Meddig érdemes foldozgatni?
Munkánk során nagyon gyakran találkozunk olyan alkalmazásokkal és weboldalakkal, amelyek igen messze vannak attól, hogy jól szolgálják ki a felhasználókat, illetve ezzel hatékonyan támogassák az üzleti célokat. Gyakran ezek az összetákoltnak tűnő felületek sok sok év fejlesztés eredményei és irdatlan mennyiségű pénzbe kerültek az évek folyamán. Ha rájuk nézünk, akkor mindenkinek az első gondolat az, hogy hát én jobbat csináltam volna feleennyi pénzből. Mivel rendkívül drága volt a kialakításuk, ezért senki sem dobja el őket jó szívvel, gyakran az a cél munkánk során, hogy ezeknek a felületeknek csak egy-egy aspektusán javítsunk, mert még így is nagyon drágák lesznek a változtatások.
Saját tapasztalatomban sokszor láttam azonban, hogy a végén hiába csak apróbb változtatásokat végzünk, ezek sokkal többe kerülnek, mintha az elejéről újrakezdenénk a fejlesztést. Ezek alapján a következő tanulságokra, szempontokra érdemes figyelnünk, ha sokat toldozott-foldozott, költséges rendszerünk van:
- Ne fájjon a szívünk leselejtezni a régi rendszert, hisz az élő prototípusként segítette az új rendszer tervezését. A régi rendszer nélkül sok tanulságra nem jöhettünk volna rá, így irdatlan többletköltségeivel valami jobbhoz járult hozzá. Viszont ideje lejárt, engedjük elmenni.
- Ne csak pár hónapra előre gondolkodjunk. Lehet, hogy az új rendszer épp most többe kerülne, mint a foldozgatás, de a foldozgatás újrakezdődik pár hónapon, egy éven belül és sose ér véget. Figyeljünk arra, hogy így már szinte biztos többet költünk.
- A teljes megújulás normális része a webes fejlesztésnek. Számoljuk meg, hogy mondjuk a facebook hányszor ment át radikális megújuláson az évek során (pl. nemrég írták át az alkalmazások kódját teljesen). Igaz, a jól eltalált elemek (fal, lájkolás) végig velünk maradnak. Törekedjünk arra, hogy rendszerünknek legyen egy karakteres, jól eltalált magja, de a többihez ne ragaszkodjunk görcsösen.
És ne feledjük el a végső tanulságot sem, ha már rögtön az elején átgondoltan terveztünk volna meg felületeinket, akkor a tervezés költségének sokszorosa rég visszajött volna.
Dr. Rung András
Ügyvezető, UX Vezető
Rung András 2002 óta foglalkozik UX-szel. Az innovációt és az üzleti fókuszt mindig szem előtt tartja. Az első magyar webergonómiai könyv a Felhasználóbarát honlapok társszerzője. Cikkei a nemzetközileg is jelentős Smashing magazinban is megjelentek.
Mind a 5 hozzászólás mutatása
Kedves Ergo,
ajánlott
cikkek
Tudj meg többet a témáról
Lépj velünk kapcsolatba!
Alkossunk együtt felejthetetlen dolgokat!
Kedves Ergo,
Bartók Béla út 39.
1114 Budapest
Látogatóknak
5 hozzászólás
Oszd meg velünk véleményed
Bővíz László - JUEX | 2013. Nov. 19.
"szövevényes kódjukkal fogva tartsanak" Ez egy nagyon jó megfogalmazás. :)
Rung András | 2013. Nov. 17.
Valóban nincs rá egyértelmű formula. A legveszélyesebb, amikor az átalakítás kis lépésekben megy le és nem tűnik fel, hogy valójában mennyit költünk rá. Azonban, ha van egy átalakítás és meglepően nagy számot kapunk rá, főleg, ha nem erre számítottunk, akkor érdemes egy másik céget, fejlesztőt megkérdezni, hogy ha alaposan átnézi az oldalt a kért változtatásokkal együtt, akkor mennyi lenne újra lefejlesztetni jobban. Sokszor már egy körre is kisebb számot kaphatunk. Ne feledjük, hogy ha fix programozó társaságot alkalmazunk, akkor nekik gyakran elemi érdekük, hogy szövevényes kódjukkal fogva tartsanak minket és ne tudjunk tőlük soha könnyedén megszabadulni. Nem mondom, hogy mindenki ilyen, de láttam már ilyet.
Gyuris Gergő | 2013. Nov. 15.
Nálam 1 kérdés merült fel: honnan válik nyilvánvalóvá, mikortól egyértelmű, hogy mondjuk egy weboldal újrakezdést igényel? A saját tapasztalatom ugyanis az, hogy a népek ezeket a mérföldköveket mérik fel nagyon rosszul, és a rossz felmérés vezet ahhoz, hogy "most már túl sok energiát fektettünk be, vigyük végig".
Rung András | 2013. Nov. 15.
Az első mondatod teljesen igaz, erre vonatkozik az első pontom. Maga a weboldal segít felismerni, hogy mi volt a gond. A barkácsolás önmagában nem elítélendő, de azt látni kell, hogy sokszor eljutnak alkalmazások abba az állapotba, hogy egyszerűen a kis változtatások is irdatlan pénzbe kerülnek. Van tapasztalatom arról, hogy hogyan lehet fél napos meetingeket tartani arról, hogy vajon egy több száz fejlesztővel rendelkező cég időkeretébe belefér-e egy két gomb arrébb mozgatása, és ennek milyen hatásai lesznek az alkalmazásra. Szóval a lényeg, hogy komoly különbséget kell tenni a barkácsolás és a csiszolgatás közt. A csiszolgatás esetén valami jót fejlesztgetünk tovább, amiben lehetnek hibák, barkácsolással viszont valami elcseszett dolgot próbálunk sikertelenül megmenteni.
Straub Fanni | 2013. Nov. 15.
Nagyjából egyetértek a bejegyzéseddel, Andris, de ha több év fejlesztgetés van már a szoftver mögött, akkor nem biztos, hogy jó tervezéssel elsőre ez ugyanúgy sikerült volna. Másrészről hányszor látunk nagyon jól megtervezett, ám emiatt sosem elkészülő oldalakat:) A lean filozofiát követve amúgy is a folyamatos fejlesztés (a.k.a barkácsolás:)) az irány inkább, mint az "egyszerre alkossuk meg a tutit", nem? Sokszor az üzleti koncepció és célok is változnak időközben pl. egy induló szolgáltatás esetében, és ez is okozhatja a barkácsolást. Lehet, hogy csak magunkat próbálom mentegetni:)