Számomra, az európai Fintech szereplőkkel készített interjúk egyik örömforrását a véletlenszerűen felszínre kerülő, néha érdekfeszítő történetek jelentik. A Bolgár Fintech Szövetség 2020 óta regnáló igazgatójával, Georgi Penev-vel készített interjú során is előkerül egy ilyen történet. Szinte nevezhetjük az országban zajló gyors Fintech növekedésről folytatott beszélgetésünk melléktermékének is, de van benne logika: Georgi elmondja, hogy 1979 és az 1990-es évek eleje között a stara zagora-i Pravetz számítógépgyár számítógépeket gyártott Bulgária és több környező KGST ország számára is. Az eszközök valójában az Apple II számítógépet másolták, de erről meséljenek a hírszerzés és ipari kémkedés történetét és anekdotáit tartalmazó krónikák. Georgi valószínűtlen állítása szerint a Fintech ipar kezdeteit 1967-re tehetjük, amikor a kizárólagos Bolgár Bank vásárolt egy IBM számítógépet, amely az első volt az országban. Ez nemzeti büszkeségünk, és az önökbe vetett bizalmunk jelképe.

A nemek közötti egyensúly lemérése

A korai számítógépgyártás és –használat fontos vonatkozása Georgi szerint az, hogy „nagyanyáink mérnökök voltak.” Hozzászoktunk, hogy a családunkban van ilyen ember, aki nagyon nagy tekintélynek örvendett, mert ő volt a pénzkereső, illetve, mert magasan képzett volt. Műszaki egyetemeinken ma is sok nő tanul, ami erősen ellentmond annak, amit Nyugat-Európában láttam.”

Akkoriban, ahogyan most is, az IT és Fintech területén végzett munka a nők számára „kiutat jelentett a nyomorból.” Felismerve azt, hogy a nemek Bulgáriában megfigyelhető egyensúlya számos európai ország normái szerint szokatlan, a Fintech Szövetség megrendelt egy jelentést. A Bolgár Szövetség, amely a több mint 1 000 Fintech céget képviselő European Digital Finance Association [Európai Digitális Pénzügyi Szövetség] társalapítója, úgy gondolta, hogy a Nők a Fintech területén című jelentés szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot. Az adatok esetleg használhatók támogatásszerzésre, így a megmozdulás talán többet hozhat a konyhára, mint pusztán „érdekes” eredményeket. A felmerés szerint 2020-ban a válaszadó bolgár Fintech társaságoknál 43% nő dolgozott a szektorban. Ehhez képest a nyugat-európai átlag szerint a Fintech területen dolgozók 30%-a nő. Georgi becslése szerint a bolgár százalékos eredmény kb. 9 300 fő Fintech munkavállalót takar, és hozzáteszi, hogy a műszaki területen dolgozó nők magas aránya talán „az egyik jó dolog, amit a kommunizmus hozott számunkra.”

A Bolgár Fintech Szövetség létrejötte

Tehát néhány szokatlan adattal indultunk útnak, de kanyarodjunk vissza kicsit, és tudjunk meg többet Georgi Penev-ről és az általa jelenleg vezetett szervezetről. Mesterdiplomáját állampolitikai és közigazgatási területen szerezte Skóciában, Glasgow-ban, majd – szülei szerint – nagy hibát követett el: visszatért Bulgáriába, hogy egy francia tanácsadó cégnél dolgozzon. Ezt követően elcsábította egy Fintech társaság, ahol ráébredt, hogy több tanulásra van szüksége ezen az izgalmas, új területen. Szerencsére pont indult egy ingyenes szak a Szófiai Egyetemen, ahová Georgi be is iratkozott. Itt ismerte meg a Harvardi Egyetem professzorának, Michael E. Porter-nek a versenyképesség makro-gazdaságával és a klaszterek kialakulásával foglalkozó munkáját. Történetünk egy későbbi részében még mesélek a fenti szakon tanító két egyetemi előadóról. A tanulmányi program végén Georgi és néhány hallgató egy bolgár Fintech klaszterrel foglalkozó projektet választott, melynek során találkoztak az újonnan formálódó Bolgár Fintech Szövetséggel. A meglévő klaszterhez való csatlakozás, és munkájuk bemutatása után a Fintech Szövetség „felfigyelt” Georgi-ra, és állást ajánlott számára. Úgy tűnik, Bulgáriában a dolgok gyorsan haladnak.

De a történetnek itt nincs vége, mert csupán két év egyetemi munka után a Szövetség mesterdiplomát kezdeményezett a Fintech területen, melynek keretében „egyesül a magánszektor, az állami szektor és a tudományos világ.”

Ami a Bolgár Fintech Szövetséget illeti, csak olyan társaságok a tagjai, amelyek jogi személyiségek, egyéni tagság nélkül. A tagok száma 53, és lehetnek szolgáltatásokat és termékeket nyújtó „tisztán Fintech cégek”, vagy kapcsolódó üzleti vállalkozások, például 1 jogi társaság, míg az 54. tag a Szófiai Egyetem. Jelenleg két bank is rendelkezik tagsággal – a hagyományos bankok csoportjába tartozó Postabank, valamint a német székhelyű Varengold Bank, amely „a Fintech társaságok partnere” elnevezéssel illeti magát. Mindent egybevéve, a Szövetség kb. 7,300 embert képvisel, akik valamilyen formában kapcsolódnak a Fintech területhez, miközben csak 2018 végén alapították. Nem rossz tempó.

(A Szövetség által képviselt személyek számára vonatkozó későbbi kérdésre válaszul Georgi tisztázza, hogy a 7 300 főben nincsenek benne a Postabank alkalmazottai, valamint az Egyetem személyzete. Velük együtt a fenti szám maximum kb. 10 000 lenne).

Írisz és a Keresztapa

„Georgi Penev a Fintech Szövetség motorja.” Már Mihael ‘Miso’ Mihaylov-val és Merdihan ‘Mero’ Ismailov-val beszélgetek. Az előbbi az Iris Solutions nevű bolgár Fintech társaság üzletfejlesztési felelőse, míg az utóbbi a digitális és információs főfelelőse. Mihael azzal folytatja, hogy mond néhány biztató szót a Szövetségről, amely felé az Iris tagként 100%-osan elkötelezett. „Georgi sokat hajt bennünket, és nagyon elkötelezett. E mellett szorosan együtt dolgozunk a Szövetségi Tanács minden tagjával, és próbáljuk megváltoztatni a környezetet, együttműködésben a Bolgár Nemzeti Bankkal, a Gazdasági Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal: úgy gondolom, a Szövetség remek munkát végez.”

De kezdjük az elején – mit jelent az Iris Solutions név? A társaságok névadásáról szóló számos történethez hasonlóan, a dolgok itt igen figyelemreméltóan véletlenszerűen történtek. A startup csapatnak volt egy nyílt bankolással kapcsolatos elképzelése, azonban nevet még nem találtak hozzá. Ezen a ponton a vezető üzlettárs, Galya Dimitrova előállt azzal, hogy a fia javasolt egy nevet: „Iris.” Jól hangzott, hozzátették a „Solutions” tagot, és megszületett a társaság – amely mostanra elismeri, megalakulását Keresztapjának – Galya fiának köszönheti.

Mihael, Galya-val együtt a „mínusz első naptól” része volt az Iris Solutions-nek, a tapasztalt korábbi bankárokból, illetve szenior IT munkavállalókból álló csapatnak. Látva, hogy a digitális szolgáltatások egyre nagyobb teret nyernek, illetve, hogy megérkezett a PSD2, úgy döntöttek, hogy egyesítik erőfeszítéseiket és tudásukat, és létrehoznak egy startup-ot, amellyel kihozhatják az eljövendő nyílt bankolási piacból a maximumot. „2018 elején megalapították a társaságot. Először engedélyre volt szükség, EU engedélyes fizetési intézmény és fizetéskezdeményezési szolgáltató vagyunk. Nem volt könnyű feladat, hogy startup-ként engedélyt kapjunk egy fizetési intézményre egy olyan konzervatív szabályozótól, mint a Bolgár Nemzeti Bank, de majdnem egy év után sikerült. Eközben elkezdtük a szolgáltatás-fejlesztés folyamatát, mivel a PSD2 a bankok számára ténylegesen szeptember 14-én indult. Az engedélyt 2019. szeptember 17-én kaptuk meg. Tehát három nappal az után, hogy a bankoknak kötelezővé vált API-jaik nyilvánossá tétele, megkaptuk az engedélyt… és elkezdtük a fejlesztési folyamatot.”
Az időzítés mindennél fontosabb.

Ajtónyitás a nyílt bankolás felé

De vajon Merdihan Ismailov is a fedélzeten volt már ekkorra? Nos, nem pontosan. Megkeresték, de ő keményen dolgozott az ellenzéknek: „Bulgária top 10 bankjának egyikénél dolgoztam a digitális bankolás vezetőjeként. A valóságban a nyílt bankolás ellen dolgoztam, amelyet inkább fenyegetésnek éreztünk, nem pedig lehetőségnek. Abban az időben az Iris-hez hasonló harmadik fél szolgáltatókkal szemben minden lehetséges apró kis akadályt felhasználtak eszközként.” Végül azonban Mero-t rábeszélték, hogy hagyja el a Sötét Oldalt, és csatlakozzon a Felkelők Szövetségéhez (már aki fel tudja venni a ritmust a Star Wars hivatkozásokkal).

Tehát valójában mit is csinál az Iris Solutions? Nos, a társaság egy nyílt bankolási partner jelenleg több mint 30 bank számára az alábbi három országban: Bulgária, ahol a legnagyobb ügyfele az OTP Bank (DSK), valamint Romániában és Görögországban. „Próbálunk értéket kitermelni a nyílt bankolás területéből oly módon, hogy a bankok, nem-bankok, pénzügyi intézmények, különféle hitelezők, számviteli, valamint szoftver társaságok számára biztosítjuk a banki adatok felhasználásának képességét” – magyarázza Mihael. „A nyílt bankolás révén a társaságokkal, valamint a bankokkal és hitelezőkkel együtt a fenti képességre épülő szolgáltatásokat fejlesztünk. Vannak egyéb érdekes opciók és termékek, amelyeket már kifejlesztettünk, mint például a kártya nélküli szolgáltatásunk.”

Megemlíti, hogy véleménye szerint van egy beépített elfogultság az olyan bolgár társaságokkal szemben, akik piaci résztvevővé szeretnének válni. „Üzleti szempontból, megpróbáltunk elsők lenni, és összpontosítani. Mert ha az ember összpontosít, tudja követni a választott utat. Másrészről, tudjuk, hogy Nyugat-Európában hatalmas a verseny a neves piaci szereplők oldaláról. És ha egy balkáni társaság belép például a német piacra, egy svéd társasággal együtt, akkor mindannyian tudjuk, hogy melyik társaságot választják majd az ügyfelek. Ezért összpontosítunk ide jelenleg.”

A jövőbeni növekedés

Mihael hozzáteszi, hogy a Balkánra való összpontosítás mellett van még két piac, amely jelenleg érdekelheti az Iris Solutions-t: „az Európai Unión kívül, de közel hozzánk.” Ez pedig Ukrajna és Törökország. Törökország – közel 80 milliós lakosságával – már elindult a nyílt bankolás útján, Ukrajnáról pedig az a hír járja, nyílt bankolási KPI-ket fejleszt. Albánia, Észak-Macedónia, valamint a korábbi Jugoszlávia összes többi kisebb állama szintén ígéretes.

Az esetleges jövőbeni terjeszkedés fenti érdekes célállamai mellett, Mihael Mihaylov rámutat, hogy az olyan piacokat, mint például Törökország, a kilátásba helyezett nyereség ellenére, nem lesz könnyű dió feltörni. „Jöhetnénk például Magyarországra, és mondhatnánk: „engedéllyel rendelkező fizetési intézmény vagyunk, ellenőrizhetik az Európai Bankhatósági nyilvántartásban, megtalálnak bennünket, és integrálhatnánk minden magyar bankot – nem lenne probléma számunkra. „De Törökországban nem ez a helyzet, nem ugyanaz a szituáció, mert a folyamatok sokkal bonyolultabbak. Ha ott akarunk üzleti tevékenységet folytatni, megfelelő partnert kell találnunk.”

Merdihan hozzáteszi, hogy Macedóniában, Albániában és Koszovóban már benyújtották a Parlament számára a PSD2-alapú szabályozást jóváhagyásra. Bizonyos vonatkozásban úgy tűnik, hogy az Iris Solutions könnyedén a dolgok elébe került, amit Mihael valamelyest meg is erősít, amikor mellesleg elmondja, hogy a társaság részt vett a Katarban rendezett Fintech hackathon 10-es döntőjében: „Fiúk, ez nagyon érdekes. Szeretnénk megnézni, hogy mit csináltok. De a nyílt bankolás még nem érkezett meg Katarba, és a bankok nem kötelesek közzétenni az API-kat. Meg fogjuk csinálni, de most még nem.”

Mindenestre, jelenleg, a Fintech talaj igen termékeny a Balkánon, és az Iris Solutions-szel „az összes bankszámlával, tranzakcióval és nyugtával kapcsolatos minden információ elérhető egy helyen, egyetlen alkalmazásban. Az ügyfél néhány kattintással azonosítható, a bankja jóváhagyja a fizetést, és a folyamat lezárult.” A lehetséges felhasználás további példákkal folytatható a számvitel és folyamat menedzsment, személyes pénzügyek, E-kereskedelem, hitelezés és még sok egyéb területen.
Ügyfélként, az AKTA Consultants-tól érkező Dimitar Dimitrov az alábbi meglátásokat teszi az Iris Solutions weboldalára: „az Iris Solutions a bolgár nyílt bankolási piacon alkalmazható megoldások látnoka. A csapat tagjai, miközben azon dolgoznak, hogy megteremtsék a nyílt bankolási szolgáltatások jelenlétét a bolgár lakosság mindennapjaiban, azt keresik, hogyan tudnának a leghatékonyabban kommunikálni a szabályozókkal és szolgáltatókkal, miközben egyetlen fő célt tartanak szem előtt: hogyan lehet a legtöbbet kihozni az ügyfelek számára a bankszámláikba zárt adatokból.”
Ne feledjék „a szabályozókkal folytatott kommunikációt”, mert erre még visszatérünk, most azonban azon kell gondolkodnunk, hogyan szökjünk el a gravitáció elől.

A kockázatitőke-befektető társaság

Az Eleven az egyik legaktívabb kockázatitőke-befektető alap a balkáni régióban, illetve egyike annak a két alapnak, amelyek 2012-ben jöttek létre az Európai Beruházási Alaptól kapott 25 millió EUR szétosztásával, a startup-ok támogatása céljából. Gergana Stoitchkova az Eleven programigazgatója, és a következőket mondja el nekünk: „lelkes Fintech támogató vagyok, aki hisz Bulgária belső lehetőségeiben. Néhány évvel ezelőtt jöttem haza Szófiába, miután 6 évet töltöttem Németországban és Olaszországban, és még mindig azt hiszem, a lehető legjobb döntést hoztam. Nagy izgalommal tölt el minden, ami a Fintech társaságokkal, startup-okkal, kockázatitőke-befektetésekkel, vállalkozói tevékenységgel, gyakorlati oktatással és technológiai innovációkkal kapcsolatos.”
És hogy miért így hívják a társaságot? (Most feltétlenül szánjon egy pillanatot a találgatásra…)

Nos, mert 11,2 másodperc az a sebesség, ami a Föld gravitációjából való elszökéshez szükséges, ami nagyon szemléletes metafora egy kockázatitőke-támogató új üzleti vállalkozás számára.

„Elsődlegesen négy vertikumban fektetünk be” – magyarázza Gergana. A „Fintech valószínűleg a legaktívabb területünk. E mellett meglehetősen aktívak vagyunk az egészségügyi technológiák területén, a másik két terület pedig A munka jövője és Az étel jövője. Jelenleg az Eleven társbefektetéseinek értéke meghaladja a 40 millió EUR-t, amelyet cégei gyűjtöttek, az Eleven és partnerei által 2012 óta támogatott startup-ok száma pedig 150. A társaság két befektetési mechanizmussal rendelkezik, az egyik az Eleven Capital, amely az első befektetési portfólió volt, és amely nyilvános a Bolgár Tőzsdén. A második befektetési alap az Eleven Ventures, az „alapítóktól az alapítókig”, amely teljes mértékben magánalap, és egyéni befektetők alkotják.

A külföldön töltött idő után Gergana egy nagyobb bolgár Fintech társaságnál dolgozott, a Paynetics-nél, miközben igazgatója volt az új Bolgár Fintech Szövetségnek. „Mindenesetre, pénzügyi háttérrel érkeztem, és mindig arról álmodtam, hogy kockázatitőke-befektetőként dolgozom majd, különösen a mi régiónkban. Tehát kapcsolatba léptem az Eleven társasággal, és csatlakoztam a csapathoz, és jelenleg én vezetem a Fintech vertikumot, és Fintech befektetéseket keresek, egyrészről, másrészről én felelek egy vállalati partnerkapcsolatért – a Visa Innovációs Programért. Az év vége felé jobban belemerülök majd az egészségügyi technológia területébe, de most még ingázom a területek között, miközben a Fintech a fő feladatom.”

Mit keres a kockázatitőke-befektető?

Gergana elmondja, hogy az Eleven a Fintech társaságok terén viszonylag széles körben keres, nem kötődik egy konkrét alszektorhoz, azonban „a múltban kihagytunk olyan lehetőségeket, amelyek hiteljegyzéssel, és hasonló eszközökre szolgáló piacokkal foglalkoztak. Még mindig vizsgáljuk őket, de ezen a területen nincsenek befektetéseink. Utolsó Fintech befektetésünk egy biztosítás technológiai társaság volt.”
Távol áll tőlem, hogy szektor agnosztikus legyek, de milyen Fintech társaságok vonzóak az Eleven számára? „Elsődlegesen olyan cégek iránt érdeklődünk, amelyek ki tudnak lépni belföldi piacukról, mivel a régió piacai kisméretűek. Mivel a Fintech megoldások alkalmazása még csak most kezdődik, olyan társaságokat szeretnénk, amelyek ambiciózusak a nemzetközi terjeszkedést illetően. Alapként terjeszkedünk Délkelet-Európában, illetve meglehetősen aktívak vagyunk Romániában és Görögországban.”

Az exportlehetőségekről szólva, a Bolgár Fintech Szövetség úgy gondolja, 124 Fintech társaság található az országban, amelyek körülbelül 90%-a kis- és középvállalkozás, és a 2019-es árbevételük kb. 1,5 milliárd Lev, vagy durván 750 millió EUR volt. Ez Bulgária GDP-jének csupán 1,24%-a, tehát nem túl magas százalékos arány, de a 124 társaság közül 48% állította, hogy rendelkezik export potenciállal (viszonyítva az ország gazdaságát jellemző 14%-hoz képest).

A Fintech társaságok megítélése

Tehát az Eleven a Fintech szolgáltatások lehetséges exportőreit keresi, de mi a helyzet az ország belsejét illetően, illetve a 7 milliós lakossággal? Azon tűnődöm, vajon Gergana Stoitchkova fel tudja-e vázolna a nemzeti jellegzetességeket, illetve a Fintech általános megítélését. Ezek nagyon általános kérdések, de ő elfogadja a kihívást: „A bolgár karakter jellemzően kemény. Általában szeretünk sokat panaszkodni, de nem csupán a nemzeti karakter miatt, hanem a politika és a miatt is, hogy milyen helyet foglaltunk el az egész évszázad során. Szóval mindig volt valaki más, akit lehetett hibáztatni.”

A fiatalok egy kis részét, akik jól képzettek, és Bulgárián kívül éltek és dolgoztak egy darabig, úgy jellemzi, mint akik buborékban élnek. „A buborékon belül érezni ezt az energiát és vágyat, és az ember elhiszi, hogy lehetünk olyan jók, mint a fejlettebb piacok. Ha megnézzük az itteni Fintech projekteket, azokat globális trendek hajtják, bár néha néhány év késéssel.” Gergana hozzáteszi, hogy a buborék az utóbbi években nagyra nőtt, és a pozitív változás eléri a szélesebb közönséget is.

A pénzügyi innováció elsajátításának példájaként Gergana megemlíti, hogy két évvel azelőtt mennyire meglepődött, amikor Amszterdamban, a boltokban és az éttermekben látta a „csak kártyás fizetés” feliratokat, miközben Bulgáriában akkor még túlnyomóan „csak készpénzes fizetés” feliratokat lehetett látni. Tehát, az emberek igenis beszélnek a Fintech-ről, de ez leginkább arról szól, ami a jólértesültség burkában élőknek jelenleg hiányzik. Mindenesetre egyre több Fintech konferencia kerül megszervezésre, és a Fintech bekerült a hírekbe is, így általános ismertsége növekszik. Az emberek ismerik a Revolut-ot, például, és Bulgária két legnagyobb telekommunikációs cége – az A1 Telekom és a Vivacom – jelenleg saját pénztárcáját ajánlja fel a felhasználók számára, hogy azon keresztül pénzt küldjenek barátaiknak.

Gergana szórakozottan felidézi: „néhány évvel ezelőtt, valószínűleg az elsők között fizettem telefonnal, és az embereket ez nagyon meglepte: „Hű, ezt hogyan csináltad?” Tudja: „oda van ragasztva valahogy a kártyád a telefonodhoz?”

Ilyen kérdések ma már nem merülnek fel. „Néhány héttel ezelőtt a tengerparton voltam, és még a kis boltokban is azt hallottam az emberektől: „Ezek a Fintech megoldások mostanában nagyon trendik.” Ténylegesen a „Fintech” kifejezést használták. Tehát egyre több helyen fizethetünk érintés nélkül. A kripto befektetésekről szólva, az ICO felvirágzása idején, 2018-ban volt egy pár hónapos nagyobb hype, de ettől eltekintve, a bolgár kockázatitőke-befektetések még mindig óvatosak a kriptoval. A lakossági befektetők között az érdeklődés néhány éve kezdődött, és ma már sokan kísérleteznek kripto befektetésekkel. Azonban a lakosság többsége számára a „befektetés” szó ma is ingatlanbefektetést jelent.”

Mindez Gergana azon megállapításához vezet, hogy a népesség általános pénzügyi írástudásának javítása nagyon fontos, hogy az emberek többet tudjanak arról, hogyan bánjanak a pénzzel, illetve, hogy mit tudnak elérni azzal. A pénzügyi írástudás iskolai tantervbe történő beemelése szintén segítene.

A pénzügyi írástudás hajtóereje

A pénzügyi írástudás oktatása az egyik célkitűzése a Bolgár Fintech Szövetségnek, amely együtt dolgozott a kormánnyal (és egyéb partnerszervezetekkel) egy pénzügyi írástudásra vonatkozó stratégia kidolgozásában. A Fintech Szövetség blogpost-ján szerepel egy közös nyilatkozat, mely szerint: „Kétségtelen, hogy a pénzügyi digitalizáció felkarolása és oktatási programokban történő alkalmazása minden bolgár állampolgár számára segíti a régión belüli digitális pénzügyi szolgáltatások és termékek fejlődését.” Ez ismét azt mutatja, hogy a kormány érdekelt abban, hogy Bulgária Délkelet-Európa legfejlettebb Fintech csomópontjává váljon. Egy másik példa erre az a tény, hogy a Bolgár Köztársaság Pénzügyminisztériuma konkrét intézkedést tett a digitális pénzügyekre vonatkozó tartalom létrehozására, illetve a fenti információ, a Stratégiában javasolt pénzügyi írástudás platformra való feltöltésére.”

Az oktatás iránti elkötelezettséget az Eleven csapat minden tagja osztja, mely társaság, több egyéb kezdeményezés mellett támogatja az Elevate-et, a Bolgár Amerikai Egyetem (AUGB) gyorsító programját, amelynek hajtóerejét a hallgatók jelentik, és amely segíti a hallgatókat, hogy első kézből nyerjenek tapasztalatot az üzleti vállalkozások felépítéséről, valamint bemutató napokat, felkutatást és egyéb gyorsító tevékenységeket szervez.

Aztán ott van a Telerik Akadémia szoftver iskola „amely a digitális építők következő generációját gondozza”, és amelyet az Eleven társalapítója, Vassil Terziev hozott létre, mások mellett. Léteznek az Eleven által támogatott különböző vállalkozói programok, középiskolás diákok és egyetemi hallgatók részére is. „Úgy fogalmaznék, hogy meglehetősen aktívak vagyunk” – mondja Gergana némileg alulbecsülve a dolgok állását. „Mindannyiunkat valamiféle személyes küldetéstudat hajt, hogy jobbá tegyük a környezetünket. És én tényleg hiszem, ha fel tudjuk ébreszteni valakiben a szenvedélyt, hogy valami jót tegyen, akkor ez számít. A világon sok szép hely van, azonban nekem itt a hazám, és valahogy azt éreztem, hogy haza kell jönnöm, és ki kell vennem a részem ebből.”

Tehát, habár Gergana és kollégái az Eleven Ventures-nél azon dolgoznak, hogy elszökjenek a gravitáció elől, egyértelműen elkötelezettek a realitás talaján álló növekedés és fejlődés eszméje iránt Bulgárián belül és a régió egész területén.

A szabályozási polip

Térjünk vissza a növekedéshez, illetve ahhoz, hogy hogyan fojthatják meg azt a szabályozók a Bolgár Nemzeti Bank körüli konzervatív légkörben. Hallhattuk, milyen sokáig tartott az Iris Solutions számára, hogy megkapja a társaság az engedélyt, illetve, hogy napjainkban milyen fontos szerepet tölt be a Bolgár Fintech Szövetség abban, hogy megkönnyítse a többiek dolgát. De hogyan történt mindez? Emlékeznek a Fintech kurzus előadóira, amelyen Georgi Penev vett részt a Szófiai Egyetemen?

Nos, miután a bizonytalan választási eredményeket követően Bulgáriában nem tudott egyetlen politikai párt sem kormányt alakítani, Bulgária Elnöke kinevezett egy ideiglenes kormányt. A Harvard Egyetem két előadója kulcsfontosságú szerepet játszik az új államigazgatási rendszerben, egyikük pénzügyminiszter, másikuk gazdasági miniszter. A hatóságok Fintech felé tanúsított eddigi konzervatív és óvatos hozzáállása helyett most hirtelen jólértesült és lelkes támogatók kerültek a kormány meghatározó pozícióiba. A lehetőségablak korlátozott, és a következő választásokig áll nyitva, azonban Georgi azt mondja: „most már igenis felismerik, milyen fontos a szektorunk, és mi tényleg szépen együttműködünk a kormánnyal.” Úgy gondolom, ez bárhol, bármilyen Fintech szövetség számára álomforgatókönyvet jelent, Georgi azonban leereszkedik az elvégzendő feladatok puszta súlyának a szintjére.

„Papíron nem kellene különböznünk Európa többi részétől” – folytatja. „Azonban sok a különbség. Például, a Bolgár Nemzeti Banktól kapott elektronikus pénz-engedélyek téren még mindig komoly a lemaradásunk. Bulgáriában jelenleg csak 6 társaság rendelkezik ilyen engedéllyel – mondjuk – például Litvániához képest, ahol ez a szám 70, ami hatalmas különbség.”

A történet leegyszerűsítése

Általában véve, a teljes pénzügyi szektor két részre osztható: van a bankolási ágazat és a nem-bankolási ágazat, ez utóbbihoz tartoznak a kripto piacok, a biztosítás, kockázatitőke alapok, valamint az egyéb beruházási alapok. A fenti két csoport szabályozója eltérő. A bankolási szektort a Bolgár Nemzeti Bank, míg a nem-bankolási szektort a Pénzügyi Felügyeleti Bizottság szabályozza. A Pénzügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium szintén fontos segítő szerepet játszik. Már önmagában ez úgy hangzik, mintha a Fintech társaságoknak, valamint a Fintech Szövetségnek kiterjedt bürokratikus rendszerben kellene navigálnia.

Georgi a továbbiakban megpróbálja leegyszerűsíteni a történetet azzal, hogy elmagyarázza, számos komoly kezdeményezés van, amely segítheti a Fintech cégek előrejutását, az első ezek közül az úgynevezett Innovációs Hub. A Második a Szabályozási Sandbox, a harmadik pedig az Ipari Sandbox, míg a negyediket az Egyesült Királyság Scale Up Sandbox-áról modellezték.

Az Innovációs Hub (innovációs csomópont) arra szolgál, hogy a társaságok elérjék a megfelelő szabályozót oly módon, hogy egyszerűen elküldik a befektetőknek összeállított prezentációikat (pitch deck), hogy megmondják nekik, mely szabályozásoknak kell megfelelniük. Ha egy konkrét üzleti tevékenységre nem található szabályozás, akkor közbeléphet a Nemzeti Bank, és azt mondhatja: „Hozzák létre a hiányzó törvényeket, hogy ezek az emberek dolgozhassanak a piacon.”

„Tehát ezek azok a kezdeményezések, amelyeknek jelen kell lenniük a bankolási és nem-bankolási szektorban is, rendben?” – mondja Georgi.

Rendben, minden világos. Azonban drámai szünet után leüti a történet csattanóját: „de nincsenek meg!”

A problémák sora

Georgi azzal folytatja, hogy felsorolja, mely problémákat kell még legyőzni: „A nem-bankolási szektorban van Innovációs Hub-unk, azonban nem működik 100%-osan, és évente csak 5 alkalmazás érkezik rá, ami nonszensz. A Pénzügyi Felügyeleti Bizottság számára nincs Szabályozási Sandbox, ami azt jelenti, nem tudnak proaktívan működni, és létrehozni a Fintech társaságok előre törését segítő törvényeket.

A Nemzeti Bankról és a bankolási szektorról szólva, nincs Szabályozási Sandbox, sem pedig Innovációs Hub. Jelenleg ez a legkomolyabb küzdelmünk.”
Szünetet tart és elgondolkodik: „Ó, és a többi kezdeményezés, mint például az Ipari Sandbox és a Scale Up Sandbox… Ezeket is kifejezetten hiányoljuk! Tehát a Bolgár Fintech Szövetségen belül sok munkacsoport található, amelyek egy hatalmas szabályozási törvény konkrét kis részeihez kapcsolódnak. Próbálunk lépésről-lépésre dolgozni, és javulást elérni, amihez most nagy lendületet ad az, hogy a pénzügyminiszter és a gazdasági Miniszter segíthet a helyzet megváltoztatásában.”

Az összetett bolgár szabályozási állapotok mesteri bemutatása után jól esne egy kis pihenés. Illetve azt gyanítom, ezt Georgi Penev is megérdemli.

Vissza az egyenlőséghez

Visszatérve a kiinduló témánkhoz, érdekelne, mit gondol Gergana Stoitchkova a nemek Fintech-en belüli egyensúlyáról, illetve arról, hogy miért tűnik úgy, mintha Bulgáriában nagyobb lenne az egyenlőség, mint más országokban.

Véleménye szerint az a helyzetet az magyarázza, hogy míg Nyugat-Európában főként a férfiak vállaltak munkát, addig a kommunista országokban a nők egyenlő helyzetben voltak. Bulgáriában ma a nők igen magas százalékban dolgoznak technológiai társaságoknál vezető beosztásban. Az egyetemi pénzügyi tantárgyak hallgatóinak körülbelül a fele nő, Gergana pedig hozzáteszi: „amikor én tanultam pénzügyet, nem tekintették azt kizárólag férfi-tantárgynak.” Tehát az oktatás kiegyensúlyozott. „A bankok esetében sem kizárólag férfiakat találunk magas beosztásokban, az arány általában 50:50, de ez valószínűleg kúszik felfelé, és 40:60 lesz. Tehát a férfiak javára 40:60, de még ez is elég egyenlő.” Georgi Penev felhívja a figyelmet egy Deloitte jelentésre is, amelyet a Fintech területen fennálló „nemek problémája” tárgykörben készítettek, és amely elsősorban egyesült királyságbeli eredményeken alapul. A jelentés a nemek arányát körülbelül 70:30 százalékban határozza meg, a férfiak javára.

Bulgáriában a Visa és MasterCard felsővezetésében is találhatók nők, és az ország legnagyobb bankját, az UniCredit Bulbank-ot Teodora Petkova vezérigazgatónő vezeti. A DSK Bank korábbi vezérigazgatónője, Violina Marinova most a bank Felügyeleti Bizottságában foglal helyet, miközben az Első Beruházási Bank – FiBank – szintén erős női vezetéssel rendelkezik. „Úgy gondolom, a bankok több mint felét nők vezetik (vagy vezették nem sokkal ezelőtt)” – osztja meg Gergana a meglátását. Mindkét szülője mérnök volt, és elmondása szerint az ő perspektívájából soha nem érezte a nemek egyenlőtlenségét, semmilyen módon.

Az elmondottakat szemfelnyitó élménynek, és egyben gondolatébresztőnek találom, és megütközöm azon a beszélgetésen, amelyet korábban folytattam Sarah Millerton-nal, a Koppenhágai Fintech Szövetségnél. Akkor Sarah azt mondta: „Mi itt északon harcos büszkeséggel küzdünk a nemek egyenlőségéért.” Nos, úgy tűnik, Bulgáriában ezzel már nem kell harcolni.

Felkelő csillagok

Odaát az Iris Solutions-nál egy alkalmazás bemutatót követően Merdihan Ismailov-val a bolgár Fintech szcéna többi felkelő csillagáról beszélgetünk. Egyikük, a Fintrade, „a bolgár mikro- és kisvállalkozások modern partnereként” aposztrofálja magát. A társaság a kisvállalkozások és közvetlen gyártók finanszírozására specializálódott, és biztosítja számukra a napi pénzügyi műveletekhez szükséges működő tőkét. A hitelezési modell a sebességen és rugalmasságon alapul.” Mihael Mihaylov hozzáteszi, hogy a Fintrade érdekesen adaptálta a nyílt bankolást, hitelezést, számvitelt és tanácsadást, bizonyos különleges piaci igények lefedése céljából. A társaság a nagyobb Management Financial Csoport, egy hatalmas fejlesztő része, amellyel az Iris Solutions nagy örömmel dolgozik együtt, mivel „valóban hisznek az új szolgáltatások és termékek kifejlesztésében, és tudják azt is, hogyan hajtsák végre azt.”

Gergana Stoitchkova elmondása szerint a legutóbbi nagy név, amely felmerült, a Bolgár Fintech Szövetség tagja, illetve az Eleven portfóliójába tartozó társaság, a Payhawk, amely 20 millió dollár A sorozatú támogatást gyűjtött – amely a legnagyobb támogatási forduló a régió Fintech társaságai számára. A Paynetics-re Gergana is rábólint, mivel az elkötelezetten építi a Fintech ökoszisztémát, „és lehetővé teszi, hogy a hagyományos szereplők digitalizálják ajánlatukat, illetve, hogy a Fintech cégek és vállalatok teljesítsék az ügyfelek növekvő elvárásait és igényeit.”

Aztán itt van a Phyre, amely személyes pénzügyekkel foglalkozik, az A1 és Vivacom pénztárcák mögött álló mobil pénztárcával, valamint a Phos – a telefon/értékesítési pont hibrid, amelyet Gergana említ, és azt mondja róla, hogy „Meglehetősen gyorsan halad. Partnerkapcsolatban áll a MasterCard-dal, és már elég sok európai országban vannak tervezési partnerkapcsolatai. Szeretném még hozzátenni a digitális biztosítás területén működő Boleron-t, a hűség- és jutalmazási programokkal foglalkozó Cashwave-et, valamint a Notolytix-et, amelynek „pénzügyi bűnözésre szolgáló egyetlen megoldása” AML-t és biztonsági ajánlatokat tartalmaz.”

A Nexo a kriptoszférában működik, körülbelül 2 millió felhasználóval, és több mint 200 törvényhozási területen elérhető azzal az ígérettel, hogy „felnyitja kriptónk erejét.”

Az iCard és a myPOS nem startup társaságok, Gergana pedig lelkesen megemlíti, hogy a szóban forgó cégek már számos európai piacon működnek, a számos nyugati országban használt myPOS alkalmazással, továbbá „a Trading 212 szintén egy nagy bróker, és bolgár cég, amely jelenleg egész Európában, valamint az Egyesült Királyságban is működik.”

Összefoglalva, elmondása szerint „a Fintech mindenhol ott van, és már mindenhová elért. A fizetések innovatív módon történő fogadása, valamint az ügyfél dolgának megkönnyítése nem extrát, hanem alapot kellene, hogy jelentsen. Tehát izgalommal tölt el, hogy a munkám során Fintech projekteket támogathatok és fejleszthetek az Eleven Ventures-szel.”

Energia és elkötelezettség

A jelen cikk mind a négy szereplője egyértelműen energikus és elkötelezett. Igen, valóban számos szabályozási kérdés vár még megoldásra, és igen, Bulgárián kívül valóban „balkánizálódásként” tekintenek a folyamatra, amelyen felül kell kerekedni, és be kell bizonyítani, hogy világklasszis megoldásokról van szó. A korábbi bankár, Merdihan Ismailov a következőket mondja: „azt gondolom, saját elkötelezettségemet megmutattam akkor, amikor másfél évvel ezelőtt otthagytam a banki területet, és áttértem a Fintech-re. Hatalmas lehetőségek rejlenek a piacban, és jelenleg a szerepünk inkább az, hogy oktassunk, és megmutassuk a lehetőségeket. Viszont azt gondolom, hogy egy vagy két éven belül, a teljes kommunikáció megváltozik, és akkor a bankok majd azt mondják nekünk: „Minden új terméket és szolgáltatást, kérünk, és dolgozzunk rajta együtt.”

Tehát Bulgáriában eljött az optimizmus ideje a Fintech cégek számára? Mihael Mihaylov az alábbiakkal zárja: „Ami engem illet, nincs időm sem pesszimistának, sem optimistának lenni. Választottam egy utat, azt követem, és mindent megteszek, hogy rajta maradjak. Tudjuk, hogy mi vagyunk azok, akik átalakíthatják a nyílt bankolást. Ha elbukunk, ez bizonyára érinti majd a teljes bolgár Fintech ipar fejlődését. Nem azért, mert annyira fontosak vagyunk, hanem mert mi vagyunk azok, akiknek meg kell változtatniuk a környezetet. Senki nem tudja úgy vezetni a harcot, ahogyan mi vezetjük most. De talán nem is a „harc” a legjobb szó erre, mindenesetre, oktatnunk kell, megmutatni a képességeinket, és meggyőzni a bankárokat, hogy a Fintech nem jelent fenyegetést. Ez egy lehetőség, tehát nem optimizmus vagy pesszimizmus, hanem az elkötelezettség és a kemény munka kérdése.”