Jelentős változásokat hoz 2025 nyara az Európai Unió piacán termékeket és szolgáltatásokat kínáló cégek életébe: június 28-ától kell a tagállamoknak alkalmazni a European Accessibility Act (EAA) előírásait. Összeszedtük 5 pontban a legfontosabb tudnivalókat.

1. Mi ez a törvény?
2. Mit ír elő, hogyan lehet neki megfelelni?
3. Mi történik, ha nem tartom be?
4. A büntetés elkerülésén túl, van-e haszna, ha erre figyelmet fordítok?
5. Már nincs sok idő, mit tudok tenni?

Mi ez a törvény?

A termékek és szolgáltatások akadálymentesítési követelményeiről szóló 2019/882 európai  irányelvet már 2019-ben elfogadták, de a tagállamoknak (miután törvénybe foglalták) csak 2025. június 28-tól kell azt alkalmazni. Alapvető célja, hogy egységesítse a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentesítési követelményeket az EU digitális piacán, egyrészt hogy mindenki képességeire való tekintet nélkül használhassa azokat, de fontos szempont a határokon átnyúló kereskedelem és mobilitás megkönnyítése is. A törvény mondhatni lefedi a teljes digitális piacot, alá tartoznak például a számítógépes hardverek és szoftverek, a fogyasztói banki szolgáltatások, e-kereskedelmi szolgáltatások, fizetési terminálok, weboldalak, mobilos szolgáltatások, mindenféle elektronikus kommunikációs szolgáltatás és így tovább. Az irányelv konkrét követelményeket fogalmaz meg, amelyeket a vállalatoknak a júniusi határidőig teljesíteniük kell.

Az irányelv a fogyatékossággal élő személyek fogalmát az ENSZ egyezménye (UN CRPD) alapján határozza meg, amelyet az EU és valamennyi tagállama ratifikált. A dokumentum szerint a fogyatékossággal élő személyek körébe tartozik mindenki, aki hosszú távú fizikai, mentális, értelmi vagy érzékszervi károsodással rendelkezik, ami akadályozhatja őt a társadalomban való teljes körű, másokkal azonos szintű részvételben.

Fontos részlet, hogy az irányelv minden, az EU területén szolgáltató vállalatra vonatkozik, nemcsak azokra, akiknek itt van a székhelyük.

Mik ezek a követelmények?

Lássuk egy konkrét példán, a fogyasztói banki szolgáltatások területén, hogy például mit is kell a vállalatoknak biztosítaniuk. A felhasználói felületeket, azaz a weboldalakat, a mobilalkalmazásokat úgy kell kialakítani, hogy a fogyatékkal élők számára is használhatók legyenek.

• Például biztosítani kell, hogy a felhasználók kizárólag billentyűzet segítségével tudjanak navigálni és interakcióba lépni a felület minden elemével.
• A felületnek kompatibilisnak kell lennie a képernyőolvasókkal, lehetővé téve a látássérült felhasználók számára az információk és funkciók elérését.
• Világos, tömör és könnyen érthető nyelvezetet kell használni minden kommunikációban, leírásban, kerülni kell a túlságosan összetett terminológiát, szakzsargont, amelyek egyes felhasználók számára nehezen érthetők.
• Az azonosításra, az elektronikus aláírásra és a biztonsági intézkedésekre használt módszereknek is hozzáférhetőnek kell lenniük. Ez azt is jelenti, hogy alternatív lehetőségeket kell nyújtani azoknak, akik nem képesek az ujjlenyomat- vagy arcfelismerő technológiák használatára.
• A fizetési szolgáltatásokat, beleértve a fizetési terminálokat és az online fizetési rendszereket is a hozzáférhetőséget figyelembe véve kell megtervezni (például tapintható és hallható visszajelzés biztosítása a fizetési terminálokon a látássérült felhasználóknak).
• Hangutasítási lehetőségeket kell biztosítani az online fizetési rendszerekhez.
• A tartalmat olyan betűtípussal és -mérettel kell megjeleníteni, amely a felhasználás előrelátható körülményei között is jól olvasható, megfelelő kontrasztot biztosít, valamint a betűk, sorok és bekezdések közötti térköz állítható.
• A tartalom tekintetében olyan szöveges formátumban kell elérhetővé tenni, amelyből alternatív, kisegítő formátumok generálhatók, amelyek különböző módokon és több érzékszervi csatornán keresztül is megjeleníthetők.
• A szolgáltatásokról is hozzáférhető formában kell nyújtani tájékoztatást: az információknak több érzékszervi csatornán keresztül is hozzáférhetőnek kell lenniük, illetve kérésre alternatív formátumokat is biztosítani kell (például nagy betűkkel, Braille-írással vagy hangfelvételen).

Mi történik, ha nem tartom be?

Az EAA megsértése esetén a tagállamokban a konkrét szankciók országonként eltérhetnek, de általánosságban főként pénzbírságokra lehet számítani, amelyek nyilván az eset súlyosságától, a cég méretétől és a jogsértés ismétlődésétől függően változhatnak, de adott esetben akár a 100 000 eurót is elérhetik. Előfordulhat, hogy ha egy termék nem felel meg a követelményeknek, akkor a hatóságok kivonathatják a forgalomból, amit  talán nem is kell magyarázni, mekkora anyagi kárt okozhat a gyártónak.

Szolgáltatások esetén — így a banki szolgáltatásoknál is — a hatóságok felfüggeszthetik a szolgáltatás nyújtását, bár ez vélhetően csak a végső esetben történik meg, hiszen a szankciók célja nem a szolgáltatások kinyírása, hanem a törvény betartatása, és így az akadálymentes környezet megteremtése. Első körben így inkább arra lehet számítani, hogy — esetleges pénzbírság mellett — kötelezik a cégeket a jogsértés megszüntetésére és a termékek vagy szolgáltatások akadálymentesítésére.

Emellett nem elhanyagolható tényező az sem, hogy milyen hatást gyakorolhat a vállalatok hírnevére, ha nem veszik tervezik bele termékeikbe, szolgáltatásaikba a fogyatékkal élők igényeit. (De itt fontos megjegyezni, hogy az irányelv figyelembe veszi a kis- és középvállalkozások helyzetét, és nekik enyhébb szabályokat ír elő. Sőt lehetővé teszi a kivételeket azokban az esetekben, amikor mindez „aránytalan terhet“ jelentene, vagy a termékek vagy szolgáltatások jelentős megváltoztatását igényelné.) Az alapelv hagy némi mozgásteret másoknak is: a 2025. júniusi határidő előtt már létező termékek és szolgáltatások további 5 éves türelmi időt kapnak 2030 júniusáig, hogy teljes mértékben megfeleljenek az EAA-nak.

Miért érdemes — a büntetés elkerülésén túl — foglalkozni az akadálymentesítéssel?

A vállalat hírnevére gyakorolt hatást már említettük, de nem elhanyagolható a gazdasági hatás sem. A WHO becslése szerint 135 millióan élnek fogyatékkal az EU területén. Bár nehéz megbecsülni, hogy mekkora piaci szegmenst képeznek, vannak kutatások, amelyek alapján azért fogalmat alkothatunk a nagyságáról. A Valuable 500 nemzetközi szervezet becslése szerint a fogyatékkal élők közösségének vásárlóereje évente 8 billió dollár, a barátokkal és családtagokkal együtt pedig 13 billió dollár világszinten.

Az egyesült királyságbeli „Purple Pound“ felmérés szerint a fogyatékkal élők és háztartásaik kollektív vásárlóereje évente 274 milliárd font, ezen belül az online vásárlás évente mintegy 24,8 milliárd font.

A nem, vagy rosszul akadálymentesített szolgáltatások milliárdokban mérhető veszteséget okoznak: a UK-ben végzett „Click-Away Pound“ felmérés szerint a fogyatékkal élők nagyjából 70 százaléka elkattint a nehezen használható oldalakról, és ami még érdekesebb: 75 százalékuknak fontosabb az akadálymentesség, mint az ár. 83 százalékuk kizárólag akadálymentes oldalakon vásárol, és 86 százalékuk mondta, hogy hajlandóak lennének többet költeni, ha kevesebb nehézséggel találkoznának.

A felmérésekből és adatokból jól látszik, hogy pusztán az akadálymentesítés jelentős bevételnövekedéshez vezethet, de tervezői szempontból azt is érdemes megemlíteni, hogy maga az akadálymentesítési szempont hozzájárulhat jobb, könnyebben használható termékekhez nem fogyatékkal élő felhasználók számára is. (Ez az ún. „curb cut effect“, azaz járdaszegélyhatás, ami nevét a járdákba épített kis rámpákról kapta, amiket eredetileg kerekesszékeseknek terveztek, de sok más embernek is hasznosak.) Így ha már a kezdetektől fogva gondolkodunk a hozzáférhetőségről, egyszerűen jobb termékeket kapunk. Erre példa lehet a billentyűzetes navigáció, ami ugyanúgy hasznos a power usereknek, akik a billentyűkombinációkat részesítik előnyben, vagy a filmek feliratozása, ami nemcsak hallássérülteknek, de azoknak is hasznos, akik a mobiljukon zajos helyen vagy akár lenémítva néznek videókat. A kontrasztos kijelző is hasonló, ezt mindenki tudja, aki próbált már tűző napfényben buszjegyet venni automatából.

Már nincs sok idő, mit tudok tenni?

Az első és legfontosabb, hogy a 2025 júniusi határidőig minden érintettnek érdemes elvégeznie egy akadálymentességi auditot, ugyanis a hatóságok elsőként ennek az eredményére lesznek kíváncsiak. Mivel a törvény bizonyos pontokban hagy mozgásteret, rugalmasságot az interpretációban, ezért a legjobb, ha szakemberekkel akár egy workshop keretében áttekintjük azokat a kérdéseket és főbb pontokat, amik a termékükre vagy szolgáltatásunkra vonatkoznak vagy vonatkozhatnak. Ezután ezen szempontok ismeretében meg tudjuk határozni, hogy mik azok a területek, ahol az EAA értelmében változtatásokra, fejlesztésekre van szükség.

Az Ergomania már több mint egy évtizede foglalkozik az akadálymentességi törekvésekkel, ilyen volt például az Én Jövőm weboldal fejlesztése a Coca-Cola Magyarországnak, ahol az előkészítés során visszajelzéseket gyűjtöttünk olyan felhasználóktól, mint a látássérültek, akik olvasóprogramokat használnak, illetve autizmussal élőktől, akiket érintenek a kontrasztproblémák. A visszajelzések alapján, azonosítottuk a problémákat, és azon dolgoztunk, hogy az oldal mindenki számára elérhető és felhasználóbarát legyen.

Emellett lehetőségünk volt arra, hogy újratervezzük az OTP Egészségpénztár oldalát, hogy az információk könnyen hozzáférhetővé váljanak, és segítsük a felhasználókat abban, hogy felfedezzék a kínált szolgáltatásokat. A kihívás az volt, hogy az információkat úgy strukturáljuk, hogy a felhasználók mentális modelljéhez igazodjon, biztosítva, hogy mindig csak egy vagy két kattintásnyira legyenek a céljaiktól. A projekt egyik fő kritériuma volt a hozzáférhetőség, amelynek megoldására kontrasztos üzemmódot vezettünk be, amit bekapcsolva a dizájnelemek színei változnak, növelve a kontrasztarányt a WCAG-szabványoknak megfelelően. Ez az opció javítja a böngészést a vizuálisan fogyatékkal élő felhasználók számára, de másoknak is hasznos fényes körülmények között, például a mobileszközökön erős napfényben.

Közösen dolgoztunk az USA-ban a Percapitával egy olyan alkalmazás létrehozásán, amely a munkáltatókkal együttműködve segít az embereknek a mindennapi pénzügyeik kezelésében. Egy ilyen összetett rendszer építésekor elengedhetetlen, hogy megfeleljünk a WCAG 2.0 összes kritériumának. Ügyfeleink számára folyamatos biztosítékot nyújtunk arra, hogy minden tervezés megfelel ezeknek a szabványoknak. A betűtípusok méreteit, súlyait, színeit, kontrasztjait és egyéb elemeit szigorúan értékeljük, hogy megőrizzük a hozzáférhetőséget és a márkakonzisztenciát, miközben világos tervezési hierarchiát tartunk fenn.

Egy nagyobb projekt részeként az Ergomania a hangvezérlés és a hangalapú navigáció fejlesztésével is foglalkozik, ezért megkerestünk vakokat és gyengénlátókat, hogy segítsenek nekünk a hangvezérléssel kapcsolatos kutatásainkban. A látássérültek világszerte egyre fontosabb szerepet játszanak a VUI (hangalapú felhasználói felület) tervezésében, és az Ergomania elsősorban a felhasználói élménytervezéssel foglalkozik, különösen az online felületeken. (Érdemes lehet itt megemlíteni például a K&H Bank Kate-nek elnevezett digitális asszisztensét. A felhasználók a mobilbankban hangalapú utasításokkal is kommunikálhatnak vele, például intézhetnek utalást, limitbeállítást vagy lekérdezhetik a kivonatukat. Kate a kérés alapján összeállítja a megbízást, amit a felhasználónak jóvá kell hagynia. Válaszol is a felhasználók kérdéseire, illetve a megfelelő helyre irányítja őket, új ügyfelek számára pedig segítséget nyújt a beállításokban.)

Az akadálymentesítés tehát nem csupán jogi kötelezettség, hanem stratégiai befektetés is. A vállalkozások számára lehetőséget teremt a piaci részesedés növelésére, a márkaérték erősítésére és egy befogadóbb, etikusabb imázs kialakítására. Az Ergomania csapata több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik az akadálymentes digitális megoldások fejlesztésében, széleskörű tapasztalattal rendelkezik az akadálymentességi auditok elvégzésében és a digitális termékek akadálymentesítésében. Segítünk megfelelni az új követelményeknek, miközben egy felhasználóbarát és jövőbiztos digitális környezetet teremtünk.

Kérj tőlünk akadálymentességi auditot!