„Agybéli képek”, mentális és fogalmi modellek 2.

Mik azok a fogalmi modellek?
Az éppen használt felület, weboldal mentális modelljét „fogalmi modellnek“ hívja a pszichológia. Ezt a fogalmi modellt pedig annak a tervezőnek a mentális modellje alakítja ki, aki kigondolta, megtervezte az adott felületet.
De mi történik, ha a felhasználó és a tervező mentális modellje nem egyezik?
Nem kell messzire mennünk, hogy napi szinten lássunk erre példát, a következményeket is jól ismerjük. Egy darabig keresgél a felhasználó, de nem találja, amit keres. Nem ott találja, ahol keresi. Más kifejezéseket lát, mint amilyen szavakat ő használna az adott témában. Másképpen rendszereződnek a dolgok – pl. termékek egy webáruházban, tartalmak az egyes témákon belül – mint ahogyan az számára egyértelmű lenne. Egy ideig keresgél, aztán megunja, és más weboldalra, a konkurenciához távozik. Kivételt képeznek ez alól a kikerülhetetlen közigazgatási felületek – bár akkor is marad opciónak a személyes ügyintézés – illetve az idősebb generáció tagjai, akik kifejezetten elnézőek és türelmesek a nehezen használható felületekkel kapcsolatban.
Mit tehetünk a felhasználók érdekében?
Kutassunk, kutassunk és kutassunk! Bármilyen terméket érdemes úgy tervezni, hogy a készülő felület/rendszer összességében alkalmazkodjon a felhasználók mentális modelljéhez. Amennyiben teljesen új felületet tervezünk, mindenképpen érdemes a témában előzetes kutakodásokat végezni és a felhasználók tudatos vagy nem tudatos mentális modelljeit feltárni, megismerni.A fejlesztést így a felhasználói gondolkodás feltérképezésével kezdjük, ahhoz alkalmazkodunk és nem a programozó, önkormányzati/NAV alkalmazott, polgármester stb. mentális modelljéhez.
Érdekes kutatási területre vezet ez, kezdve a mapping technikák szofisztikált alkalmazásától a csoportos beszélgetésekig vagy egyéni interjúkig. Ezek segíthetnek feltárni az adott témával kapcsolatos, úgymond „természetes online észjárást”, mentális modelleket. Lehetnek ezek szempontok, gondolatkörök, nyelvhasználat vagy akár vizuális elrendezés is. Ezeket a (nem feltétlenül tudatos, de feltárható, megfogalmazható) elvárásainkat ugyancsak a korábbi tapasztalataink alakítják ki. Amikor pedig szeretnénk megismerni ezeket az elvárásokat, nem csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy a felhasználó mit mond, hanem arra is, hogy mit csinál, különösen igaz ez a vizuális felületek esetében. Kerülőutakon vagyunk kénytelenek közelíteni: a felhasználó jellemzően nem tudja megmondani pontosan, hogy ilyen vagy olyan funkciót hol keres/keresne az adott felületen. Ezért nem kérdezünk, hanem feladatot adunk és megfigyelünk, pl. eye-tracking készülékkel.
A kutatásból nem érdemes kihagyni a konkurencia oldalain használt mentális modekelleket sem, hasznos adalék lehet a tervezés során.

Oszd meg velünk véleményed

    Kérem írd be üzenetedet

    Kérem írd be email címed!

    Kérem írd be üzenetedet

    Küld

    Website-okat, mobil applikációkat és szoftvereket tervezünk, hogy segítsünk megvalósítani üzleti céljaidat!

    Csapatunk

    Kapcsolat

    Kedves Ergo,

    A nevem
    . Az email címem
    . Üzenetem:

    ajánlott
    cikkek

    Tudj meg többet a témáról

    Együttműködés UX ügynökséggel: Melyik UX design csapatot válasszuk? – 3. rész

    2023. máj. 30. | 21 perc olvasás

    Miért érdemes UX ügynökséggel dolgozni? Vannak olyan társaságok, amelyek kezdettől fogva együtt dolgoznak egy UX ügynökséggel. Mások csak később fordulnak hozzájuk, és vannak olyanok is, amelyek egyáltalán...

    Együttműködés házon belüli csapattal: Melyik UX design csapatot válasszuk? – 2. rész

    2023. máj. 02. | 17 perc olvasás

    Miért érdemes házon belüli csapatot létrehozni? Előfordulhat, hogy üzleti pályafutásod egy bizonyos pontján ráébredsz, hogy túl sokat költesz a UX-re, vagy egyszerűen csak észreveszed, hogy a UX kulcsfontosságú...