Weblaptervezés: a jó menü ismérvei 2.
3. Értelmes menünevek
Mint korábban említettem fontos, hogy olyan menüneveket adjunk, amelyeket a potenciális felhasználóink valóban értenek. Ne legyen menüneveink rövidítések, hacsak nem nagyon szűk szakmai oldalt viszünk, és a látogatóink 99%-a tudni fogja, mi ez. Így vacak menünév a KFB, mert nem mindenki tudja, hogy kötelező felelősség biztosítást jelent.
Nem jók az angol menünevek sem a magyar oldalon. Ne nevezzünk semmit Home-nak, Info-nak, Contact-nak, Cool-nak stb. Főleg designer oldalak szoktak ilyen idétlen menüelnevezéseket adni, mert az hiszik angol=cool, de hatalmasat tévednek. Magyar oldalon angol szöveg=ciki. Itt persze nem gondolok olyan szavakra, amelyek valamilyen szinten meghonosodtak a magyarban, azaz egy műszaki cikkekkel foglalkozó oldalon a pendrive lehet menüpont.
4. Tartalmas menünevek
Csak olyan nevet adjunk egy menüpontnak, ami tartalmas. Ne legyenek ilyen menüpontjaink, mint infó, fontos, érdekes, egyéb stb. Senki sem fogja tudni, hogy milyen tartalmak vannak mögöttük, és senki sem fog ezért rájuk kattintani.
5. Egyforma ragozást alkalmazzunk!
Ha valamelyik menüpont alatt többfajta dolog van, akkor célszerű többes számot alkalmazni így pl. fényképezőgépek, kamerák stb. Az egyes szám is jó, de a kettőt semmiképp ne keverjük, mert az nagyon zavaró tud lenni. Azaz ne legyen ilyen, hogy fényképezőgép, kamerák, lencsék stb. Döntsük el, hogy melyiket kedveljük! Az egyéb ragokat kerüljük, mert a tőszavak (max. többes szám) gyorsabban átfuthatók és felismerhetők, így a cégtörténet jobb, mint a cégtörténetünk vagy akár a cégünk története. Az átalánosan elfogadott menüneveknél persze ettől eltérhetünk, így a magunkról jó menünév, hiába van rajta két rag is.
6. Részesítsük előnyben a főneveket, főnévi szerkezeteket!
Mivel a kategóriákra főnevekkel könnyebb hivatkozni a főnévek, főnévi szerkezetek jobbak, mint a más szófajba sorolható szavak, vagy másféle szerkezetek. A vásárlás jobb menünév, mint a vásároljon.
(Megjegyzés: Ha valaki nyelvész, akkor persze tudja, hogy a főnév egyben főnévi szerkezet is. Azaz a kutya szövegben egyszerre főnév és főnévi szerkezet.)
7. Sok kategória esetén strukturáljunk!
Ha túl sok kategóriánk van, azaz legalább 10-12, akkor vagy alkalmazzunk almenüket, vagy tördeljük jól elkülöníthető vizuális blokkokba.
Dr. Rung András
Ügyvezető, UX Vezető
Rung András 2002 óta foglalkozik UX-szel. Az innovációt és az üzleti fókuszt mindig szem előtt tartja. Az első magyar webergonómiai könyv a Felhasználóbarát honlapok társszerzője. Cikkei a nemzetközileg is jelentős Smashing magazinban is megjelentek.
Mind a 13 hozzászólás mutatása
Kedves Ergo,
ajánlott
cikkek
Tudj meg többet a témáról
Lépj velünk kapcsolatba!
Alkossunk együtt felejthetetlen dolgokat!
Kedves Ergo,
Bartók Béla út 39.
1114 Budapest
Látogatóknak
13 hozzászólás
Oszd meg velünk véleményed
Rung András | 2009. Jan. 17.
@umcaumca:
hm, most utánanéztem, és mintha változott volna a biztosítós szleng és k helyett kg járja, azaz gfb vagy kgfb előfordul:
www.biztositas.hu/Kotelezo-biztositas.html?promo_kod=googleadv2
vagy
www.groupama.hu/hu/kgfb_kalkulator2008.html
umcaumca | 2009. Jan. 16.
Nemis is hívja ám senki KFB-nek a kötelezőt, még szakmában sem...
Egy kötekedő biztosítós :)
Rung András | 2009. Jan. 08.
Laci igazad van, a gombok más lények és ott a felszólító mód teljesen jól megfelel. Alapvetően a weblap kommunikációjában jó, ha használunk cselekvésre serkentő nyelvet. Az éppen aktuális vásároljon szó talán túl direkt, de gondolom csak példaképp hoztad fel. Pl. egy regisztráljon gomb már talán jobb, mint a sima regisztráció, főleg ha tudja mire!:)
vecseilaszlo | 2009. Jan. 07.
Egy apró megjegyzés a 6. ponttal kapcsolatban (vásárlás vs. vásároljon) - a teljesen tökéletes poszthoz.
Az ajánlásodat elfogadom, azonban szerintem egyáltalán nem mellékes, hogy a "vásároljon" szó felszólítást takar. Azaz menüpontként tényleg nem szerencsés, de ez nem jelenti azt, hogy vásárlásösztönző eszközként (pl. gombfelirat) ne lenne érdemes használni.
Rung András | 2009. Jan. 05.
Köszi, igyekszem majd! A rendhagyó oldalakon is gondolkozom majd, meg én is nyitvatartom folyamatosan a szemem, igazad van, hogy nem csak arról kell írni, ami csúnya, hanem arról is ami szép. Az innovatív technológiák elterjedése azonban sokszor inkább szociális okokra vezethető vissza. Bár érdekes ez a dontclick oldal is, nem is tudom mikor találkoztam vele először. Mégsem terjedt el. Ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem jó kezdeményezés. Az innovációban az a rossz, hogy aki belevág, mégha jó is az ötlet 95%-ban elvérzik, az 5%-ból meg sztár lesz. És ez nem feltétlenül csak a jóságon múlik.
sankobacsi | 2009. Jan. 05.
Szép napot mindenkinek! Tetszik a blog és remélem, hamarosan még több infó kerül be a témával kapcsolatban.
Engem leginkább az érdekelne, hogy mennyire lehetnek sikeresek az úgymond rendhagyó oldalak akár navigáció vagy tartalmi elemek tekintetében.
Egy tanulmány erre: www.dontclick.it
Rung András | 2009. Jan. 05.
Szerintem az új terminológiánál a végén mindig az dönt, hogy mit fogad el a szakmai közösség. Az is nagyon fontos, hogy mennyire olvasnak erről angolul. Másik szakmámban a nyelvészetben is teljesen általános angol fogalmakat használni olyan dolgokra is, amelyek megvannak magyarul, mert az ember nyelvészetet is csak angolul olvas. Webergonómiában is elmondható, hogy gyakorlatilag magyar szakirodalom nem létezik. Mi is nagy gondban voltunk 7 évvel ezelőtt, hogy hogyan hívjuk. Sokáig sokféleképpen hívtuk. Szerintem úgy kell mondani, ahogy az embernek jól esik, és majd az idő választ. Én szeretem a magyaros kifejezéseket, de a túlzott magyarítás nehezíti a munkát. Erről még kísérleti helyzetben is megbizonyosodtunk.
kohana | 2009. Jan. 05.
jahm, és egyébként kisvirag voltam, csak ezen az indán lett belőlem kohana :)
kohana | 2009. Jan. 05.
én kenyérmorzsának hívom, ha magyarul kell mondani, és halottam is már így használni szakmabelitől, de ez a navigációs ösvény is jól hangzik :)
egyébként én ha lehet, szeretem az eredeti, angol kifejezést használni, mert azt biztos fogja érteni a másik(szakmabeli, vagy szakmaközeli), míg egy magyarításból nem biztos, hogy kitalálja, hogy épp mire gondolok.
Rung András | 2009. Jan. 02.
igen, a sávot meg a csíkot talán többet láttam, de az ösvény jobban fedi a tartalmat és az angol path is hasonlóbb jelentésben van használva az informatikában. Akkor itt most ünnepélyesen bővítettük szép anyanyelvünket!
Bővíz László - JUEX | 2009. Jan. 02.
Az ösvény az jól hangzik. Legyen "navigációs ösvény"!
Rung András | 2009. Jan. 02.
Még lesz egy két pont, amit fontosnak tartok. A megjegyzés egyébként teljesen jó. És magyar oldalakon elég gyakori hiba is, hogy nem következetesek a szóhasználatban. A szinonimákat is gyakran keverik. Egy háztartási elektronikai termékekkel foglalkozó oldalon könnyedén előfordulhat,hogy a termék hol hűtő, hűtőszekrény, hűtőgép. A breadcrumb talán fordítható navigációs sávnak, csíknak, ösvénynek.
Bővíz László - JUEX | 2009. Jan. 02.
Nagyon jó lista.
Ha hozzátehetek valamit az az lenne, hogy ha megvan végre a fenti kritériumoknak megfelelően egy menűpont neve, akkor azt következetesen használni kell az utána következő oldalakon is. Azaz, ha rákattintanak a "fényképezők" menüpontra, akkor ne "tükörreflexesek" oldalcímmel szembesüljenek, mert elveszítik a fonalat. Ugyanígy a breadcrumb-okban is.
Apropó breadcrumb, erre van valami bevált magyar szó?