyan ismerőse sincs, akinek ezeknél az intézményeknél lenne számlája. „Ennek egyik oka az, hogy a klasszikus holland bankokba vetett bizalom magas – ezt mutatja az ABN Amro és annak Tikkie nevű alkalmazásának népszerűsége. A legtöbb funkciót tekintve a bankok megkönnyítik a fogyasztók dolgát.” Amellett, hogy a régi bankok „nagyon rendben vannak”, Hollandiában a Maestro kártya a legelterjedtebb, a Revolutot pedig alig használják.

Remco szabályozással kapcsolatos gondolatai visszatükröződnek egy 2019-es hollandiai Fintech EY-cenzus eredményeiben is, amiben a következő szerepel: „A Fintech cégek saját bevallásuk alapján jelenleg sok időt és pénzt költenek a törvények és rendeletek betartására, ezzel az innovációt a szabályozás árnyékába helyezve… A holland szabályozók viszonylag szigorúan értelmezik a törvényeket és rendeleteket, összehasonlítva a többi európai ország szabályozóival.”

A Fintech-szcénáról festett, kissé aggasztó kép ellenére – legalábbis, ami a szabályozási rugalmasság hiányát illeti – Remco szereti, ahogy a hollandok hozzáállnak az üzleti tevékenységükhöz. Amszterdamban, ahol a lakosság kevesebb, mint egymillió fő, kifejezetten kellemes úgy üzleti megbeszéléseke járni, hogy az ember felpattan a biciklijére, és egy kávéházban ül le tárgyalni. „Ez a fajta kollaboráció hiányzik egyelőre a bankok és a Fintech-cégek kapcsolatából, ami, ha egyszer megvalósul, akkor valóban versenyhelyzetbe hozhatja Hollandiát más országokkal, ahelyett, hogy beragadna a saját ökoszisztémájába.”A kulcs? A szabályozási struktúrák reagálóbbá tétele.

Képezzük vállalkozókat!

Niels van Daatselaar, akinek a Fintech világába egy csokor világ jelentette a belépőt, nem feltétlenül ért egyet reakcióképesség hiányáról szóló nézetekkel. A Rabobank csoport alkalmazottjaként három másik fiatal kollégájával 163 induló közül kapott lehetőséget a bank belső „Moonshot” inkubátor programjában való részvételre Easytrade nevű tőzsdei platformjával. Pénznyeremény nem, egy csokor virág viszont járt mellé, majd a kvartettet a bank utasította, hogy azonnal hagyják el jelenlegi munkakörüket, és vegyenek részt egy három hónapos vállalkozói képzésen, ami a jövőjüket illetően kulcsfontosságúnak bizonyult.

Az idő múlásával az Easytrade egy fedezeti alkalmazásból az Államkincstár TreasurUp platformjává alakult át, aminek 2021 elején már egy társalkalmazását is elkezdték fejleszteni.

Mi Niels tapasztalata a szabályozási rendszerről? „A szabályozás fontos elem a TreasurUp számára. Banki ügyfeleink egyre növekvő számú szabályozással néznek szembe, főleg azért, mert a kezelőfelületünk származtatott devizaügyletek kezelését is megoldja. Ez azt jelenti, hogy a TreasurUp-nak bankonként és országonként meg kell tanulnia, hogy mit jelent a helyi vagy regionális szabályozás az általunk konfigurált online szolgáltatások számára. Ennek érdekében a leendő bankokkal folytatott tárgyalásaink nagy része a szabályozásról szól.”

A szabályozások mellett van egy tendencia, ami a Fintech-ek mellett szól, a nagyobb pénzügyi intézmények ugyanis a belépés költségei és bonyolultsága miatt elkerülték az ajánlatokat, így megnyílt az ajtó a vállalkozó kedvű szereplők előtt. Niels szerint: „Az ügyfelek és a fogyasztók gördülékeny pénzügyi szolgáltatásokat akarnak, és most lehetőség van arra, hogy valami profi dolgot építhessenek fel az alapoktól kezdve, olyan eszközökkel, amelyek ezt lehetővé teszik. Hollandiában kiváló ökoszisztémát fejlesztünk ki a Fintech-cégek virágzásához. 2007-ben Bostonban láttam a jövőt, azt a jövőt, ami most jött el Nyugat-Európába.”

Szélesebb merítés

A Holland Fintech több mint 400 cég és 22 000 magánszemély kiszolgálójaként a Fintech ökoszisztéma egyik főszereplője. Eddig 350 találkozót és rendezvényt szerveztek, és 314 hírlevelet küldtek ki. Röviden: ha Fintech-ről van szó, a cég megkerülhetetlen úgy Hollandiában mint nemzetközi szinten. A Rabobank üzlettársként támogatja a szervezetet, kijelentve, hogy: „A közösség tagjaként releváns betekintést, értékes hálózatot és hozzáférést biztosítunk olyan hasznos műhelyekhez, amelyek a bank minden alkalmazottjának előnyösek.”

A Holland Fintech a European Fintech Navigator nevű oldalon keresztül még inkább a hálózati megközelítést sulykolja. Az oldal áttekintést nyújt az európai Fintech-szcénáról ahol 17 különböző országban 800 cég, 160 befektető és 70 felügyelő alakítja a folyamatokat. A Holland Fintech nyilvánvalóan páneurópai jövőképet tart üdvösnek. Don Ginsel vezérigazgató szerint a digitális átalakuláshoz – amit például a holland kormány is most tanul – a Fintech egyszerűen elengedhetetlen fontosságú.

A Holland Fintech 2018 óta otthont ad az Amszterdam Fintech Hétnek (XFW), amit 2020 szeptemberétől a Covid miatt javarészt online rendeznek. Az egyik előadás egybevágott Don Ginsel saját céljaival és lehetőséget biztosított startupoknak arra, hogy megmutathassák, mit tudnak, még úgy is, hogy az online konferencia lehetőségei korlátok közé szorították őket. Hat nap alatt a résztvevők változatos és érdekes ajánlatokat láthattak, melyekből kiderült, hogy járvány ide, járvány oda, a vállalkozó szellemnek nem lehet korlátokat szabni. Don már a jövőbe tekint: „Várjuk a következő Amszterdami Fintech Hetünket, 2021 júniusában!”

Szinte ingyenes

Annak ellenére, hogy határokon átnyúló eszmecserét folytatnak olyan rendezvényeken, mint például az Amszterdami Fintech Hét, az országok a regionális szabályozások miatt relatív izoláltságban élnek. „Nem feltétlenül igaz, hogy a holland hitel- vagy betéti kártyánkat Németországban minden esetben tudjuk használni” – mutat rá Don. Hollandiában a kártyás fizetés „szinte ingyenes”, így a holland fogyasztóknak nehéz alkalmazkodni a más területeken gyakran magas költségekhez. „Az átváltási költségek ismeretlenek a holland fogyasztók számára” – mondja Don. Úgy véli azonban, hogy a holland modell vonzóvá válik, és a kártyahasználat költségei egész Európában csökkenni fognak. De ha így lesz, hol fognak a Fintech-ek pénzt keresni? „Főként a hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokban, melyek a sima kártyahasználatra rakódnak rá” – mondja. „Sok innovatív fogyasztói / kisvállalkozói alkalmazást fejlesztenek ezen a területen: ott van például a Tellow, a Rabobank egyik kezdeményezése, melynek célja a szabadúszók könyvelésének leegyszerűsítése.”

És mi Don saját szerepe ebben? „A Fintechben mindig van valaki, aki hasonló projekteken dolgozik, de igyekszem befolyásolni és megkönnyíteni az embereket saját ötleteik megvalósításában” – mondja. „Amikor elindítottam a Holland Fintech-t, és megkérdeztem az embereket, hogy érdekli-e őket egy Fintech-kollektíva életre hívása, mindenki, akivel beszéltem, szívesen segített, és az ötlet nem halt hamvába. Most, hat és fél évvel később, rendelkezésünkre áll egy nagyon hatékony szervezet és egy kiterjedt hálózat is.” Ez vonatkozik a világjárványra is, ami nyilvánvalóvá tette, hogy az emberel távmunkában akarnak dolgozni, és applikáción keresztül intéznék a pénzügyeiket.

Remco Veenenberg egyetért azzal, hogy az online fizetési piac jelenleg hatalmas támogatást élvez, mivel „mindenki, mindent távolról akar fizetni.” A világjárvány vége nem azt fogja jelenteni, hogy a társadalom visszatér a régi módszerekhez – a most zajló változások akkor mennek át gyakorlatba majd.

Trendek és akikre figyelni kell

Tehát kik azok, akiket figyelni kell a holland Fintechben? Remco az olyan nagy bankokra mutat, mint például a Rabobank és az ING, melyek aktívan és kreatívan támogatják a Fintech cégeket (a Rabobank TreasurUpja kiváló példa erre) és inkubátorprogramokat is futtattnak. A BNP Paribas egy plug and play Fintech keltetőt is üzemeltet, amely hamarosan aktív lehet Hollandiában. Challenger bankként a Bunq „nagyon sikeres”, és Remco a 2021-es évtől elsősorban a nyitott banki szolgáltatások további növekedését várja. Nagy évre számít a Bitcoin számára is – ez már be is jött neki.

Az NIBC kereskedelmi bankot 1945-ben alapították. Jelenleg mintegy 650 alkalmazottja van, székhelye Hágában található, és elsősorban a vállalati befektetési piacot szolgálja ki. Bár egy régi bank, igen tevékeny Fintech területen is, valamint általánosabb profilú techcégekkel is együttműködik. 2021 januárjában indult meg a 75 éves bank felvásárlásának folyamata.
A vevő a Flora Acquisition, akik hitvallásuk szerint stratégiájuk gyorsításához keresnek olyan, innovatív törekvéseket, melyek a cég növekedésének új irányt szabhatnak. Érdemes lesz megfigyeli, hogy működik majd ez a gyakorlatban.

Niels van Daatselaar, a bankrendszeren belülről inkább trendeket lát, nem pedig az egyes vállalatokra figyel fel. Amikor a Rabobankban elkezdett dolgozni, meséli, a sikeres bankárt a jó öltöny, nyakkendők és a fekete cipő jellemezték. Most őt és kollégáit jobban érdekli, hogy a munkavállalók „magukat adják.” Olyan ez, jegyzi meg, mint a CPU-használat, az elégedetlen vagy nem motivált emberek csak kapacitásuk töredékét használják fel. Ha azonban az emberek motiváltak, akkor a teljesítményük jóval magasabb. Azt mondja: „Egyesek csak 50%-ot nyújtanak. Az én célom, hogy ezt 100%-ra tornázzam fe. Ennek egy része a Fintech aréna izgalmából és kihívásaiból származik, ahol a TreasurUp szellemmárkás kincstári megoldásokat kínál a bankok számára, és ahol az öltöny-nyakkendő kombó ma már csak opcionális. Niels megjegyzi: „Ugyanezek a bankárok, miután az asztal ügyfél oldalán ülnek, elvárják, hogy a Fintech emberei ne legyenek olyanok, mint ők. Arra számítanak, hogy inspiráljuk őket azon keresztül, hogy kik vagyunk, és mit teszünk hozzá a cég sikeréhez.”

Az inspiráció természetesen továbbra is szerepet játszik, így a Holland Fintech-szcéna egyik gurujaként Don Ginsel figyelmét nem kerülik el az olyan inspiráló új cégek, mint a neobank Bunq, amely szerinte következetesen bővíti fogyasztóközpontú funkcióit. A Blanco egy regtech/menedzsment cég, ami a KYC jogszabályainak és az ügyfelek adatkezelésének átalakítását tűzte ki maga elé, „kellemetlenségből akarnak lehetőséget teremteni.” Aztán ott van a Mambu nevű, szoftverszolgáltatásként működő cég, amely elősegíti a bankrendszer deregulációját. Igaz, ez egy berlini központú cég, de Hollandiában egyre nagyobb léptekkel halad előre.

A 2014-ben alapított Bux egy újabb válogatás, amelyet Don szerint érdemes megnézni. Ők ingyenes neo-brókeri szolgáltatásokat kínálnak azzal a szlogennel, hogy: „Meg akarjuk mutatni a felhasználóknak, hogy a befektetés szórakoztató.”

Foglaljuk össze röviden a holland Fintech-szcéna jellemzőit:

• Hollandiában a digitális megoldások a legnagyobb fogyasztói elfogadottsággal rendelkeznek Európában
• Sok fogyasztóközpontú alkalmazás „szinte ingyenes”
• A nagy bankok aktívan támogatják az új szolgáltatásokat és ösztönzik a startupokat
• A Neo és a Challenger bankok ennek megfelelően nem tudnak húzóerővé válni
• Jelenleg mintegy 700 Fintech vállalat működik Hollandiában
• 400 vállalat tagja a Fintech Hollandnak
• A tevékenységek széles körűek, a legnagyobb halmazban (14%) a pénzügyi szoftverek találhatók
• A Fintech vállalatok csaknem felének 1-10 fős csapata van

Csapatok fejlesztése és bővítése

Ez az utolsó pont nem olyan meglepő – elvégre kevés induló vállalkozásnak van nagy csapata már a rajtnál. Általában néhány barát vagy kolléga van, akiknek speciális készségeik vagy érdeklődési köreik vannak, illetve szenvedélyesen szeretnék ötleteiket megvalósítani. Ahogy a vállalat tevékenysége begyorsul, mások is csatlakoznak hozzájuk, általában támogató szerepekben. Igen ritka az, amikor minden szükséges készség rendelkezésre áll és minden területet lefedhetnek. Az egyik ilyen terület, amelyre egyaránt nagyon szükség van, és ugyanakkor gyakran hiányzik a központi csapaton belül, az UX-UI kialakítása. Itt kerül a képbe az Ergomania UX-UI tervezőiroda. Igen ám, de Hollandiában?

Valóban, az Ergomania székhelye Budapesten, Magyarországon található, de a cégnek hosszú tapasztalata van a távoli munkavégzésről, még a világjárvány megjelenése előtt. Az Ergomania a banki és a Fintech szakterületre szakosodott, és egész Európában aktív ügyfélkörrel bír. A társaság a Holland Fintech partnere, a 2020. szeptemberi virtuális amszterdami Fintech héten András Rung Ergomania vezérigazgató „A 7 halálos bűn az UX-ben” c. előadását hatalmas siker övezte.

Az Ergomania egyik legnagyobb holland dobása Niels van Daatselaar TreasurUpja volt. Az Ergomania-t felkérték arra, hogy végezzen gyökér- és ágazati áttekintést azokról a rendszerekről, amelyek az üzlet bővítésével növekedtek, de a folyamat általános ellenőrzése nélkül, így következetlenségek alakultak ki. Az üzleti modell megváltoztatásával, amikor az Easytrade-ből TreasurUp lett, a csapat úgy döntött, hogy ezeket az következetlenségeket ki kell küszöbölni.

„Van néhány nagyszerű tervezőnk” – mondja Eward Bartlema, aki a TreasurUp felülvizsgálatáért felelt. „De az UX tervezők kreatív emberek, és mindig új dolgokra gondolnak, néha a nulláról újrakezdve. Lehet, hogy a formatervezés jobbá és korszerűbbé válik, de leszenek mögöttes problémák.”

Mélyreható vizsgálat és kutatás után az Ergomania kifejlesztette a TreasurUp „Egységes igazságforrását” egy olyan tervezési rendszer (Design System) létrehozásával, amelyre az üzleti életben mindenki hivatkozhat, minden szinten. Amint az Ergomania projektvezetője, egyben az Ergomania cégtársa, Maria Amidi Nouri megjegyezte: „A TreasurUpnál eddig elvégzett munka eredményeként a meglévő modulok intuitívabbá és felhasználóbarátabbá váltak. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Design System valóban pénzt takarít meg. Úgy kalkuláltunk, hogy a TreasurUp befektetése két hónap alatt meg is térült.”

Nearshoring

A fenti példa is mutatja, hogy nyilvánvalóan lehetséges hatékony UX-UI tervezést végezni a határokon átnyúlóan. Valójában az Ergomania művészi fokra fejlesztette nearshoring kapacitását, teljes és fejlett eszköz- és módszertancsomag alkalmazásával, és nagyon szorosan együttműködve az ügyfelekkel – még akkor is, ha bizonyos távolság elválasztja őket. A TreasurUp és az Ergomania együttesen működő tervezési rendszerét konkrét kincstári alkalmazásokhoz igazították, ugyanakkor ez egy olyan szigorú folyamat, amelynek eredménye bárhol előnyös lehet a Fintech számára. Az alaposság az Ergomania egyik trademarkja, kezdve egyetlen weboldal megtervezésétől vagy frissítésétől egy komplett portfólió megtervezéséig, annak minden elem mobil és internetes banki szolgáltatások hatalmas tervezésén és megvalósításán keresztül, a belső rendszerekig, az értékesítési támogatástól a chatbotig és hang interfészek. Vagy amint Nyíri József, a BnL Growth Partners partnere mondja: „Az Ergomania az UX problémamegoldónk. Cégeim 2011 óta működnek együtt az Ergomaniával. Ha UX designra van szükség, mindig őket hívom.”

Az olyan nagy cégeknek, mint a TreasurUp, UX-UI segítségre van szükségük, hogy megszüntessék a következetlenségeket, amikor egyre nagyobb ügyfélbankok kiszolgálására készültek, például a közelmúltban a szellemmárkás kincstári együttműködése a Nordea bankkal. Egyéb cégeknek, mint például az unikornis Mollie, gyors és teljesen bombabiztos UX-UI-ra van szükségük. A Fintech UX-UI kialakítása nem csupán látványos oldalak készítéséről szól – ez az alapja az egész cég működésének, ezen áll vagy bukik az egész rendszerük, és az út minden lépését a szabályozók mindent látó tekintete követi szorosan. A Fintech kipróbált szakértelmet követel meg egy UX-UI ügynökségnél, és ez az, amit az Ergomania nyújtani tud. A kisebb Fintech-ek számára, amelyek a holland Fintech-szcéna csaknem felét teszik ki, ugyanolyan létfontosságú a szakértő segítő kéz. Az „úgy indítsd a cégedet, ahogy folytatni akarod” egy remek mottó, ahogy az is hasznos tanács, hogy az induláskor érdemes időt szánni minden aspektus vizsgálatára, és eldönteni melyekre van feltétlen szükség a sikerhez. Az Ergomania csapata számos eszköz és módszertan alkalmazásával rendelkezik, ideértve az Business Model Canvas megközelítést, különösen annak Value Proposition (Értékjavaslat) részét.

Tehát az üzlet méretétől és érettségétől függetlenül az UX-UI szakértelem ugyanolyan értékes Hollandiában, mint bárhol másutt – az Ergomania ezen a piacon pedig már bizonyított. Más UX-UI ügynökségek is megjelentek a piacon, pl. Essense Service Design, Wonderland, Momentum Design Lab, és Deuxers, mindegyik saját megközelítéssel és specializációval bír a Fintech térben.

Ahogy a terméktervező Jessica Lascar blogjában írja: „Kicsit paradox helyzetnek tűnhet, de van egy finom vonal a pénz és az érzelmek között. A kettő közötti kapcsolat megkeresése a „pénzes pillanatok” megtervezéséhez vezet. Az ilyen pillanatokra való tervezés során arra kell odafigyelnünk, hogy az emberek hogyan érzik magukat, nem pedig a logikus viselkedésükre kell alapozni.” Természetesen ezt rá lehet húzni az összes UX-UI designra, de ne feledjük, hogy még a legbonyolultabb Fintech ajánlatok esetében is – és a holland Fintech közösségben sok speciális alkalmazás és platform létezik – az emberekkel kell kapcsolatba lépni. Az olyan cégek, melyeket Rung András ajánlott (plusz természetesen az Ergomania), megértik ezt, és mindenre alkalmazzák.

Vegyünk csak két példát az ügyfelek visszajelzéseiről, amelyek bemutatják a holland UX-UI designerek mennyire elkötelezettek az ügyfelek igényei iránt: „Szerettem a Creative Navy hozzáállását. Beletrafáltak. Van egyfajta intuíciójuk is; tudják, mire van szüksége az ügyfélnek, és úgy tűnik, hogy biztosítják is.”- CTO, IT / egy tech startupnál.

„A Your Majesty munkája kiváló volt. A weboldal világszínvonalú megjelenésű. A kezdetektől fogva megértették igényeinket és világos elképzelést terjesztettek elő.”- a digitális részleg alelnöke egy médiacégnél.

Most és a jövőben

Tehát úgy tűnik, hogy minden összetevő megvan ahhoz, hogy a hollandiai Fintech folyamatosan felfelé irányuló görbén mozduljon tovább. Don Ginsel 2020 közepén, az European Fintech Navigatorban megjelent írásában a pont akkor bozóttűzszerű gyorsasággal terjedő világjárvány ellenére is kifejezetten feldobott hangulatba volt. „Nagy általánosságot véve az év nagyon pozitív volt a pénzügyi szféra céljának szempontjából. Miután évek óta beszélünk az etikáról és a pénzügyi szolgáltatások társadalmi szerepéről, úgy tűnik, hogy most átlépünk a Rubiconon. Már nemcsak a Fintech startupok próbálják kicsit jobbá tenni a világot, hanem az inkumbens vagyonkezelők, bankok, nyugdíjalapok és még sokan mások is a társadalmi és fenntartható célokat építik be a vállalati kommunikációba és akciótervbe. Ez még több kezdeményezést és támogatást hajt fel, a pénzügyi befogadás, a pénzügyi ismeretek, a fenntartható pénzügyek és a pénzügyi jólét területeiről.”

A jelenlegi évről Remco Veenenbergnek ismét csak a szabályozás témája jutott eszébe. „A szabályozóknak meg kell könnyíteniük a megfelelést. A költségeket csökkenteni kell, és akkor valódi lehetőségeink vannak. De a következő év nehéz lehet: a kisebb, újonnan indult Fintech-eknek nehezebb lehet finanszírozást szerezni.”

És Niels van Daatselaar? „Optimista vagyok” – mondja. „Nagyon sok lehetőség lesz. A bankoknak valódi digitális stratégiát kell megfogalmazniuk, és mi pont képesek vagyunk komoly segítséget nyújtani ehhez. Ha megvan megfelelő technológiai hátország és szakembergárda, és szabad kezet kapunk, akkor nincs is más dolgunk, mint futni! Természetesen folyamatosan értékelnünk kell, hogy az, amit csinálunk, helyes-e. Lehetőség mindig van, és jelenleg az ablaka tárva nyitva áll.”

Ez Hollandiára igaznak tűnik, köszönhetően a hagyományos nagybankok változásokra és az innovációra mutatott viszonylagos nyitottságának, valamint a Fintech hálózat erősségének. Noha Hollandia észrevehetően sík terep, a Fintech szcéna egyre nagyobb dombot épít magának.