A Design Thinking (kreatív tervezői gondolkodásmód és módszertan) egy olyan technika, amire kifejezetten érdemes odafigyelni. Napjainkban mindinkább népszerű az üzleti életben, ezt használja például az Apple, a Google, a Samsung vagy GE. Sikerességét pedig minden bizonnyal annak köszönheti, hogy a kreatív és innovatív módszer a felhasználót, a usert állítja a középpontba. Alapvető gondolata, hogy legyünk nyitottak a felhasználókra, azok valós igényeire és problémáira. Merthogy sose gondoljuk azt, hogy pontosan ismerjük a usert, beleértve motivációit és vágyait is.
A Design Thinking nagyszerű és kihagyhatatlan megoldás, ha az „ismeretlent“ szeretnénk megismerni, feltérképezni. Ugyancsak kiváló eszköz olyan problémák esetén, amelyeket még nem tártak fel (ismeretlenek) vagy rosszul definiáltak.
Mint a legjobb UX és egyéb kutatási módszerek, a Design Thinking sem a legújabbak közül való. Már 1940-ben adtak ki könyvet az akkori, újfajta tervezési módszerekről és azok gyakorlatáról. 1962-ben konferenciát tartottak Londonban a különböző a tervezési technikák, így a Design Thinking különböző ágazatokban betöltött szerepéről.
A vizuális gondolkodásról pedig Rudolf Arnheim írt könyvet 1969-ben (Visual Thinking), amely azóta is a művészeti gondolkodás és nevelés egyik legfontosabb kiadványa. Ezzel egyidőben a legnagyobb egyetemeken, így a Stanfordon és az MIT-n is a különböző területeken dolgozó, sikeres designerek gondolkodásmódjának fő jellemzőit kezdték kutatni, és azt, hogy miképp lehet ezekből meríteni és más területeken is alkalmazni. Design Thinking címmel jelent Peter Rowe’s könyve 1987-ben, amelyben a módszer szerepéről írt a várostervezésben és az építészetben.

Manapság a módszer legismertebb szószólója Tim Brown, aki a Szilícium völgy-béli IDEO vezetője és rendszeresen publikál a témában. TED előadása itt tekinthető meg, LinkedIn oldalán rendszeresen értekezik a Desing Thinkingről, de ír a Harward Business Review-ban és a Wall Street Journalban is.
“A Design Thinking (tervezői gondolkodás) az innováció felhasználó-központú megközelítése, ami a tervezői eszköztárat használja arra, hogy a felhasználói igényeket, az új technológiai lehetőségeket és az üzleti siker feltételeit egy megoldásban egyesítse.” (Tim Brown)
Tim Brown olvasatában a tervező érzékenységét és tervezői módszereit érdemes ötvözni az emberek igényeivel és a technológiai szempontból megvalósítható és üzletileg is sikeres stratégiákkal. A módszer gyakorlatilag a tervezői gondolkodás érzékenységét viszi be az üzleti életbe.
A Design Thinking folyamata
Többféle lehetséges menete van a Design Thinkingnek, ezek azonban meglehetősen hasonlítanak egymásra. Általában 3-7 fázisból vagy szakaszból állnak, és alapelveik ugyanazok, mint amit Herbert Simon írt le a The Sciences of the Artificial könyvében. 
Itt most a stanfordi Hasso-Plattner Institute által leírt d-model-t mutatjuk be röviden, amely lépései a következők:

1. Ismerjük meg a felhasználókat!
2. Határozzuk meg a felhasználók igényeit, problémáit és ismereteit. Keressünk mintázatokat!
3. Gyűjtsük össze a felmerülő ötleteket, innovatív javaslatokat!
4. Készítsünk prototípusokat, kreatív megoldásokat  a userek által felvetett problémákra, ötletekre. A design thinkingben kritikus szerepet játszik, hogy a prototípusunkat iterálva fejlesszük, azaz fokozatosan haladjunk a végleges megoldás felé, és a fejlesztés során kövessük a tervez, tesztel, javít, tesztel stb. folyamatot.
5. Teszteljünk, teszteljünk, teszteljünk!

A módszer alkalmazásához talán a legfontosabb szempont, hogy a cég, amely épp fejleszt – akár kézbe vehető terméket vagy webes felületet, appot –, lépjen ki a komfortzónájából, nézzen ki a „dobozból” és ismerje meg a felhasználókat, felhasználói igényeket. Éppen ezért a módszer használatának első eleme a tájékozódás a potenciális felhasználók, ügyfelek körében.
És éppen ez az, amiben a kisebb cégek előnyt szerezhetnek a multikkal szemben: felszínre hozni és meg is hallani azt, amit a hétköznapi ember gondol és szeretne. Feltárni, milyen motivációi vannak, valójában milyen problémákkal szembesül, és ha szabadon szárnyalhat a fantáziája, milyen megoldást tartana tökéletesnek.
A termékfejlesztés pedig csak ez után indul, elsőként egyszerűbb prototípusokkal, azok állandó tesztelésével, folyamatos visszacsatolást, iterációkat feltételezve.
A Design Thinkingnek fontos eleme ez a fajta nyitottság, manapság ugyanis a befelé forduló, rugalmatlan struktúrák nehézkesen boldogulnak, míg a hétköznapi felhasználó igényeire építő, közösségben gondolkodni tudó s kreativitásukban bízó vállalkozások előtt sikeres út áll.
További információkat, ötleteket itt találhatunk:
https://vs.hu/gazdasag/osszes/a-rugalmassag-utja-a-design-thinking-1223#!s0
https://hu.wikipedia.org/wiki/Design_thinking
https://www.ideo.com/post/design-thinking-in-harvard-business-review
https://www.interaction-design.org/literature/topics/design-thinking
https://www.ideo.com/post/design-thinking-in-harvard-business-review
The Design Studio Method: Creative Problem Solving with UX Sketching
Creative Confidence: Unleashing the Creative Potential Within Us All