„Agybéli képek”, mentális és fogalmi modellek 2.

Mik azok a fogalmi modellek?
Az éppen használt felület, weboldal mentális modelljét „fogalmi modellnek“ hívja a pszichológia. Ezt a fogalmi modellt pedig annak a tervezőnek a mentális modellje alakítja ki, aki kigondolta, megtervezte az adott felületet.
De mi történik, ha a felhasználó és a tervező mentális modellje nem egyezik?
Nem kell messzire mennünk, hogy napi szinten lássunk erre példát, a következményeket is jól ismerjük. Egy darabig keresgél a felhasználó, de nem találja, amit keres. Nem ott találja, ahol keresi. Más kifejezéseket lát, mint amilyen szavakat ő használna az adott témában. Másképpen rendszereződnek a dolgok – pl. termékek egy webáruházban, tartalmak az egyes témákon belül – mint ahogyan az számára egyértelmű lenne. Egy ideig keresgél, aztán megunja, és más weboldalra, a konkurenciához távozik. Kivételt képeznek ez alól a kikerülhetetlen közigazgatási felületek – bár akkor is marad opciónak a személyes ügyintézés – illetve az idősebb generáció tagjai, akik kifejezetten elnézőek és türelmesek a nehezen használható felületekkel kapcsolatban.
Mit tehetünk a felhasználók érdekében?
Kutassunk, kutassunk és kutassunk! Bármilyen terméket érdemes úgy tervezni, hogy a készülő felület/rendszer összességében alkalmazkodjon a felhasználók mentális modelljéhez. Amennyiben teljesen új felületet tervezünk, mindenképpen érdemes a témában előzetes kutakodásokat végezni és a felhasználók tudatos vagy nem tudatos mentális modelljeit feltárni, megismerni.A fejlesztést így a felhasználói gondolkodás feltérképezésével kezdjük, ahhoz alkalmazkodunk és nem a programozó, önkormányzati/NAV alkalmazott, polgármester stb. mentális modelljéhez.
Érdekes kutatási területre vezet ez, kezdve a mapping technikák szofisztikált alkalmazásától a csoportos beszélgetésekig vagy egyéni interjúkig. Ezek segíthetnek feltárni az adott témával kapcsolatos, úgymond „természetes online észjárást”, mentális modelleket. Lehetnek ezek szempontok, gondolatkörök, nyelvhasználat vagy akár vizuális elrendezés is. Ezeket a (nem feltétlenül tudatos, de feltárható, megfogalmazható) elvárásainkat ugyancsak a korábbi tapasztalataink alakítják ki. Amikor pedig szeretnénk megismerni ezeket az elvárásokat, nem csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy a felhasználó mit mond, hanem arra is, hogy mit csinál, különösen igaz ez a vizuális felületek esetében. Kerülőutakon vagyunk kénytelenek közelíteni: a felhasználó jellemzően nem tudja megmondani pontosan, hogy ilyen vagy olyan funkciót hol keres/keresne az adott felületen. Ezért nem kérdezünk, hanem feladatot adunk és megfigyelünk, pl. eye-tracking készülékkel.
A kutatásból nem érdemes kihagyni a konkurencia oldalain használt mentális modekelleket sem, hasznos adalék lehet a tervezés során.

1 hozzászólás

Oszd meg velünk véleményed

Tudatosabb és gondosabb módszerválasztást! | ergomania.hu | 2020. May. 18.

[…] modellekről szóló posztjaiban (“Agybéli képek”, Mentális és fogalmi modellek 1 – 2),  és Indi Young könyvében, valamint az arról szóló recenziónkban olvashatók.Mentális […]

Kérem írd be üzenetedet

Kérem írd be email címed!

Kérem írd be üzenetedet

Küld

Website-okat, mobil applikációkat és szoftvereket tervezünk, hogy segítsünk megvalósítani üzleti céljaidat!

Csapatunk

Kapcsolat

Kedves Ergo,

A nevem
. Az email címem
. Üzenetem:

ajánlott
cikkek

Find out more about the topic

Tudatosabb és gondosabb funkcióválasztást!

2020. máj. 18. | 12 perc olvasás

Dr. Rung András, az Ergománia CEO-ja „Choose your features with care“ címmel adott elő az budapesti eFinance & Fintech Festival 2020 eseményen, angol nyelven. Előadásának bevezetőjében arról beszélt...

Mondom, hogy értsd: hogyan van értelme hangalapú játékot fejleszteni?

2020. ápr. 27. | 12 perc olvasás

Mára a fizikai input eszközök (billentyűzet, egér, érintőképernyő) mellett tagadhatatlanul mindenhová elterjedtek a mikrofonok is. Megtalálhatók az összes telefonban, de egyre gyakrabban fellelhető perifériának...