A Diary study lényege

Diary study-t akkor érdemes alkalmazni, amikor részleteiben, valós körülmények között, hosszabb távon akarjuk megismerni a felhasználók viselkedését a tesztelt termék vagy szolgáltatás kapcsán, ugyanakkor nincs szükség, lehetőség vagy kapacitás a folyamatos, független megfigyelésre.
A Diary study módszerét öt konkrét esetben érdemes használni elsősorban, amikor meg akarjuk ismerni a felhasználók hosszú távú viselkedését:

1. Rutin
2. Használati eset
3. Attitűd és motiváció
4. Hozzáállás változása
5. Felhasználói útvonal (customer/user journey)

Amennyiben nem csak az érdekel bennünket, mit mondanak a tesztelők, hogyan és mire emlékeznek, hanem az is, hogy egészen pontosan mit csináltak, akkor fontos műszeresen is mérni a tevékenységüket (például Lookback segítségével), vagy sűrűn és pontosan riportáltassuk őket, beszélgessünk velük rendszeresen.

 

A Diary study az Ergomániánál

Az Ergománia rendszeresen alkalmazza a Diary study-t, amikor meg akarjuk tudni egy tesztelés alatt álló szolgáltatás vagy termék esetében, hogy a felhasználók mely napszakban foglalkoznak vele, vagy éppen azt, hogy ha meg lehet osztani tartalmat, akkor mi alapján választják meg a tartalom megosztását másokkal.

A diary study-t négy fő lépésben valósítjuk meg:

1. Megfogalmazzuk a kutatási kérdést
2. Részletesen megtervezzük a kutatást
3. Rövid oktatásban részesítjük a kutatási résztvevőket
4. A kutatás végeztével pedig, az adatok birtokában, még a részletes adatelemzés előtt begyűjtjük a további kvalitatív visszajelzéseket

Szintén használjuk a Diary study-t, amikor szeretnénk megtudni, hogy a felhasználók milyen minőségben foglalkoznak egy termékkel, illetve melyek az elsődlegesen elvégzett feladataik és milyen munkafolyamatokat végeznek.

Bevált nálunk olyan esetben is, amikor meg akarjuk ismerni, hogy mi motiválja az embereket konkrét feladatok elvégzésére, hogyan érzik magukat közben és mit gondolnak a felhasználók arról, hogy mennyire tanulható egy rendszer, vagy mennyire maradnak hűségesek az ügyfelek az idő múlásával és hogyan értékelik a márkát. Ugyancsak hasznos eszköznek találtuk az ügyfélutak megismerésében.

 

A Diary study főbb módszerei

Az Ergománia szakemberei elsősorban arra kíváncsiak, hogy a felhasználók valójában mit tesznek, tettek. A tapasztalataink szerint bármely weboldal vagy egy meghatározott applikáció esetében pontos szoftveres rögzítést tesz lehetővé a Google Lookback szolgáltatása.

A naplózás ekkor biztosítja, hogy a felhasználók természetes környezetében ismerjük meg a felület általuk történő használatát. Megfigyelhetjük, hogy a felhasználók egészen pontosan miképp használják a terméket. Az elkészült naplókat, adatokat egyberendezve pedig kvalitatív mintavételre alkalmas adatokhoz jutunk.

Az online naplózásnál nem kell a leírtak illetéktelenek kezébe kerülésétől tartani, mert jelszóval védhető a tartalom. Formázni és frissíteni, a leírtakat rendszerezni nagyon egyszerű, valamint mindig hozzáfér a szerző (az aktuális napló készítője) és a kutató is.

Az online felületeken végzett naplózásra egyértelműen adják magukat a Google Docs vagy Microsoft One Note felületek. Előnyük, hogy nincsen szükség lokális mentésre, minden információ automatikusan tárolásra kerül a felhőben. Emellett jelszóval védett szolgáltatást nyújtanak, a leírtakat pedig könnyű naplóba rendezni.

 

Mit nyernek az ügyfeleink a Diary study által?

Az ügyfeleink legfőbb nyeresége egy valós visszajelzéseket összegző tanulmány, amelyben összesítettük a felhasználók tényleges tevékenységeit, motivációit, viselkedését és tapasztalatait.

 

Mi az ügyfeleink szerepe a Diary study elkészítése során?

Ügyfeleink részéről fontos, hogy biztosítsák a tesztelésben résztvevő felhasználókat, továbbá a hozzáférést számukra a termékükhöz vagy szolgáltatásukhoz.

 

A sikeres Diary study készítés eredménye

A kész Diary study egy tanulmány, amely tartalmazza az egyes felhasználók naplóinak összefoglalását, továbbá az ebből levont következtetéseket és ajánlásokat.