Régen sokan utaztunk konferenciákra, üzleti találkozókra, vagy akár hétvégi kiruccanásokra más városokba és országokba. Néha talán előre megterveztük a kiruccanásokat, máskor a véletlen adott új ízt a látogatásoknak. A „Vigyen egy jó szállodába!” sokféle értelmezést nyerhetett egy reptéri taxisofőr részéről. Egy esős, átázott San Franciscó-i átszállásos éjszakán „olcsó” szállóba akartam menni. A húszdolláros motel, ahová vitt, sokkal élénkebben él az emlékezetemben, mint az ötcsillagos tajvani szálloda, ahol a következő éjszaka aludtam.

Pattanjunk hát be a virtuális Schiphol nemzetközi repülőtér előtt várakozó virtuális taxiba a virtuális kaland szellemében, és kérjük meg a sofőrt, hogy vigyen el minket egy túrára öt amszterdami UX-UI design ügynökséghez. Vajon lepukkant vagy ötcsillagos luxus vár ránk? Mindjárt kiderül…

A szubjektív értékelés

Természetesen az utazás könnyed szándékkal történik, és semmiképpen se tekintsük véglegesnek. Ez egy szubjektív felmérés. Az azonban egyértelmű, hogy mióta Nagy-Britannia a Brexittel kilépett az Európai Unióból, London már nem az a Fintech-bázis, ami előtte volt. A hangsúly áttevődött Hollandiára, pontosabban Amszterdamra. A hollandiai székhelyű pénzügyi szolgáltatások hatalmas fellendülése a meglévő Fintechek és a gombamód szaporodó startupoknak, valamint az egyre jobban képbe kerülő bankok számára azt jelenti, hogy – feltehetően – a Fintechekre szabott UX-UI-szolgáltatások terén is megfelelő fellendülés tapasztalható. De vajon mennyire a Fintech szektorra szabottak ezek valójában? Az Amsterdam Fintech Week és a Holland Fintech azt mutatja, hogy a Fintech él és virul Hollandiában. Érdemes azonban feltenni azt a kérdést, hogy a digitális ügynökségek vajon úgy tekintenek-e még erre a tevékenységre, mint olyan területre, amellyel érdemes külön foglalkozni, vagy a Fintechek „csak egy újabb ügyfélnek” számítanak?

A dolgok „esszensziájára” térni

Elindulva a Schiphol repülőtér taxiállomásáról, először is nézzük meg az Essense munkáját, amely a repülőteret is az ügyfelei közé sorolja: “Egy olyan ügyfélélmény jövőképe, ami a teljes utasútra kereskedelmi kulcspontokkal szolgálhat.” Az utazóközönséggel készített élő interjúk és az utazások feltérképezése – mind a szó szoros értelmében, mind a megértés eszközeként – segítségével az Essense segített a kereskedelmi és az ügyfélélményre vonatkozó célkitűzések összehangolásában, és összekapcsolta őket a KPI-kkel, hogy biztosítsa a team egészére való összpontosítást. Tehát a repülőtér számára inkább az ügyfélélményre összpontosítunk, mint feltétlenül a felhasználói élményre. De hogyan foglalkozik az Essense a banki és a Fintech területekkel?

Az onboarding számos Fintech UX design ügynökség számára egyre nagyobb hangsúlyt kap, de általában az ügyfelek toborzásának innovatív módszereivel és a megfelelő KYC biztosítékokkal. Az Onboarding területén az Essense a holland multinacionális Rabobankkal folytatott együttműködésben vett részt az alkalmazottak onboardingjával kapcsolatban. Rens Freriks, a bank foglalkoztathatóságért felelős vezetője szerint a munka eredménye a következő: „Az élménytérkép áttekintést nyújtott számunkra az alkalmazottakról szerzett ismeretekről, ami lehetővé tette számunkra az osztályok közötti együttműködést. Az Essense ezután az érdekeltek bevonásával megkönnyítette a prioritások meghatározását és a végrehajtást, hogy a végponttól végpontig tartó munkavállalói pálya javulást eredményezzen.”

A digitális UX-dizájn némileg jobban előtérbe kerül az Essense által az ING-nek, egy másik hollandiai székhelyű bankóriás számára végzett munkával, amely az egyik első bankok egyike volt, amely a „bankba járás nélküli bankolás” irányába mozdult el még az 1990-es években. Itt az Essense CX Designt dolgozott ki a nagykereskedelmi banki szolgáltatások számára, feltérképezte az ügyfelek igényeit, és ezeket a felismeréseket felhasználva új lehetőségeket fedezett fel, és új szolgáltatási koncepciókat tervezett számukra.

A szintén eindhoveni székhelyű Essense tehát olyan Service Desing megközelítést kínál, amely „a céltól a megoldásig egy közös folyamaton keresztül, Ön és az ügyfelek bevonásával” halad, és a vállalat elsősorban a CX szemszögéből közelít ehhez. Az Essense nagy hangsúlyt fektet a képzésre is, és működtet egy ún. Essense Akadémiát is, hogy segítse a teameket az ügyfélközpontú együttműködés jobb kezelésében.

A People / Tech kontinuumban az Essense nagy szerepet játszik az emberi folyamatok és vizsgálatok terén, akárcsak a digitális megoldások megvalósításában. UX, UI és Vizuális tervezőikkel az interfészek szintjéig dolgoznak.

Az ügyfeleik között szerepel a PostNL – ‘A szállítás jövőjének építője a Benelux államokba, és a Benelux államokból’ és a Publish One. Itt az Essense egy digitális szolgáltatást szállított, amely egyszerűsíti az írók munkáját, és struktúráltabb keretet biztosít a szerkesztőknek és a kiadóknak. Ezzel a kiadói eszköz minden felhasználó számára használhatóbbá vált.

Az Essense ügyfelei közé sorolja az Európai Beruházási Bankot – az összes EU-tagállam tulajdonában lévő bankot- is. Számukra is készítettek már UX és UI terveket. Gyanítom, hogy ezt a nehézsúlyú ügyfelet bárki szívesen látná az ügyféllistáján!

Deuxers a UXereknek

Üljünk vissza virtuális taxinkba Amszterdamtól kissé nyugatra, és tegyünk egy kört a központ felé, útközben elhaladva a Van Gogh Múzeum és a Rijksmuseum mellett. Végállomásunk az Amstel folyóhoz közel található Deuxers. A vállalat a következőket kínálja: „Teljes körű UX- és UI-tervezési szolgáltatások a felhasználói kutatástól a digitális stratégia kidolgozásáig. Az ügyfélutak feltérképezése és interakciós tervek készítése. A kattintható prototípusokig és a tervezési rendszerekig, amelyeket valódi felhasználókkal tesztelünk a validálás érdekében. És biztosítjuk a zökkenőmentes UI-eszközátadást, amit a fejlesztőik imádni fognak.” Oké, minden világos (bár megkérdőjelezem a weboldal szövegének csonka „telegráf” stílusát!)
Az Essense-hez, illetve az ezen a területen dolgozó bármely tervezőirodához hasonlóan a Deuxers is megfigyeli a felhasználókat a terepen, „természetes környezetükben”. Feltehetően a világjárvány miatt ez sokkal nagyobb kihívást jelent, és kíváncsi vagyok, milyen stratégiákat dolgoznak ki a távoli megfigyelésre és a felhasználókkal való kapcsolattartásra.

Évekkel ezelőtt úgy tűnt, hogy minden tervező- és reklámügynökség ügyféllistáján szerepelt az IBM logója. Most az ING Bank tölti be ezt a szerepet, és az Essense-hez hasonlóan a Deuxers is az ügyfelei közé sorolja őket. Ez valószínűleg nagy presztízst jelent a régióban, különösen Hollandiában. A Deuxers tehát banki és Fintech fókuszú? Nos, a CarePay egészségügyi fizetési pénztárcája is szerepel az ügyféllistájukon, de szélesebb körű ügyfélkörrel rendelkeznek, hiszen dolgoznak a KLM Royal Dutch Airlines légitársasággal és a TomTom helymeghatározásra specializáló céggel is.

Az a benyomásom, hogy egy sikeres, általános fókuszú ügynökségről van szó. Ez rendben is van, és megértem, hogy nincs olyan, hogy „rossz ügyfél”, mivel új kihívásokkal kell foglalkozni minden alkalommal, amikor egy új ágazat nyílik meg. Az, hogy bármilyen megbízást el tudunk fogadni, nagy erősség, ugyanakkor a tanulási görbe minden új ügyfél esetében szükségszerűen elég meredek.

Mindig érdekes látni, hogy egy vállalat mit mond, mit nem, és a Deuxers honlapja ezt jól kifejezi: Nem egy újabb designügynökség – Mi egy olyan vezető felhasználói élménytervezőkből álló vállalat vagyunk, ami túlmutat a drótvázak és pixel-tökéletes tervek létrehozásán. Mi vagyunk azok a UX-specialisták, akiket a teamjébe hív, hogy megoldják a legnagyobb tervezési kihívásokat, és a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsák a felhasználóknak.” Tekintettel arra az állításra, hogy a Deuxers „nem egy újabb designügynökség”, azt kell mondanom, hogy a weboldal kinézete vonzó: Színes, grafikus és „művészi”.

Húzzuk fel a gradienst…

Bármennyire is jó lenne beugrani a közeli Heineken sörfőző múzeumba, az idő és a járványügyi karantén ezt nem teszi lehetővé, ezért folytassuk a túrát a Nieuwe Heren csatorna mentén tett rövid ugrással a The Gradient. A The Gradient modern, egyterű irodájában (a vállalatnak az ukrajnai Lvivben is van egy bázisa) ez a mottó olvasható: „Minden, amire egy sikeres digitális termék tervezéséhez szükséged van„. Azonnal megtetszett a Minimum Lovable Product koncepciója, amely sokkal inkább megvalósíthatónak tűnik, mint a jól ismert MVP koncepció.

A The Gradient ügyféllistájáról, amin a Daimler és a Qatar Airways is szerepel, két pénzügyi ügyfél emelkedik ki:

A PEX egy prepaid (feltöltős) vállalati kártya- és költségkezelési platform, amely számára a The Gradient biztosította az üzleti bankkártyák kezelési platformjának újratervezését. A Saudi Fransi Capital egy befektetési banki, vagyonkezelési, adósság- és részvénykutatási tevékenységet végző pénzügyi szolgáltató, itt a The Gradient a következő generációs befektetési platform meghatározására és megtervezésére kapott megbízást. További projektjeik közé tartozik egy fantáziafoci játék újratervezése, egy intelligens városi világításkezelő ökoszisztéma és egy élelmiszer-vásárlási alkalmazás a Swan számára az Egyesült Arab Emírségekben.

Konkrétan a Fintech térben a vállalat a Jaja Finance-szal dolgozott együtt egy új típusú, mobilra szánt hitelkártya-élmény kifejlesztésén. Ahogy a Jaja társalapítója, Kyrre Riksen mondja: „Nagyon elégedett voltam azzal, hogy a The Gradient megkérdőjelezte az én döntéseimet is”.

További kihívások közé tartozott a Jaja egyesítése a brit Post Office hitelkártyával, valamint a Bank of Ireland UK és az AA (Gépjárműszövetség) fogyasztói hitelkártya-kibocsátójának lenni. A Jaja „felismeri, hogyan élik az emberek az életüket, és célja, hogy visszaadja az ügyfélnek az irányítást. A Jaja több mint egy Fintech, a Jaja a megosztáson alapuló gazdaság része. Végre a fogyasztói pénzügyek felzárkóznak ahhoz, hogy az emberek ne csak a szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, hanem megosszák pénzügyeiket egy közösségi alapú alkalmazásplatformon.”

A The Gradient egy másik ügyfele, Michael Rossman, a MachFast vezérigazgatója, aki az Egyesült Királyságban ingyenes cégbejegyzést biztosító alkalmazást kínál, így kommentálja: „Úgy gondoljuk, hogy ez a team (a The Gradientnél) a szakma krémjét jelentő egy százalékban van – és könnyedén felveszi a versenyt a globális és jól bevált hazai szereplőkkel.”

Az az érzésem, hogy itt egy olyan holland UX-ügynökségről van szó, amely úgy tűnik, hogy nyugodtan nézhet túl a szülőföldje határain, és valószínűleg sokat profitált a Brexit következményeiből.

Lapozzunk!

De lapozzunk, és látogassunk el a This Page-hez, hogy megnézzük, ők mit tudnak. A This Page Amszterdam De Wallen negyedében, az olykor „vöröslámpás” negyednek nevezett területen található, és 2009-ben alakult. A cég azt mondja, hogy „Mielőtt bármit létrehoznánk, elemzünk és tanulunk. Ez biztosítja, hogy teljes mértékben megértjük az Ön igényeit, és a megfelelő döntéseket hozzuk meg. Szakterületünk a digitális tervezés, a digitális gyártás és a digitális marketing. A kreativitás és a technológia metszéspontjában talál minket„.

Ez tovább bővül azzal a kijelentéssel, hogy “A kreativitás a megfelelő ötleteket, a technológia pedig a megfelelő eszközöket jelenti.”

Mi a helyzet az ügyféllistával? Nos, ez tipikusan lenyűgöző – mint az összes ügynökségé ezen a nyaktörő amszterdami túrán. Úgy tűnik, hogy a fogyasztókra koncentráló vállalatok dominálnak, olyan nagy nevek, mint a Nike, a JBL, a Bose, a Volvo, a Timberland és a McDonald’s. Az utóbbi projekt keretében a gyorsétterem-lánc alátétjeit kellett zenei élménnyé alakítani. A Nike-megbízás egy stilisztikai eszközzel szolgált, a Volvo projekt pedig “digitális, terepet mutató képernyők hálózatát hozta létre, amelyek mindegyike egy térképet mutat a tesztvezetésre kész autók valós idejű helyével. QR-kódon vagy geo-targeted display-kampányon keresztül az érdeklődőket egy mobil weboldalra irányítják, ahol egy gombnyomással bármikor kérhetnek autót”.

Ezen a ponton kezdem „megérteni” a The Page azon állítását, hogy a kreativitás és a technológia találkozási pontján állnak. Van valami kissé izgalmas és „elszállt” néhány projektben, amelyben részt vettek, de lehet, hogy ez csak a saját elfogultságomat és ízlésemet mutatja. Még az ABN Amro Bank – Hollandia harmadik legnagyobb bankja – számára végzett munkájuk is eltávolodott a „szokásos” sablontól a „Streamstore” létrehozásával, amely lehetővé tette egy családi sajtbolt megnyitását a világ előtt.

BB és méhek

Úgy tűnik, illő a The Page-t a holland specialitás, a sajt történetével hagyni, de tegyünk még egy utolsó látogatást „egy technológia által vezérelt tervezőstúdióhoz„, a Bakken & Bæck. A De Wallen-től kissé északra, a kikötőre nyíló kilátással rendelkező Bakken & Bæck Oslóban, Amszterdamban, Bonnban és Londonban is megtalálható, és olyan munkákat végez, amelyek célja, hogy „globális hatást gyakoroljanak„. Mindazonáltal az egyik első projekt, ami megragadta a figyelmemet, az otthonos – és nagyon elegáns – digitális platform, amely bárki számára bárhol, bárki számára megkönnyíti, hogy kifinomult menedékhelyet hozzon létre a bolygó egyik létfontosságú fajának: a méheknek. A BB (ahogyan nevezik őket) nem a levegőbe beszél: oslói irodájuk tetején mintegy 100 000 méhvel osztoznak.

A vállalatot 2011-ben alapította Johan Bakken és Tobias Bæck, hogy „meghatározzon, tervezzen és fejlesszen mindenféle digitális dolgot„. Elismeréseik között szerepel, hogy a Fast Company’s 2020-ban a világ leginnovatívabb vállalatai közé, valamint a Financial Times 1000 leggyorsabban növekvő európai vállalat közé sorolta őket.

A pénzügyi szférában a BB a 0x-szel együttműködve újratervezte vizuális arculatát és online jelenlétét, és ezzel hozzájárult, hogy az új pénzügyi infrastruktúra alapkövévé váljanak. “A 0x (azaz „zero-X”) „az egyik legambiciózusabb projekt, amely a blokklánc térben jött létre. Küldetésük, hogy egy új pénzügyi rendszer alapvető tőzsdéjévé váljanak, és egy tokenizált világot hozzanak létre, ahol minden érték szabadon áramolhat”. Kíváncsi vagyok, hogy a BB mennyire „került a motorháztető alá” a 0x kínálatában, de az biztos, hogy stílusos és jellegzetes megjelenést hoztak létre.

Egy másik nagyon határozottan Fintech projektjük a BB hosszú távú kapcsolata a Coinbase kriptotőzsdével, amely nemrégiben ment tőzsdére. A BB fejlesztette ki a Coinbase tárca- és letéti ajánlatának végponttól végpontig tartó kialakítását.

Ismét a taxiban

A maroknyi amszterdami ügynökséget érintő gyors körutamat befejezve be kell ismernem, hogy az értékelésem a legjobb esetben is csak a felszínt karcolhatja. És mégis, mint a Lonely Planet útikönyvek írói, én is azért látogattam el ezekre a cégekhez, hogy segítsek az utánam jövőknek. Említettem már a Hike One-t, a Capitola-t, a Tapptitude-ot vagy egy csomó másikat? Sajnos nem, de megtalálod őket, mind a legmagasabb minőségű digitális tervezési szolgáltatásokat nyújtanak. Említettem már a rotterdami, vagy az utrechti szcénát? Egy ilyen villámlátogatás alatt nem lehetséges. De ahogy visszaindulok a virtuális repülőtérre (haza időben a teához!), elgondolkodom az egyes ügynökségek általános megközelítésén. Úgy tűnik, mindannyian tisztában vannak a kutatás szükségességével, és a kreativitás különböző szintjeit alkalmazzák az általuk kidolgozott megoldásokban. Bizonyára vannak olyan szakmai megközelítések, amelyek felülmúlhatatlanok, de van-e Fintech specializáció? Első ránézésre úgy tűnik, hogy nincs.

A legmélyebb ismereteim egy kifejezetten Fintech-orientált UX-UI ügynökségről a Holland Fintech tagjától, az Ergomániától származnak. Bár a székhelyük az országon kívül van, figyelemre méltó munkát végeztek a Rabobank TreasurUp számára, és a szomszédos Belgiumban is aktívak, a brüsszeli BNP Paribas Fortis számára tervezett UX-stratégiával. Sőt, 2013-ban az Essense-szel együtt dolgoztak egy projecten, akikhez ugye, a túra elején ugrottam be.

Ahogyan az itt említett holland ügynökségek némelyike a saját országhatárain kívülre tekint, úgy az Ergomania is a nearshoringra specializálódott – földrajzilag közeli szolgáltatások nyújtására, a hazainál alacsonyabb költséggel. Az Ergomaniánál nem fogsz különösebben trendi dolgokat találni sportcipőkről vagy az online fociról… és a méhészetről sem esik szó, de a banki és a Fintech terület sajátos, mélyreható ismeretével találkozhatsz. Az itt említett holland ügynökségek némelyikéhez hasonlóan az Ergomania is együttműködik másokkal (pl. IBT Consulting, SmartX Solutions), így a projektek a koncepciótól az informatikai kivitelezésig végigvihetőek.

És persze ott van a UX-UI Design… de ez természetes velejárója a dolgoknak.

Ó, és ha már a pénzügyeknél tartunk, tudna valaki kölcsönadni nekem néhány virtuális eurót, hogy borravalót adhassak a nagyon türelmes virtuális taxisofőrömnek?