Az Ergománia elkötelezett a szakmai fejlődés mellett, ezért szeptember 30-án tartottuk meg a soron következő Product design talks webináriumunkat, amelyben az UX/UI tervezés új trendjeiről és bevált módszereiről beszélgettünk.

A webináriumot és a szakmai beszélgetést Dr. Rung András, az Ergománia alapítója vezette, aki felvázolta a következő nagyjából két óra menetét: az érdeklődő szakmai közönség előbb megismerkedhet Czakó Péter előadásában az Agilis Sprint és a Design Sprint módszertanok közötti különbséggel, majd magával a design sprinttel.

Ezt követően egy mindenki számára tanulságos kerekasztal beszélgetés következett négy UX veteránnal: Laufer Lászlóval (Senior UX kutató, Google), Udvardy Dáviddal (Senior Designer, Sapr 3D), Varga Csabával (UX lead, Kinsta) és Czakó Péterrel, és végül egy kérdezz-felelek szekció, amihez a webinárium során folyamatosan be lehetett küldeni a nézők részéről a kérdéseket.

A design sprint volna a UX tervezés új szent grálja?

Czakó Péter Design sprint vs. klasszikus UX módszertanok, avagy megfelelő összetevők kiválasztása egy sikeres projekthez című előadásával indult a webinárium.

Péter, az Ergománia product design stratégájaként a design sprintet helyezte az előadása fókuszába. Ahogy megfogalmazta, meglehetősen szubjektíven áll a kérdéshez, csak éppen harminc év szakmai tapasztalatával alkot véleményt – például azt is, hogy a tervezők körében a Design Sprint manapság az egyik leggyakrabban elhangzó buzzword.

A Design Sprint gyökerei a 80-as évekbe nyúlnak vissza

A Design Sprintet ugyanis úgy kezelik, mintha minden gondot meg tudna oldani, szinte csettintésre, ráadásul sokszor keverik az agilis sprinttel. Péter elsősorban a Google Ventures által meghatározott módszertant érti a design sprint alatt, ami az 1980-as évek óta létező módszetanból, a Design Thinkingből a 2000-es évek elejére kifejlődő Agile Scrum „utóda”.

A waterfall, azaz vízesés metódusa alapvető hibáira igyekezett megoldást nyújtani az Agile Scrum, aminek a hiányosságai hívták életre a Design Sprintet. Ez utóbbi egy „ideális setup, amit egy bizonyos időintervallum alatt le tudunk futtatni a projektünkön” és a siker borítékolható általa.

A Design Sprint a módszertani káoszból emelkedett ki

A Design Sprint sikerességének hátterében az áll, hogy világszerte elvesztek a szakemberek a módszertanok dzsungelében. Ha például UX tervezésről van szó, elmondhatjuk, hogy egyre nehézkesebbé vált a megfelelő módszertan kiválasztása, ráadásul az is világosság vált a tapasztalatok alapján, hogy sok módszertan sikeressége megkérdőjelezhető.

Péter szakmai véleménye szerint a sok UX tervezési módszertan használhatatlan, és csak kevés az, ami a gyakorlatban is megállja a helyét. Amikor pedig nem kipróbált módszertanokat alkalmaznak, ott a cégek általában elég sok mindent kockára tesznek – és jobb esetben csak a pénzük bánja.

Az agilitással új világ született

Az agilitás megjelenése a termékfejlesztések terén új módszertanokat eredményezett. Hatalmas szakadék volt és ma is az, hogy nehezen illeszthető a design az agilis folyamatokba.

A designerek is részt vesznek a folyamatban, és sokan nem értik, mit is akarnak a felhasználókkal – nehéz volt beilleszteni a design szemléletet az agilis módszertanokba. Általában elmondható, hogy a designerek a mai napig tanulják az „agilitást”.

Az agilis módszertanok egyik eredménye, hogy „a prototípus lett az új specifikáció”. Ha nagyon gyorsan akarunk reagálni a változó tényezőkre, akkor egy prototípus jól definiálhatja azt a megoldást, amit le akarnak fejleszteni.

Jake Knapp alkotta meg a következő szakaszt, a Design Sprintet

A Google Ventures-nál dolgozó Jake Knapp volt az, aki a Design Sprint módszertant kidolgozta. A Design Sprint egy 5-napos folyamat nagy problémák gyors megoldására, új termékek létrehozására vagy meglevőek továbbfejlesztésére. A módszertani részletekre nem tértünk ki, csak futólag érintettük.

A Design Sprint arra a kérdésre ad gyakorlati választ, hogy hogyan oldjunk meg “pár nap alatt” több hónapnyi munkát? Elsődlegesen az üresjáratok megszüntetésével. Mivel rendkívül tömör és fókuszált módszertan, így könnyedén rendszerbe foglalja az egyes módszertani lépéseket.

Ráadásul nem hagy sokat időzni egy problémán, mert rákényszeríti a résztvevőket a gyors döntésre, ez pedig hamar eredményt hoz létre. Úgy is mondhatjuk, hogy Jake Knapp nem talált ki semmi újat, csak éppen gyakorlatban is használható módszertanná alakította azt, amit addig is sokan tudni véltek.

Tények és hiedelmek a Design Sprintről

Sokan állítják be úgy a Design Sprintet, mintha az garancia volna a sikerre, a sikeres ötletekre, holott a Design Sprint csak csökkenti a rossz döntések meghozatalának kockázatát, ha tervezési vagy üzleti problémával szembesülünk – de ettől még lehet rossz döntést hozni az alkalmazása során!

Közkeletű tévhit az is, hogy pár nap alatt képes megoldást nyújtani a semmiből indulva – a valóság az, hogy a Design Sprint a végtelen viták ciklusát rövidíti le, és hónapokat tömöríthet egyetlen hétbe. A fejlesztési időt tényleg rövidebbé teszi, de nem valami mágikus csoda által, hanem egyszerűen azáltal, hogy azonnal megtudhatjuk, hogy működik-e az ötletünk.

A fejlesztés során fellépő költségeket is így takarítja meg: nem csökkenti a szükséges költségeket, hanem segít elkerülni a felesleges kiadásokat, mert segít gyorsan előre lépni, hogy megismerhessük a terméket és felhasználók reakcióit, mielőtt bármilyen drága kötelezettséget vállalnánk.

A Design Sprint mindazonáltal nem segít a teljes terméket megtervezni, mert a kritikus üzleti kérdések megválaszolására a legjobb! Tömören megfogalmazva, a Design Sprint kézzelfogható eredményeket szül a beszélgetések helyett.

Miért lett népszerű a Design Sprint?

“A Sprint szuperhatalmat ad” – olvasható a Google Ventures oldalán, és valóban megadja a szuperhatalom érzetét. Az, hogy könnyen tanulható lenne, nézőpont kérdése.

Ha valaki rendelkezik előzetesen klasszikus UX ismeretekkel, akkor valóban könnyen elsajátítható, ám ennél is fontosabb, hogy a Design Sprint elsősorban tapasztalat útján sajátítható el.

A könnyen megfogalmazható kérdések miatt valóban könnyebben tanulható – a könyv ismeretében úgy érezheti az ember, hogy egyszerűen megvalósítható a Design Sprint. Ilyenkor azért tanácsos tesztelni az életben is, hogy kiderüljön, valóban így van-e.

Tényleg csak designereknek való a Design Sprint?

Egyáltalán nem. Bárki élhet vele, sőt javasolt is, hogy alkalmazza a fejlesztés során. A Design Sprint ugyanis nem kizárólag a designerek területe, mert csapatmunkára épül, és bevonja mindazokat, akik közvetlen kapcsolatban állnak a termékkel és a megoldani kívánt problémával.

Legyenek akár termékmenedzserek, projektmenedzserek, stratégák vagy tanácsadók, eleve mindnyájuknak helye van a Sprintben, hiszen a termékfejlesztés is komplex tevékenység, nem csak a designerek vesznek részt benne!

Mini Design Sprintet akár családon, baráti körön belül is lehet csinálni – például egy szoba berendezésének tervezésénél. A lényege, hogy a csapat összetétele megfelelő legyen.

Valóban elvégezhető pár nap alatt a teljes fejlesztés?

Mit szeretne hallani minden ügyfél? Természetesen azt, hogy üljünk le most megbeszélni, mit is akartok, és egy hét múlva már kész is vagyunk a designnal – de sajnos ez nem igaz. Bár valóban jól hangzik, hogy a Design Sprint segítségével elvégezhető akár több hétnyi munka, a valóság az, hogy csak a fejlesztés egy szakaszát rövidíti le pár napra.

A projekt kick off, az előkészítés, a probléma felvázolása, a konkrét fejlesztési munkára való előkészületek mind heteket, akár hónapokat is igénybe vesznek és a Design Sprint ezeket nem érinti, hiszen csak ezek teljesülése után kezdődhet egyáltalán el!

Csak egyféle Design Sprint létezik?

A Desing Sprintnek mára már több új változata alakult ki: létezik négy napos tömör, három napos extra fókuszált, sőt már kísérleteznek a négy órás változattal is. Persze amit megnyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon – minél tömörebb egy Design Sprint, annál kevesebb minden fér bele.

Az Ergománia által is követett Design Sprint változatban 4 nap az esszenciális munka, amihez tartozik egy előkészítő és egy follow up rész.

Melyik módszertant érdemes választani?

A klasszikus megközelítésben a gyakorlati fejlesztést megelőzi a 3D, avagy a Discover – Define – Design hármasa, amibe bármi belefér, az idő- és költségvetési keretek határai között. A Design Sprint ezzel szemben nagyon kötött módszertani eszközökkel dolgozik, szoros időkorláttal.

Ahhoz, hogy eldönthessük, a Design Sprint megfelelő-e az adott projekt esetében, több kérdést is fel kell tennünk (és meg kell válaszolunk).

Milyen terméket, hol és hogyan fejlesztünk?

Az világos, hogy nem mindegy, hogy új termékről vagy új piacról vagy ismeretlen célcsoportról beszélünk. A redesign esetében tudjuk mi a termék, így vannak felhasználóink és korábbi adatok, illetve ismert a termék profilja, amikre hagyatkozhatunk. Ilyenkor nem feltétlen a Design Sprint a megoldás!

Az se mindegy, hogy startup környezetben, haladó gondolkodású csapattagokkal dolgozunk a munkára koncentrálva, vagy nagyvállalati környezetben, ahol kialakult folyamatok és napi rutin mellett még más tennivalók is vannak. A startupok egyik nagy előnye (és persze kockázati tényezője is), hogy még meghatározatlanok a folyamatok és így sokkal rugalmasabb az egész csapat.

A team összetétele éppen emiatt dönthet arról, hogy érdemes-e a Design Sprintet alkalmazni. Egy nagyvállalati környezetben legyünk előrelátóak, mert sokkal több szervezést igényel, hiszen nehéz a Stakeholdereket egy teljes hétre beültetni a Sprintre, ahogy problémás a döntéshozókat is folyamatosan delegálni.

Ráadásul az a tapasztalat, hogy előfordul, nem a legjobb, legalkalmasabb embereket küldi a cégvezetés a Sprintre, hanem olyan csapattagok érkeznek, akiket szervezetben már “másra nem tudnak használni”.

Mennyire számít a scope, a komplexitás és a távmunka?

A scope örökké vitatott kérdés, hiszen nehezen meghatározható, és ráadásul megnehezíti nem csak az árazást, de magát a módszertani setupot is, ha a projekt mérete nem teljesen ismert. Persze más a helyzet, ha egy már meglévő terméket fejlesztünk újra.

Az, hogy akarunk-e valóban innoválni, igazából nem kérdés, mert a fejlesztés mindig valamely mértékben az innovációról szól. Elvégre, ha nincs újdonság, akkor fejlesztésről se nagyon beszélhetünk, viszont ha csak redesignról van szó, meglehet, a Design Sprint kevéssé volna hatékony.

A nagyon összetett termékeknél az alap felállás inkább a klasszikus mószertanokból álljon össze, a Design Sprint pedig a célzottan a felhasználóknak szóló funkciókra korlátozódjon.

Azaz érdemes átgondolni, hogy mennyire összetett a termék, milyen gazdag funkciókkal rendelkezik/rendelkezne és mennyire akarunk a problémák mélyére fúrni, mert ezektől függ, hogy klasszikus módszertanokat, vagy Design Sprintet alkalmazzunk.

A koronavírus-járvány világszerte mindennapossá tette a távmunkát, a home office-t. A Design Sprint egyik nagy előnye, hogy távolból is működik.

Miként lesz a Design Sprint a kulcs a sikeres projektekhez?

Alapvetően felesleges volna feltalálni újra a meleg vizet, hiszen a siker komponensei jól ismertek, és érvényesek a Design Sprint esetében is:

1. Validálás: alapvető, hogy szükséges validálni az ötleteinket a megvalósítás előtt! Ha ugyanis nem validálunk a fejlesztést megelőzően, akkor nagy valószínűséggel felesleges időt és erőforrást fogunk költeni olyan dolgok létrehozására, amelyek nem segítenek a tervezési kihívások megoldásában.
2. Gyors prototipizálás: A prototípusok nemcsak olcsóbbak és gyorsabbak, hanem a csapat érzelmileg kevésbé fektet be egy prototípusba, mint a gyönyörűen megtervezett képernyőképekbe, pláne a működő kódba.
3. Jól meghatározott scope: a pontos scope még abban az esetben is fontos, ha a teljes termék funkcionalitást nem látjuk előre, és az innoválható funkciók leválogatása.
4. Megfelelő team összetétel: legyenek elérhetők a team tagok, legyen lelkes a csapat és rendelkezzen haladó szemlélettel.

A módszertanok vegyes alkalmazása akkor lehet ideális megoldás, ha nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy melyik módszertani megközelítés a célravezető. Amennyiben nem a Design Sprint, akkor annak egyes elemeit érdemes bevetni workshop elemként. Illetve továbbra is lényeges szempont, hogy mennyire a gyorsaság a legfontosabb tényező!

Ahogy Péter összegezte: a Design Sprint alapvetően egy működő módszertan, de nem mindenre.

Design sprint a magyar UX műhelyek használatában (kerekasztal beszélgetés)

Péter előadását követte a kerekasztal beszélgetés Laufer Lászlóval, aki Senior UX kutató a Google-nél, Udvardy Dáviddal, a Sapr3D Senior Designerével, Varga Csabával, aki a Kinstanál UX lead és Czakó Péterrel.

A beszélgetés során sok évtizednyi összegyűlt tapasztalatot osztottak meg a UX világából, ahogy mélyebben belementek a Péter által előzőleg bemutatott témába.

Elsőként Dávid mesélt arról, milyen volt, hogyan sikerült az első, illetve a legutóbbi Design Sprintjük: bizonytalan területen használták, ismeretlen termék kapcsán. Hosszú távú termékfejlesztésre próbálták kiterjeszteni. Mostanság pedig egy-egy részét használják fel, például az elágazás-döntés folyamatot.

Dávid meglátásai szerint a Design Sprint jól áthidalja az olyan akadályokat, amik például abból fakadnak, ha a csapat tagjai kevésbé ismerik egymást, vagy a másik munkáját, munkakörét, és még facilitátor se feltétlen szükséges, ha minden résztvevő tisztában van a módszertannal és a teendőkkel.

Viszont a facilitátor szerepe ettől még nem elhanyagolható, sőt rendkívül előnyös, ha van egy senior a csapatban, aki képes összefűzni egy egésszé a részeket.

Csaba a legtöbb Sprintet szabadúszóként használta startup koncepciók kidolgozása során, mert elképesztően jó hatásfokkal lehetett alkalmazni erre. A legelső Sprint viszont meglehetősen ötletszerű volt, elemekből rakták össze. A legújabb esetben pedig új koncepciónál alkalmazták, illetve még a felsőoktatásban is eléggé beválik.

Előnynek látja, ha részt vesz facilitátor a sprinten, sőt kifejezetten fontos, hogy legyen, de nem feltétlen szükséges, hogy a facilitátor csak ezzel foglalkozzon – azaz valaki pluszban el is vállalhatja.

László egy-négy naposok Sprinteken vett részt. Az egynaposaknak rendkívül intenzív termék prototipizálás volt a célja. A legutóbbi lényege is a termékkidolgozás volt, egy komplex pénzügyi szolgáltatás kapcsán.

Meglátása szerint a Design Sprint egyik fő erőssége, hogy minden résztvevő tag rádöbben arra, hogy mennyire megvalósíthatók az elképzeléseik – ami korábban, ötlet szinten jól hangzott, arról hamar kiderül a sprint során, hogy életképes-e.

Szintén előnyös, hogy egy extrovertált csapattag nem igazán tudja a háttérbe szorítani az introvertáltabb tagok véleményét, és a befelé forduló emberek is könnyebben kifejezhetik a meglátásaikat – azaz a Design Sprint során ténylegesen minden meglátás érvényesülhet.

Ennél természetesen sokkal több érdekesség hangzott el a beszámolók során. Érdekelnek a senior szakértők meglátásai? Akkor nézd meg a webináriumról készült felvételt , vagy fusd át Czakó Péter prezentációját.