Döntéshozói interjú

A döntéshozói interjú (stakeholder interview) az érintett döntéshozókkal készített célzott beszélgetések nagy segítséget jelentenek az UX tervezés folyamatában. Értékes felismerésekkel segítenek megalapozni minden projektet, amely felismeréseket egyébként nehéz, vagy éppen lehetetlen volna másként megszerezni.

A döntéshozói interjú során szerzett felismerések befolyásolják a teljes projekt folyamatát, például az üzleti célok, a technikai korlátok, a használhatóság problémái, stb. területén.

Az érintett döntéshozókkal folytatott interjú, amennyiben megfelelő a tervezése, a levezetése és a kiértékelése, a UX tervezés egyik leghatékonyabb kutatási eszköze.

Szakértői elemzés

A szakértői elemzés (heuristic analysis) során tervezői tapasztalatunkra alapozva, ügyfelünkkel egyeztetett szempontrendszer alapján módszeresen átvizsgáljuk a weboldal, webshop, alkalmazás érintett oldalait, folyamatait.

A szakértői elemzés célja a használhatósági hibák megtalálása, a felhasználók útjában álló akadályok feltárása, a javítási lehetőségek azonosítása, javaslatok megfogalmazása.
A szakértői elemzés, vagy szakértői véleményezés magában foglalja a tervezés vagy már kész termék elemzését egy UX szakértő részéről, a használhatósági problémák és erősségek azonosítása céljából.

A szakértői véleményezés a heurisztikus értékelés általánosabb változata, egy összetett használhatóság-ellenőrzési módszer, amelyben a használhatóság erősségeit és gyengeségeit többféle megközelítéssel elemzi az Ergománia UX szakértője.

Adatelemzés

Az Adatelemzés lényegi része minden tervezési és üzleti folyamatnak. Pontos adatok ismerete nélkül csak becslésekre, megérzésekre, szakmai tapasztalatra lehet alapozni, ám ezek csak a legritkább esetben válnak be maradéktalanul.

Az analitika azonban, szakemberek kezében, jól megmutatja mindazon összefüggéseket, amire szükségünk van a döntéshozatal során. Az olyan analitikai szoftverek, mint a Google Analytics, a Hotjar vagy a Mouseflow méltán tartoznak a legnépszerűbb adatelemző megoldások közé.

Világszerte több millió vállalkozás használja ezeket a platformokat, hogy jobb betekintést nyerhessenek a felhasználóik viselkedésére a weboldalukon, szoftverük vagy online szolgáltatásaik használata során. Megfelelő adatok híján a tervezés és döntéshozatal sokkal pontatlanabbá válik.

Felhasználói Interjú

A Felhasználói Interjú a UX tervezési folyamat része a kezdetektől. Alapvetően az egyszerűsége adja az erősségét: interjú formájában kérdezzük meg a felhasználókat a tervezés szempontjából minket érdeklő és fontos kérdésekről.

A Felhasználói Interjú során, szemben a fókuszcsoportos kutatással vagy felméréssel, rendkívül intenzív munka végezhető és a privát környezet miatt az interjúalanyok is hajlamosabbak megnyílni, őszintébben beszélni, mint mások előtt.

A Felhasználói Interjút egy képzett kutató vezeti, aki gyorsan és hatékonyan képes a csapat számára releváns információkhoz hozzájutni célzott, eldöntendő kérdések vagy kifejtendő válaszok révén. A Felhasználói Interjú a közvetlen és személyes jellege miatt elsősorban precíziós felmérésre alkalmas.

Etnografikus megfigyelés

Az etnografikus, azaz “néprajzi” megfigyelés a módszertanát kölcsönözte a néprajz tudományától. Ezért nevezik “árnyékként követésnek”, shadowingnak is (ami nem árnyékolást jelent!), mert az etnografikus megfigyelés során a cél az, hogy beavatkozás nélkül, jószerivel észrevétlenül figyelhessük meg a tesztek alanyait.

Az etnografikus megfigyelés segíthet a nagyon bonyolult, vagy kritikusan fontos tervezési kihívások vizsgálatában, mert elengedhetetlen a valós közönség megfigyelésénél és / vagy azokkal való interakció során.

Az etnografikus megfigyelés kvalitatív módszer, azaz a mennyiségnél fontosabb a minőségi vizsgálat. A kutatók valós életkörülmények között figyelik meg és / vagy lépnek kapcsolatba a vizsgálat résztvevőivel.

Mentális modell kutatás

A Mentális modell kutatás célja, hogy egy-egy feladatot/feladatkört és annak megoldását úgy tervezhessünk meg, hogy az megfeleljen a felhasználók gondolkodásának. Ismernünk kell azt, hogy a felhasználók hol, hogyan és miért teszik ki a hangsúlyokat, ezért a mentális modell alapját a gondolati egységek képezik.

Ahhoz, hogy ezeket a való világban jól ismert folyamatokat jól képezzük le a képernyős, illetve online felületen, ismernünk kell, hogy a felhasználók milyen lépésekben, fogalmakkal gondolkodnak az adott folyamatról.

A mentális modellek mély tudást nyújtanak számunkra az emberek motivációiról és gondolatmenetéről; ezekkel együtt pedig emocionális és filozófiai keretrendszerükről is, melynek határain belül cselekednek a mindennapokban.

Mentális modelleket képesek vagyunk teljesen új szolgáltatásokhoz is asszociálni (pl. Hangalapú fizetés vagy azonosítás), de ebben az esetben modelleink sokkal képlékenyebbek. Ugyanakkor ha teljesen új szolgáltatás területekre akarunk el jutni, akkor szükséges ezek feltárása is.

Diary study

A Diary study, vagy magyarul a naplós kutatás egy régi eszközt hasznosít új módszertan szerint: a naplóírást. A diary study során a felhasználók valós naplót vezetnek a tapasztalataikról. Jellemzően privát digitális felületen rögzítik a dátumot, időpontot, tevékenységeket, elvárásokat és eseményeket.

A Diary study legfőbb előnye, hogy akkor is nyomon követhetjük és megismerhetjük a valós felhasználói tapasztalatokat, amikor nincs mód a közvetlen személyes tesztelői jelenlétre. A felhasználói tesztek kiegészítéseként is használható, mert ellenőrzött körülmények között rejtve maradó, valós gondokra derülhet általa fény.

A Diary study az egyik leginkább időigényes, sok figyelmet és odafigyelést igénylő módszer, cserébe viszont betekintést nyerhetünk a vizsgálati alanyok valós (általuk jelentett) viselkedésébe, segítségükkel megérthetünk kontextusokat, hosszabb távú folyamatokat, viselkedéseket.

Best practice kutatás

A best practice kutatás, azaz jó gyakorlat kutatás célja a UX tervezés során a tervezési folyamat optimalizálása azzal, hogy egyfelől működő megoldásokat gyűjtünk össze, másfelől ezen jó gyakorlatokat felhasználjuk a saját termék vagy szolgáltatás jobbá tételéhez.

A bevált gyakorlatok olyan irányelvek, etika vagy ötletek összessége, amelyek az adott tervezési folyamat során a leghatékonyabb vagy körültekintőbb megoldást teszik lehetővé. Másként megfogalmazva, a best practice kutatás által elkerülhetjük, hogy „feltaláljuk a meleg vizet”.

Fontos megjegyezni, hogy a best practice kutatás során nem lehet végleges vagy abszolút „helyes” válaszokat találni, mivel ezen a területen is érvényes, hogy ami másutt bevált gyakorlat, az az adott tervezés esetében még nem feltétlen lesz eredményes, vagy kielégítő.

Lego Serious Play

A Lego serious play igazi legózás, nem csak designereknek. A Lego Serious Play egy innovatív, kísérletező, facilitációs módszer, amely során a résztvevőknek egy előre meghatározott feladatot, problémafelvetést vagy szituációt kell megoldaniuk legó elemek segítségével.

A Lego serious play által jobb üzleti eredményhez vezető utat építhetünk. Ismerve a legózásban rejlő kreatív potenciált, aligha meglepő, mennyire hatékony eszköz, egyenesen az innováció és az üzleti teljesítmény növelésére tervezve.

Valóban Legót használunk, bár ezúttal a cél nem az, hogy egy tematikus jelenetet vagy tárgyat alkossunk meg. Alkalmazásával elő lehet csalogatni a cég munkatársai rejtett szakértelmét, és a betekintést és a tudatosságot elkötelezettséggé és közös célokká alakíthatjuk általa. Fontos megjegyeznünk, hogy a Lego Serious Play így nem azonos a legó elmekkel való Service Design tér és folyamat modellezésekkel.

KPI meghatározása

KPI meghatározása
A KPI-ok meghatározásának alapjául mindenkor az üzleti célok szolgálnak. Néhány KPI, amiket korábbi projektjeink során alkalmaztunk:

• Organikus találatok száma
• Mikro és makro konverziós arányok (globálisan, és forgalmi források/ kampányok szerint)
• CAC (Customer acquisition cost)
• Online akvizíciós eredmények (darab, volumen, érték)
• Cross-sales eredmények

Minél teljesebb a lehetőség arra, hogy az egyes leadeket/ ügyfeleket végigkövessük az ügyfél meglévő rendszerien (CRM, számlavezető rendszer stb.) keresztül, annál teljesebben lehet üzleti teljesítményét monitorozni.

Honlapok, webshopok, alkalmazások elemzése

A szolgáltatás során áttekintjük a már elkészült honlap, webshop vagy alkalmazás működését, meghatározzuk a gyenge pontokat és javaslatokat teszünk a problémák megoldására. Az elemzést használhatóság, design és keresőoptimalizálás szempontjából is elvégezzük.

Szemben az interneten fellelhető számos hasonló szolgáltatásra, mi nem sematikus, sablonokból és általánosságokat tartalmazó elemzést készítünk, hanem az általunk feltárt problémákra fókuszálva, az adott témában nagy gyakorlattal és szakértelemmel bíró szakértők segítségével végezzük el a szolgáltatást. A weboldalelemzési szolgáltatásunk a weboldalalemzes.ergomania.hu honlapon rendelhető meg.

User journey

A User journey szerepe az, hogy feltérképezzük a felhasználók kapcsolatát, “életútját” a rendszerrel való interakciókon keresztül, továbbá felmérjük és elemezzük, hogy a felhasználók milyen mentális és érzelmi állapotokon mennek keresztül.

A módszer neve onnan ered, hogy ténylegesen útvonalakat, online mozgást figyelünk meg a saját weboldalon, alkalmazáson vagy más rendszeren belül. A User journey-kkel megragadhatjuk azt, hogy ezen találkozások során mikor kerül krízishelyzetbe a felhasználóval való viszonyunk.

A problémát jelentő helyzetek azonosítása segít abban, hogy a felhasználói élményen javítsunk, és ne veszítsünk el (potenciális) ügyfeleket.

Navigációs séma tesztelése

A navigációs séma tesztelése túlmutat az egyszerű weboldal- vagy alkalmazás-navigáció ellenőrzésén. A tesztelés során valódi felhasználókkal validáltatjuk az ügyfeleink weboldalának vagy szoftverének menüstruktúráját.

A validálást végző tesztelőknek a feladatok alapján ki kell igazodniuk a felállított menüstruktúrában. Például egy online bankban meg kell találniuk a személyi kölcsön igénylésének a pontját. A navigációs séma tesztelése ezért mindig tesztforgatókönyv szerint zajlik, meghatározott célhoz létrehozott, valós tevékenységeket imitálva.

A navigációs séma tesztelésének elsődleges célja az, hogy a meglévő navigáció esetleges hibái, furcsaságai, nehezen érthető részei kiderüljenek és a teszt eredményeit felhasználva optimalizálni lehessen a weboldal vagy alkalmazás navigációját.

Design sprint

Az összes érintett bevonásával egy rendkívül intenzív 5 napos workshop sorozat keretében: 

1. Feltérképezzük a problémát 
2. Megoldás variációkat készítünk
3. Értékeljük ezeket
4. Prototípussal modelezzük a legjobb variációt
5. Teszteljük a prototípust és ezáltal validáljuk az üzleti elképzelést

A design sprintnek létezik rövidített 3 napos változata is.

Perszónák

A perszónákat a UX tervezés során használjuk. Olyan tervezési eszköz ez, amely jelentősen megkönnyíti a tervezési folyamatot, azáltal, hogy az egyes perszónák az ügyfeleink tényleges célközönségét képviselik.

A felhasználói interjúkból, analitikákból, megfigyelésekből korábban összegyűjtött adatokban szereplő információk alkotta mintázatok alapján végezzük el a perszónák meghatározását.

A perszónák használatával az Ergománia tervező csapata arra fókuszálhat, hogy valós felhasználókat kiszolgáló design-t hozzon létre. Így a tipikus felhasználók igényeire, folyamataira fókuszálunk egy generikus, mindenkit közepesen kiszolgáló design létrehozása helyett.

Empátia térkép

Az empátia térképet négy egyszerű kérdés megválaszolásával rajzoljuk meg, ám a kapott ábra már részletesen bemutatja az adott felhasználó típusokat: mit gondol, mit mond, mit tesz, és mit érez a felhasználó, így mélységeiben érthetjük meg őket.

Az empátia térképek, amelyekhez az adatokat elsősorban felhasználói interjúkból szerezzük meg, segítenek a tervezők, a termékmenedzserek, a további érdekelt felek és más csapattagok közös megértésében, továbbá segítenek az empátia kiépítésében a felhasználók felé, egyszersmind a viselkedésmintáik megismerésében is hasznunkra van.

Business Model Canvas

A Business Model Canvas az üzleti ötlet és a részletes üzleti terv között található, könnyen átlátható tartalmi részletességgel bíró üzleti tervezet. A Business Model Canvas kilenc területen modellezi az elképzelt üzleti vállalkozás alkotóelemeit, méghozzá tőmondatokban megfogalmazva.

A Business Model Canvas-t egy svájci közgazdász, Alex Osterwalder kutatásai alapján hozta létre egy 470 fős nemzetközi szakértői csapat, és az a lényege, hogy az egész vállalkozás felépítését és működését áttekinthető módon, egyetlen lapon, a „vásznon” jelenítjük meg, dolgozzuk ki, illetve vizualizáljuk.

A Business Model Canvas által könnyedén átlátható bármely vállalkozás működőképessége, és azonnal észrevehető a használatával minden stratégiai és egyéb tervezési hiba. További jelentős piaci előnyt biztosít az a tulajdonsága, hogy a Business Model Canvas rugalmasan alakítható, amennyiben a vállalkozás szempontjából relevánsan változott az üzleti és egyéb környezet.

Value proposition canvas

A Value proposition canvas, vagy magyarul az értékajánlati vázlat a Business Model Canvas része, egyszersmind egy önálló és fontos eleme az üzleti tervezésnek. Legfőbb célja, hogy a segítségével megértsük az ügyfelek igényeit és problémáit.

A Business Model Canvas az elképzelt üzleti vállalkozás alkotóelemeit modellezi kilenc területet lefedve, egy helyen, tőmondatokban megfogalmazva. A középpontjában viszont az értékajánlat, azaz a value proposition található, mert ebben tisztázzuk, hogy az ügyfeleknek milyen problémáját oldjuk meg, illetve milyen szükségletét szándékozunk kielégíteni.

A Value proposition canvas a felhasználók problémáinak megértésére fókuszálva mutatja meg, hogy milyen termékek és szolgáltatások oldhatják meg eredményesen ezeket a problémákat. Ez az az értékajánlat, ami miatt az emberek szeretni és használni fogják az ügyfeleink termékeit.

Funkciók meghatározása

A UX tervezési folyamatok egyik lényegi eleme a tervezés alatt álló szoftver, alkalmazás vagy általában a termék megfelelő funkcióinak a meghatározása. Olyan szolgáltatás ez az Ergománia portfóliójában, amelynek során az ügyfeleinkkel közösen jelöljük ki a digitális termékük funkcióit az üzleti elképzelések, a felhasználói kutatások, és természetesen a pénzügyi és IT megkötések alapján.

Már meglévő termék esetén a megfelelő funkciók meghatározása gyakorlatilag a termék áttervezésével jár, és ez egyaránt eredményezheti a funkciók bővülését, de a szűkülését is, mivel ez ténylegesen egy optimalizációs folyamat.

A megtartásra kijelölt funkciókat súlyozni és priorizálni kell, elsődlegesen a Kano modell alapján, mert így jelölhetők ki legeredményesebben az elengedhetetlen funkciók, továbbá azok, amelyek a megoldást egyedivé és különlegesség teszik.

Kano modell

A Kano modell hatékony módszer a felhasználói preferenciák mérésére, elsősorban termékfejlesztés során. Kano Noriaki professzor fejlesztette ki az 1980-as években, aki módszer nevének a családi nevét adta.

A Kano modell legfőbb előnye, hogy az ügyfelek prioritásait öt kategóriába (Muszáj, Egydimenziós, Közömbös, Zavaró, Vonzó, angolul Must-be, One-dimensional, Attractive, Indifferent és Reverse) sorolva szembeállítja az elégedettséget a funkcionalitással, és így gördülékenyebb lesz az út a gyorsabb és koncentráltabb fejlesztéshez, mert elválasztja a „kötelezőt” a „jó, ha van csoporttól”.

A Kano modell alkalmazása nagyon népszerű, mivel valóban a felhasználói igényekre mutat rá, szemben az üzlet- vagy a terméktulajdonos kívánságaival, így a fejlesztés az elképzelt helyett a valós ügyféligények kielégítését fogja szolgálni.

Élménytérkép

A rendszerünkkel való interakciók során felhasználóink mentális és érzelmi állapotokon mennek keresztül. Élménytérképeinkkel megragadhatjuk azt, hogy ezen folyamatok során mikor kerül krízishelyzetbe az ügyféllel való viszonyunk.

A problémát jelentő helyzetek azonosítása segít abban, hogy ezekre a potenciális elakadást jelentő helyzetekre választ tudjunk adni.

Kártyarendezés

A tartalomstruktúra kialakítása során az ún card sorting módszertant használjuk, amelynek hatékonyságáról mi magunk is megbizonyosodtunk nagyvállalati projektjeink során.

A card sorting tesztelés során megkérjük a résztvevőket, hogy a weboldal – tervezett – tartalmát a számukra érthető módon rendszerezzék, csoportosítsák. A résztvevők az egyes csoportokat el- és átnevezhetik. A lapcsoportosítás módszerének segítségével megismerhető, hogy a felhasználók miként rendszereznék a weboldalra tervezett információkat, valamint feltárható felhasználóknak az oldal tartalmáról kialakuló véleményük is.

A megfelelő és egyértelmű információs architektúra megkívánja, hogy az oldalon az információk a felhasználó számára ésszerűen és egyértelműen legyenek elhelyezve és az egyes tartalmakat abban a csoportban – itt: menüpont alatt – találja meg a felhasználó, ahol keresi.

Kétféle csoportosítási módszer létezik. Nyílt csoportosítás esetén a felhasználók maguk csoportosítják a tartalmat, alakítják ki és nevezik el a csoportokat. Zárt csoportosítás esetén a résztvevők előre meghatározott kategóriákba rendezik a tartalmi elemeket. Érdemes előbb a nyílt, aztán a zárt csoportosítást alkalmazni.

A módszer előnye, hogy segít a weboldal struktúrájának kialakításában, felépítésében, valamint a tartalom elrendezésében és az egyes kategóriák elnevezésében. Mivel a tartalmat maguk a felhasználók alakítják ki, a majdani oldal elrendezése is logikus lesz számukra. A résztvevők a tesztelés során dolgozhatnak egyénileg vagy csoportosan, illetve online vagy személyes részvétellel.

A tervezett tartalom felosztásánál (azaz a majdani menüszerkezet kialakításánál) figyelembe szokás venni a 7+/–2 szabályt (egyszerre könnyen áttekinthető elemmennyiség), és ennek megfelelően 5–7, de legfeljebb 9 menüpontot kialakítani. Azért érdemes erre figyelmet fordítanunk, mert ahogyan növeljük az aloldalak számát (7–9 felett), úgy nehezítjük meg látogatóinknak az oldalon való tájékozódást. A card sorting gyakorlat során az Optimalsort szoftvert kívánjuk használni.

Navigáció, tartalomstruktúra kialakítása/módosítása

A funkciók és tartalmak ismeretében kialakítjuk az egyes funkciók szerkezetét, navigációjának sémáját és azt, hogy ezek hogyan fognak úgy összekapcsolódni, hogy zökkenőmentes felhasználói élményt tegyenek lehetővé.  A weblap fejlesztés során az egyik legnagyobb kihívás a megfelelő információs architektúra, tartalomstruktúra kialakítása. Ennek nehézségét az adja, hogy a tulajdonos cég, szervezet, vállalat gondolkodásmódja nem tükrözi a felhasználói gondolkodásmódot.  Pedig a (felhasználói gondolkodásmódnak) megfelelően elrendezett információs rendszerben a felhasználók könnyebben eligazodnak, szívesebben mozognak, intéznek ügyeket.

A tartalomstruktúra kialakítása során a meglévő, tervezett tartalommal dolgozunk. Ezt kétféleképpen tehetjük:

1. Egyrészt úgy, hogy kutatóként, tanácsadóként, korábbi tapasztalataink felhasználásával kialakítjuk és elkészítjük a javasolt tartalomstruktúrát.
2. Másik megoldás, hogy magukat a felhasználókat, vagyis a célcsoportok tagjait a kérdezzük meg arról, hogyan gondolkodnak a honlap tervezett tartalmáról, információs teréről. Ebben az esetben megpróbálunk hozzáférni a felhasználók nem tudatos viselkedési stratégiáihoz, „online természetes észjárásához”. Ezt hivatott megismerni és feltárni az online felületekkel kapcsolatos vizsgálatok egy része, amikor pl. azt vizsgáljuk, hogy milyen információs struktúra lenne egy adott weboldal felhasználói számára könnyen érthető (pl. paper prototyping, card sorting, tree testing), vagy amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy adott menüpontot hol keresnek elsőre, másodjára, harmadjára stb. a felhasználók (eye tracking, azaz tekintetkövetéses vizsgálati módszer).

Mindkét esetben érdemes és pótolhatatlan a tervezett tartalomstruktúra tesztelése. Célszerű nem megfeledkezni azokról, akiknek az oldal végül szólni fog: a felhasználókról.

Design studio

A Design studio a Design Thinking egyik legjobb és legkönnyebben használható módszere. Gyakorlatilag egy csoportos rajzolós workshop, amiben egy termék vagy projekt érintettjei, felhasználói dolgoznak a közös koncepció kialakításán.

A Design studioban végzett munka során a résztvevők először egyénileg készítenek vázlatrajzokat, amiket aztán csoportosan megvitatnak és értékelnek, majd végül egy közös vázlatrajzos koncepciót alakítanak ki belőle.

A Design studio ideális eszköz projektek elindításához, az üzleti és a UX alapkoncepció kialakítására. Szervesen becsatornázható a UX tervezési folyamatokba, ezáltal javítva a projektek hatékonyságát és elfogadottságát is a szervezeten belül.

Wireframing

A drótváz tervezés (wireframing) egy felhasználói szemléletű digitális felülettervező módszer, amely által kialakíthatjuk egy weboldal, szoftver vagy alkalmazás felépítését. A UX szemléletű tervezés értelme és célja a felhasználói élményt középpontba helyezve megtervezni a digitális felületeket a hatékonyság, a tanulhatóság és a megelégedettség optimalizálása érdekében.

A drótváz tervezést a fejlesztés korai szakaszában szükséges alkalmazni, amikor még nincs kialakult képi design és tartalom. A drótvázak egyben lehetővé teszik a könnyebb kommunikációt is a létrehozandó digitális felületről, hisz konkrétumok mentén sokkal könnyebb vitázni, beszélgetni, mintha csak homályos, le nem rögzített elképzelések kavarognak a fejekben, vagy lebegnek senki által sem értett és olvasott funkcionális specifikációkban.

Szolgáltatástervezés

Valós értékeket közvetítünk az ügyfelek és a felhasználók számára komplex szolgáltatások leegyszerűsítésével, és azok hatékony, erőteljes megjelenítésével. A termékek jól körülhatárolhatóságával szemben a szolgáltatások több érintési ponton működnek. Az érintési pontokon a szakmai terminológiában azokat az emberi szükségleteken alapuló, interakcióval járó kapcsolódási pontokat értjük, melyek az ügyfél és a szolgáltató között jönnek létre egy meghatározott helyen és időben. Minden érintési pont egy üzenet, ami valamilyen formában “megérinti” az ügyfelet. Az ügyfélélmény szepmontjából kulcsfontosságú érintési pontok azok a környezeti elemek, amelyekkel az ügyfél találkozik fizikailag vagy digitálisan egy szolgáltatás igénybevétele során, és amelyek érzetet keltenek benne, legyen az akár látvány, hang, tapintás vagy illat.

Az érintési pontokon történt interakciók során alakul ki az ügyfélben a szolgáltatással kapcsolatos élmény, a szolgáltatás minőségét pedig a pontok összhangja és közös működésük határozzák meg.

Mit kell figyelembe venni a szolgáltatástervezés során?

• Kik a felhasználók/ügyfelek? Mire van szükségük? Mikor van szükségük rá?
• Kvalitatív kutatási módszerek a kvantitatív módszerek helyett
• Emberekkel, nem pedig embereknek tervezni
• Az emberek a szolgáltatáshoz fűződő viszonyának több ponton történő vizsgálata (különböző történetek, utak
• Az elvárások és a felhasználói élmény közti szakadék minimalizálása

A szolgáltatástervezés kulcsfontosságú területei

• Front stage
  • A felhasználó / ügyfél történetei, útjai
  • Csatorna, érintési pontok
• Back stage
  • Folyamat/működés, szolgáltatási terv
  • Termékek

Szolgáltatási tervet készítünk, amely összekapcsol minden érintési pontot a szolgáltatási élményben, és ezzel egy időben igazodik a szervezet összes szereplőjének szükségleteihez, kívánságaihoz. Akkor beszélhetünk jó szolgáltatásról, ha a szükséges tudás és a megfelelő erőforrások felhasználásával pozitív változást érünk el az ügyfél életében.

Voice User Interface Design

A Hangalapú felhasználói felület kommunikációs platform, amely hangalapú csatornát nyit felhasználó és számítástechnikai eszköz között. A hangalapú interakció lehetőséget ad a kéz nélküli vezérlésre, szemkontaktust nem igénylő információ befogadásra, biometrikus azonosításra.

A Hangalapú felhasználói felület előnyei:

• Biztonságos: autó vezetés közben olvastathatunk fel szöveges üzenetet és válaszolhatunk meg írásban a kezünk használata nélkül, továbbá biometrikus azonosítással biztonságosabb az ügyintézés telefonos ügyfélszolgálaton keresztül
• Kényelmes: hangvezérléssel kapcsolhatjuk le a lámpát
• Gyors: akár élő beszéd gyorsaságával képes szöveges bevitelre, vezérlésre
• Emberibb, barátságosabb: úgy beszélgethetünk egy eszközzel, felülettel, mint egy bolti eladóval.
• Akadálymentes: vakok és gyengén látók hanggal jobban tudják használni szolgáltatásunkat

A Hangalapú felhasználói felület tervezéskor feltérképezzük a felhasználók igényeit, offline beszélgetéseket ültetünk át számítástechnikai eszközzel való kommunikációba.

Felhasználói Tesztelés

A Felhasználói Tesztelés kritikusan fontos része minden fejlesztésnek és tervezési projektnek. Habár akadnak, akik hajlamosak a költségtakarékosság oltárán elsőként a felhasználói teszteket feláldozni, ez súlyos hiba, mert a felhasználói tesztelés során, amennyiben léteznek problémák, többnyire elő is jönnek.

A Felhasználói Tesztelés célja a koncepció, a folyamatok és funkciók felhasználói szemszögű validálása – azaz, hogy a célközönség számára mennyire talál kedvező fogadtatásra, milyen szinten használható és mennyire felhasználóbarát a tervezés eredménye.

A Felhasználói Tesztelés alkalmazása elhagyhatatlan minden jelentősebb projekt esetében, ahol sok múlik az első fogadtatáson és a célközösség visszajelzésein. A mai világunkban, ahol az emberek egyre inkább más vásárlók véleményére alapoznak, a felhasználói tesztelésnek szinte kötelezőnek kell lennie a tervezési folyamatban.

A/B tesztelés

Az A/B tesztelést split (felosztás) vagy multivariate (többváltozatú) tesztelésnek is nevezik. Az A/B tesztelés célja, hogy egy választott megoldás két különböző verzióját hasonlítsa össze, hogy kiderüljön, melyik ad optimálisabb eredményt.

Az A/B tesztelést számos ágazatban használják a UI/UX designtól kezdve a marketingen át egészen a gyógyászatig. Lényegében mindenhol kiemelt hatásfokkal alkalmazható, ahol egy cél elérése érdekében több változatot is ki lehet próbálni egymással párhuzamosan.

A UI tervezés esetében például egy call to action gomb variációit A/B tesztelésnek vetünk alá annak érdekében, hogy megállapítsuk, melyik verzió teljesít jobban a felhasználók körében.

Desirability kutatás

A desirability, azaz kívánatossági felmérés fontos szerepet játszik a UI tervezési folyamatban, és kéz a kézben jár a usability, azaz használhatósági designnal. A desirability kutatás célja felfedezni és meghatározni a felhasználók lehetséges érzelmi reakcióit és attitűdjét a tervezett, vagy meglévő designnal kapcsolatban úgy, hogy megadott a márkára illő és nem illő melléknevekkel kell jellemezniük a designt.

A sikeres desirability felmérés végeredménye az, hogy a lehetséges designokból kiválasztjuk a felhasználóknak leginkább tetsző és a branddel leginkább önazonos design változatot, ami érzelmileg magával ragadó, tehát optimális termék design.

UI design

A UI design, azaz felhasználói felület tervezésének célja, hogy a célközönség számára tetszetős és elvárásaiknak megfelelő felületet alkossunk a korábban kialakított drótvázakból. A cél az, hogy szépnek, a márkával kapcsolatos elvárásaiknak megfelelőnek találják a felületet, ne csupán használhatónak.

A UI design során kialakítjuk az egyes képernyők designját, úgy, hogy azok megfeleljenek a funkcionális követelményeknek, egyszersmind esztétikus, arculatba illő külsőt öltsenek. A UI design során ezért a megjelenésre és a stílusra koncentrálunk. A tervezőink célja olyan interfészek létrehozása, amelyeket a felhasználók könnyen kezelhetnek és kellemesnek találnak.

Olyan felületeket alkotunk, amelyek egyszerre illeszkednek a megrendelő cég arculatába (ha szükséges, azt is létrehozzuk), és ugyanakkor megfelel az ügyfelünk célközönsége elvárásainak is, így a tervezés során megalkotott UI optimális felhasználói élményt eredményez.

Branding

Branding alatt sokan sokfélét értünk. A branding, azaz a márkaépítés lényegét tekintve az a tevékenység, amelynek során egy céget egy bizonyos dizájnnal vagy szimbólummal látnak el termékeinek és szolgáltatásainak reklámozása, továbbá azonosíthatósága érdekében. Nem is olyan régen ez volt a márkaépítés elég pontos leírása – legalábbis akkoriban ez volt az általános vélekedés.

A márkaépítés olyan hatalmas fogalom, hogy egy olyan rövid és tömör definíció, amely valóban magában foglalja mindazt, amit képvisel, önmagában nem megalkotható anélkül, hogy vagy túl terjedelmessé ne válna, vagy ne maradnának ki belőle lényeges elemek.

Azonban a leghatásosabban mégis úgy lehet meghatározni, hogy a branding, azaz a márkaépítés egy olyan folyamat, amely a célközönség gondolkodásában a márka megítélését alakító eszközök és tevékenységek együttesének azonosítására, létrehozására és kezelésére irányul.

Desingterv készítése

• Konzultáció
  • Személyes találkozók keretében átbeszéljük az igényeket, lehetséges irányokat, szempontokat, megvizsgáljuk a versenytársakat, nemzetközi példákat.
  • Szállítandó: moodboard, lényegében egy JPG fájl ami vizuálisan összefoglalja a grafikai irányt
• Grafikai tervezés
  • 2 kulcsoldalt a szükséges iterációkon során megtervezve kialakítjuk a grafikai arculatot, 1 desktop és 1 mobil felbontásban.
  • Szállítandó: layoutok, JPG
• Kulcs oldalak
  • A végleges grafikai arculat alapján további fejlesztés–kész, kottázott kulcs oldalak grafikai tervét készítjük el
  • Szállítandó: layoutok, JPG, PSD
• Komponens tár
  • Az elkészült oldal tervek legfontosabb kottázott komponenseit, és azok állapotait egy komponens tárban gyűjtjük össze. Ezek lesznek az építő elemei a fejlesztésnek és a jövőbeni grafikai gyártásnak.
  • Szállítandó: layoutok, komponensek elemei, JPG, PNG, PSD

Design system

A design system, azaz tervezési rendszer fogalmának többféle meghatározása létezik, attól függően, hogy mire helyezzük a hangsúlyt: a komponensekre, az újrahasznosíthatóságra vagy a gyakorlatokra.

A design system olyan komponensek gyűjteménye és rendszere, amelyek különböző kombinációkban újrafelhasználhatók, ezzel pedig a tervezési rendszer lehetővé teszi a tervezés hatékony és konzisztens kezelését.

A design systemben újrafelhasználható komponenseket világos szabványok vezérelik, és emellett tetszőleges számú alkalmazás létrehozása céljából állíthatók össze. Így azt is mondhatjuk, hogy a design system egy halmaz, amit egymással összekapcsolódó minták és közös gyakorlatok alkotnak.

Ez a halmaz azonban koherensen, átgondoltan szervezett azért, hogy támogassa a digitális termékek céljának elérését.

Gyorsvázlat készítés

Ötletelés, illetve a megoldandó feladatok, kérdések és problémák hatékony, képi megjelenítése koncepciótervek formájában. Ez az egyik legfőbb módszer a tervezési feladatok jobb megértésére és egyezményes irány kialakítására egy közös foglalkozás keretében. Bár a felhasznált eszköz lényegtelen (legyen az tábla, papír, toll és ceruza, vagy éppen szoftver) az elkészült vázlatokat fontos, hogy megőrizzük, így referenciapontként szolgálhatnak a későbbiekban a projekt során.

Treejack validációs tesztelés

Menüstruktúránkat valódi felhasználókkal validáltatjuk, akiknek feladatok alapján ki kell igazodniuk felállított rendszerünkben. Amennyiben bizonyos pontok gondot jelentenek nekik, azt a feladat keretében javítjuk.

Papír prototípus tesztelés

A papír alapú prototípusok tesztelése nem kihagyhatatlan, de igen fontos része a tervezési folyamatnak. A papír prototípusok tesztje nem összehasonlítható a működő oldal tesztelésével, a visszajelzések alapján a tervek módosításában és véglegesítésében van jelentősége. Csak a papír prototípusok tesztelés birtokában lehetünk biztosak abban, hogy terveink jól szolgálják a felhasználók igényeit.

UX útmutató

Az ergonómiai kézikönyv javasolt végső formátuma PDF. A kézikönyv a tervezés során létrehozott ergonómiai alapelveket mutatja be, illetve olyan továbbiakat fogalmaz meg amelyek segítenek abban,  hogy a weboldal funkcionálisan és tartalmilag is hosszú távon is egységes legyen. Segít abban, hogy a már megtervezett drótvázak szemlélete hogyan terjeszthető ki további oldalakra.

Arculati kézikönyv

Az arculat kéziköny javasolt végső formátuma PDF, illetve a hozzá kapcsolódó PSD és JPG fájlok. A kézikönyv a tervezés során létrehozott grafikai eszköztárat mutatja be, az elemek gondos rendszerezésével és leírásával, ajánlásokat és tiltásokat tartalmaz, ezáltal biztosítva azt, hogy weboldal megjelenése hosszú távon is egységes legyen.

Storyboarding

A Storyboarding a UX/UI tervezés egyik eszköze, amely a filmgyártás világából került át a designerek eszköztárába. Eredetileg egy technikai forgatókönyv, amelynek segítségével vizuálisan jeleníthetjük meg a történetet még a forgatás vagy animálás megkezdése előtt. Egyaránt lehet pár vonalas skiccek képsora vagy akár képregényszerűen kidolgozott képeké.

A képes forgatókönyv sokszor a szereplők szövegét, illetve különféle technikai utasításokat is tartalmazza. De mi a storyboard, vagy storyboarding az UX tervezésében? Az UX storyboard egy olyan eszköz, amely vizuálisan megjósolja és feltárja a felhasználó tapasztalatait a termékkel kapcsolatban.

Egy filmhez hasonlóan mutatja be a terméket, abból a szempontból, hogy az emberek hogyan fogják használni. Ez segíthet az UX tervezőinek megérteni az emberek interakcióját a termékkel az idő előrehaladtával, világosan érzékeltetve, hogy mi is igazán fontos a felhasználók számára.

Fejlesztés támogatás

A fejlesztés támogatás (development support) általában olyan tevékenységi kört értenek, amikor egy szakember, egy csapat vagy egy egész cég is a fejlesztési folyamatban nyújt szakértői segítséget, azonosítva a hibákat, gyenge pontokat, lehetőségeket.

A UX-UI területén a fejlesztés támogatás némiképpen eltér ettől: a UX-UI fejlesztési folyamatban tervezőként és tanácsadóként vagyunk jelen. A fejlesztés támogatás abból a szempontból support tevékenység, hogy a fejlesztők megkapnak minden olyan támogatást, amely a sikeres projektzáráshoz kellhet és UX-UI tervezői kompetencia.

WordPress fejlesztés

A WordPress egy jelentős nemzetközi támogatással bíró, költséghatékony megoldás mindenkinek, aki saját weboldalt szeretne. A WordPress egy olyan CMS, azaz tartalomkezelő rendszer (Content Management System), amely eredetileg blogoknak lett kitalálva.

Az elmúlt tíz év során azonban a blog-oldalból teljes körű tartalomkezelő rendszerré nőtte ki magát, így már egyaránt ideális blogok, céges bemutatkozó oldalak, webshopok, portálok elkészítésére, de akár komplett magazinokat is kiszolgálhat.

A WordPresshez, nyílt rendszerként, bárki programozhat fejlesztéseket, és szabadon továbbfejlesztheti magát a rendszert is. Ezért vitathatatlan előnye, hogy rendkívül széles választékban érhetőek el sablonok és a hozzá készült plugin-ek, melyek használata akár 80%-kal csökkentheti a webfejlesztésre szánt költséget és időt, mindezt úgy, hogy az ügyfélnek nem kell kompromisszumokat kötnie az elvárt funkcionalitás terén.

Frontend fejlesztés

A frontend webfejlesztés, más néven kliensoldali fejlesztés az egymásra épülő HTML, CSS és JavaScript kódok és fájlok előállításának gyakorlata egy weboldal vagy webes alkalmazás számára. A frontend fejlesztés célja, hogy a felhasználó láthassa a weboldalt vagy alkalmazást és kölcsönhatásba léphessen vele.

A frontend fejlesztéssel kapcsolatos kihívás az, hogy a weboldal frontendjének létrehozásához használt eszközök és technikák folyamatosan változnak, ezért a fejlesztőnek folyamatosan tisztában kell lenniük azzal, hogyan és merre fejlődik a terület.

A frontend fejlesztéssel lehet biztosítani, hogy a webhelyek és alkalmazások a különböző böngészőkben (cross-browser), különböző operációs rendszereken (cross-platform) és különböző eszközökön (cross-device) egyaránt megfelelően jelenjenek meg.

Backend fejlesztés

A Backend fejlesztés szerveroldali programozást jelent. Azokat a tevékenységeket jelöli, amik a „színfalak” mögött történnek, amikor valaki interakcióba lép egy weboldallal vagy (web)alkalmazással. A Backend fejlesztők az adatbázisokért, szkriptelésért és a weboldalak architektúrájáért felelősek.

A Backend fejlesztés gyakorlatilag az a folyamat, amely a webet, a szoftvereket és alkalmazásokat is működteti. A back-end-fejlesztés mégis a felhasználók számára láthatatlanul, felhajtás nélkül zajlik, lehetővé téve az emberek számára, hogy úgy böngészhessék kedvenc webhelyeiket, appjaikat, használhassák a hangalapú rendszereiket vagy általában a szoftvereiket, hogy nem is tudnak a Backend fejlesztő vagy a Backend csapat által végzett munkáról.

Keresőoptimalizálás (SEO)

A keresőoptimalizálás (SEO, Search Engine Optimalization) célja, hogy egy weboldal minél jobb organikus, azaz nem fizetett helyezést érjen el a keresőmotorok (pl. Google) találati listájában. A keresőoptimalizálás összetett folyamat, amely stratégiára épít, és számos megoldást alkalmaz a lehető legjobb eredményért.

A SEO stratégia iránymutatást és javaslatokat fogalmaz meg, amelynek eredményeként a weboldal organikus látogatottsága jelentősen nőhet. A SEO szolgáltatást Adwords és Facebook kampányokkal is támogathatjuk.

A keresőoptimalizálás alapja a minőségi tartalmak tudatosan felépített rendszere. A minőségi tartalom belső linkeket éppen úgy tartalmaz, ahogy kapcsolódnak hozzá minőségi külső linkek is – ez utóbbiak jó nevű, forgalmas, és tartalmilag kapcsolódó oldalakról mutatnak vissza a tartalomra.

UX oktatás

A UX oktatás célja az alapozó kurzuson a UX, a „felhasználói élmény” növelésével foglalkozó szakma rejtelmeibe való bevezetés, haladó szinten pedig a UX tudományának minél hatékonyabb elsajátítása.

Egy UX-tervező lényegében azzal foglalkozik, hogy az emberek számára minél inkább megfelelőek legyenek a szoftverek, a webhelyek és az alkalmazások. Olyan összetett tudást és eszköztárat használunk a UX tervezés során, ami jelentős mértékben növelheti az ügyfélélményt – ez pedig elsődleges fontosságú manapság a kiélezett piaci versenyben.

A UX tervezés az a folyamat, amelynek során a funkcionalitás jól használható és szerethető felhasználói felületet kap, hogy az emberek ne csupán használják az adott szoftvert vagy weboldalt, de pozitív érzelmekkel, megelégedettséggel tegyék azt.

Ennek a rejtelmeibe vezetjük be ügyfeleinket a UX oktatás során.

UX mentorálás

A UX mentorálás célja, hogy akik most kezdik tanulni a UX szakmát, vagy már elmélyedtek a UX rejtelmeiben, de elakadtak és célzott, professzionális tanácsadást szeretnének igénybe venni, beszélhessenek egy tapasztalt UX szakemberrel.

Gyakorta foglalkozunk kifejezetten startupokkal és scaleupokkal (tartós növekedésre képes és gyorsan fejlődő startupokkal), mert a UX mentorálás nem jelenti a UX alapozó vagy átfogó oktatását! Mentorálásról, szakmai tudás-megosztásról, gyakorlati tanácsadásról szól, amikor valaki sikeres UX szakemberektől szeretné eltanulni a mesterfogásokat, vagy a kezdeti akadályokon való átjutás módszereit.

A csapat alapú UX mentorálás elsősorban olyan csoportok számára ideális, amelyek konkrét, összetett problémákat akarnak megoldani, hogy még magasabb szinten teljesítsenek.