Anders Norlin barátságos és bennfentes Fintech tanácsadó, illetve a Findec svéd Fintech tagszervezet korábbi vezérigazgatója, aki szerint a svéd Fintech szcénán „őrületes fellendülés tapasztalható.” Ez érvényes a hadrendbe állított kockázati tőkére, valamint a növekedésre és munkaerőtoborzásra – mindennek középpontjában pedig Stockholm áll, ahol az összes vállalkozás mintegy 80%-a működik. A Fintech évről-évre 20%-os teljes növekedést mutat, és ez most már húsz éve így van megszakítás nélkül, „amit természetesen a Klarna vezet, azonban a központi bankunkkal történtek és a – megvalósuláshoz közel járó – E-Krona projekt is azt mutatják, hogy a Fintech figyelemreméltó terület” – teszi hozzá Anders.

Tehát a széles értelemben vett svéd társadalom tudja, mi az a Fintech? Természetesen, Anders szerint „mindenki” használja a Swish elnevezésű, hat nagy svéd bank által 2012-ben elindított mobil fizetési rendszert. A felnőtt társadalom 98%-a telepítette a Swish-t a telefonjára, illetve kb. 95% százalék használja rendszeresen az alkalmazást, tehát a Fintech koncepciója széles körben ismert. Anders hozzáteszi: „ha valaki azt kérdezi, „mi is az a Fintech?”, és azt válaszoljuk rá, az olyan, mint a Swish… akkor rögtön rávágja, „jó, akkor értem.” A fentieken túl mindenki ismeri a Klarna-t is. A Klarna-t nem ismerni szinte lehetetlen. Természetesen, a kiberbiztonság és a hasonló területek elég komplex témakörök, azonban ha megmutatjuk az embereknek a végső alkalmazást, megértik.”

Svédország mindenképpen Fintech óriásnak tekinthető, ha az olyan szupersztár rendszerekre gondolunk, mint a Klarna és a Tink, amely messze túlnőttek szülőhazájuk határain. Létezik tehát svéd Fintech gén, melynek segítségével az itteniek könnyedén előretörnek az új területeken? Anders elmondása szerint a nagyszerű dizájn és a bizalom az a két tényező, amelyre az északi országok mindig is alapozhattak . „A jó dizájn belénk van építve. A felhasználói élmény pedig nem jelent misztikumot számunkra. Az UX az első pillanattól kezdve minden esetben nagyon fontos. Tehát a dizájn területén általában véve nagyon jók vagyunk, és a teljes északi terület osztozik a letisztult és egyszerű dizájn örökségén. Az emberek elvárják, hogy a dolgok könnyen működjenek, máskülönben feldühödnek!”

A bizalom szintén áthatja az északi országokat, bár Anders rámutat, hogy az emberek néha túlságosan is megbíznak a kormányaikban: „itt van a kormány, a tetejében pedig még az adóhatóság is.” Mindazonáltal, az adóhatóság felé történő bevallás vagy a cégalapítás elől mára már elhárultak az akadályok, illetve leegyszerűsödött az online térben, és csupán néhány percet vesz igénybe. Ehhez bízni kell a rendszerben, és a bizalom, illetve a Fintech szabályozás kérdéséhez visszatérünk még a későbbiekben.

Akik gyorsan átveszik az új dolgokat

A svédek rendelkeznek még egy jellemző tulajdonsággal, amely segítette a Fintech szcéna fejlődését. Anders megfogalmazásában: „Úgy mondanám, hogy nagyon gyorsan átvesszük az új dolgokat. Például, felbukkan az elektromos robogó Kaliforniában, és már itt is van a VOI, amely szupergyorsan átveszi és iderepíti az ötletet. Nagyon szeretjük behozni az új dolgokat, aztán megragadjuk azokat, és előretörünk velük.” A nemzetközi, mozgékony szellemiség szintén fontos a svéd társaságok számára, „és még a Svédországban felépített Fintech-eket is lehet exportálni, mert valahogy beépült a gondolkodásunkba, hogy a dolgokat nemzetközivé tegyük.”

Svéd szemszögből, Anders némileg bocsánatkérő megfogalmazása szerint, Norvégia és Finnország a tesztpiac az új termékek és szolgáltatások számára, mielőtt azok elérik az Egyesült Királyságot, Németországot és a távolabbi területeket. Érdekes módon, Észtországot és Izlandot említi még olyan országokként, ahol berögzült a nemzetközi gondolkodásmód. Ezek a piacok ugyanis nagyon szűkösek, ezért a Fintech társaságokat egyszerűen úgy kell felépíteni, hogy majd más területeken fognak működni.

Svédországnak „nemzetközi hangulata” van. Ezalatt Anders azt érti, hogy a népesség körülbelül egy harmada első, második vagy harmadik generációs bevándorló. „És ha megnézzük az itteni Fintech társaságoknál dolgozókat, még az alapító csapatok esetében is, rendben, svédek, de az első pillanattól kezdve a nemzetközi színtérre koncentrálnak – többé-kevésbé minden angolul zajlik, és a cégen belül is sokan beszélnek angolul. A weboldalaik angol nyelvűek, és ez már régóta így van.”

Tehát itt a nemzetközi jelleg, egy ország, amely gyorsan átveszi az új dolgokat, ragaszkodik a felhasználóbarát dizájnhoz, és erősen bízik a kormányzati mechanizmusokban. Mit nem lehet ezen szeretni?

A Fintech vonzása

Erika Eliasson, aki a Goobit nevű blokklánc és kripto társaság vezérigazgatója 2021. november óta, eredetileg hagyományos pénzügyi háttérrel rendelkezik, ugyanis az Erik Penser Bank-nál kezdett (amely egy magas nettó értékű ügyfelekkel foglalkozó magánbank).

Erika később az Evli-nél, egy finn befektetési banknál kezdett dolgozni, majd csatlakozott a norvég pénzügyi szolgáltató társaságoz, a Lindorff-hoz (amelyet ma már Intrum-nak hívnak), mivel szerette volna tudását a hitelezési oldalon is növelni. Azonban nem tudta elkerülni az új elképzeléseket és területeket, és 2015-ben már érezte a Fintech szektor vonzását. „Nem akartam a régi üzleti modellek védelmezője maradni, szerettem volna a kihívások részesévé válni” – magyarázza Erika, hogy miért volt szüksége a váltásra. „A hagyományos pénzügyi ágazatban nevelkedtem, de nem gondolom, hogy az embernek mindenképpen állást kell foglalnia mellette vagy ellene. Együtt kell működnünk.”

Azonban elérkezett egy fontos pillanat, amikor egy fejvadász megtalálta őt az egyik vezető svéd befektetési bank számára. Ennek keretében kapott egy remek ebédet egy lenyűgöző irodában. Akkoriban, idézi fel Erika, azt gondoltam, „de az ügyfelek ezért nem akarnak fizetni. Ügyfélként nem szeretnék a bankolást végző partneremtől kapott drága ebédekért fizetni. Helyette jó szolgáltatásokat és jó termékeket, illetve alacsonyabb díjakat szeretnék. És abból majd veszek magamnak finom ebédet, amelyet a barátaimmal költök el, nem pedig a bankárommal.” Mondanunk sem kell, Erika nem ennek az álláslehetőségnek az irányába indult el.

Jókor, jó helyen

Kapcsolatba került viszont a Lendify, egy 2014-ben alapított, később magát digitális bankká kinövő P2P platform alapítóival. A fenti társaság „magas hitelminősítésű háztartásokat látott el, amelyek gyakran már felvettek hitelt valamelyik hagyományos banktól, azonban jobb feltételeket szerettek volna, és erre alkalmasak is voltak. A Lendify célja az volt, hogy a kölcsönt felvevők számára méltányos feltételeket és alacsonyabb kamatokat, a megtakarítók számára pedig magasabb hozamokat biztosítson.’

2021-ben a Lendify-t felvásárolta a Lunar Bank, több mint 1 milliárd SEK-ért. „A Lendify-t felépítő csapatban való részvétel nagyon izgalmas volt, igazi kihívást és jó szórakozást jelentett” – mondja Erika.
Amikor 2021. áprilisban eljött a Lendify-től, már vezérigazgató helyettes volt. Ugyanebben az időszakban Fintech profilja is jelentősen kibővült, ugyanis 2019. februárban a Svéd FinTech Társaság vezetőségi tagja lett, mostanra pedig, 2020. óta az elnöke. A fentieken túl, a Wellstreet Fintech vezetőségének elnöki tisztségét is ellátja, illetve a Kreab Worldwide – egy ismert PR és közügyekkel foglalkozó cég – szenior tanácsadója is. Erika a Kameo Sweden – egy közösségileg finanszírozott (crowdfunding) ingatlankölcsönökkel foglalkozó digitális piactér – vezetőségében, illetve a Realtid tanácsadói testületében is közreműködik. És ne feledjük, ott van még a „hétköznapi” munkája a Goobit vezérigazgatójaként. Mindez azért, mert jókor, jó helyen volt. „A Fintech teret napjainkban a kripto és a blokklánc uralja. Tehát úgy gondolom, a Fintech vonatkozásában most ez a legérdekesebb hely.”

A kripto és a helyes szabályozás

Erika elmondja, hogy a svéd médiában rengeteg vita folyik a blokkláncok és a kripto melletti, illetve elleni érvekről, azonban mindezt így summázza: „Itt van, és itt is marad. Véleményem szerint nem azzal kell foglalkozni, hogy jó vagy rossz, hanem ki kell hoznunk belőle a legjobbat. E mellett, együtt kell dolgoznunk a hagyományos szektorral, hogy megismerjék az üzleti modelleket. A blokklánc és kripto társaságoknak pedig meg kell érteniük a pénzügyi szektor működését, mert csak így tudunk együtt dolgozni benne.”

Ebből a szempontból üdvözli a kiterjesztett szabályozást, ha az megfelelő szabályozás. Az új európai szintű, MiCA (kriptoeszközök piaca) által javasolt keretrendszert idézi, mint előre mutató példát. A MiCA céljai közé tartozik annak biztosítása, hogy „az EU magáénak vallja a digitális forradalmat, és innovatív európai vezetésével biztosítsa annak hajtómotorját, ily módon elérhetővé téve a digitális pénzügy előnyeit az európai fogyasztók és üzleti vállalkozások számára.” Erika hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a döntéshozóknak érteniük kell a digitális üzleti modelleket, azonban rámutat arra is, hogy a kripto szektornak is felelősséget kell vállalnia a megismertetés, oktatás és a kihívások kezelése terén. Az egyik kihívás közvetlenül abból a háttérből érkezik, ahonnan Erika eredetileg jött – a bankolás területéről. „A bankokat nehéz kihívni egy olyan infrastruktúrában, amelyet ők építettek és irányítanak. Ezért kell oktatnunk a szabályozókat.” Magára ölti a Svéd FinTech Társaság elnöki szerepét, és beszámol arról, hogy a tagok 68%-a úgy gondolja, hogy az új üzleti modelleket értő döntéshozók és hatóságok aránya túlságosan alacsony.

A Társaság termékeny párbeszédet folytat svéd Pénzügyi Felügyeleti Hatósággal (FSA), azonban az FSA nem buzdítja az innovációt úgy, mint például az Egyesült Királyságban, ahol ez egyértelműen a küldetés része. Másrészről ott a folyamatban lévő E-Krona projekt, a Svéd Központi Bank vezetésével. Még fejlesztés alatt áll, Erika szerint azonban jól jelzi, hogy a hatóságok pozitív szerepet vállalnak a vezetés terén, illetve, hogy idővel az infrastruktúra nyitottabbá válik majd a különböző szereplők számára. A kezdeményezés hosszú távú hatásait tekintve még korai jóslásokba bocsátkozni. Konkrétan a kripto és blokklánc területről szólva, a Goobit vezérigazgató megemlíti, hogy a cég hosszú távú és mélyreható tapasztalatokat szerzett a kripto területen. A jelenleg a Goobit vezetőség elnöki posztját betöltő, többségi tulajdonos Christian Ander által alapított Goobit több mint 10 éve jelen van a kripto térben, amely – Erika szerint – az eltelt időben egyre inkább elfogadottá vált. Jelenleg körülbelül 200 000 Goobit ügyfél van Svédországban, azonban amikor arról kérdezem, hogy a társaság gondolkodik-e egyéb piacokra való kilépésben, Erika előveszi a társaság második negyedéves jelentéséhez nemrégiben továbbított anyagát: a Goobit jelenleg stratégiailag visszalép, újradefiniálja a hazai piacot, és értékelést végez azt illetően, hogy: „Mit csinálunk? Hogyan tudjuk ezt költséghatékonyabban, és hatékonyabban végezni, illetve, hogyan tudjuk javítani az ügyfelek számára ajánlott termékeket?”

Eszembe jut, hogy a jövőbeni munkáltatójától kapott ebéd Erikában csupán azt a kérdést vetette fel, hogy helyes-e az ügyfelek pénzét így költeni. A Goobit-et illetően Erika azt mondja: „Már hosszú ideje jelen vagyunk, komoly ismeretre tettünk szert a kripto és blokklánc területen, és most innen folytatjuk. A piac természetesen fejlődik, és mi vele fogunk fejlődni.”
Tehát nem forradalom, hanem evolúció?

Evolúció és egyensúly

Az „örök kíváncsi” (ahogy magát a LinkedIn-en nevezi) Anders Norlin, és a 2019-ben induló, a Nordea és a PwC társaságoktól kezdeti partnerségi támogatást kapó Findec esetében is evolúcióról beszélhetünk. A tagtársaságok száma mára közel 200, „azonban minden tag FinTech, és pont.” Mindazonáltal, a hagyományos bankok és az egyéb partnerek is hozzáférnek az ökoszisztémához. A jelenlegi tagok közül kb. 20 társaság nemzetközi Fintech svéd jelenléttel, erre a Revolut egy kiemelkedő példa. Habár már nem vesz részt aktívan a Társaság munkájában, Anders a Findec-et elsődlegesen a Fintech társaságok közötti hídként, illetve olyan összekötő szervezetként tekinti, amely kapcsolatot teremt a megfelelő szervezetek között, belföldön és nemzetközileg is. „A Findec célja, hogy javítsa az ökoszisztémán belüli információáramlást” – mondja. Ez magába foglalja a PwC-vel közösen futtatott „The Bonfire” elnevezésű gyorsító programot is, amely már harmadik éve működik, hogy bátorítsa és támogassa a pénzügy és biztonságtechnológia terén működő Fintech és Insure Tech társaságokat.

Megemlítem, amit a dán és bolgár interjúk során hallottam, és rákérdezek, hogy mi a helyzet a nemek egyensúlyával Svédországban. Ezzel a kérdéssel tisztában van az iparág, és Anders szerint, ha számba vesszük az összes női alapítót, egyértelműen túl alacsony számot kapunk. Valójában a svéd Fintech társaságok csupán 6-7%-ánál találunk női alapítót vagy társalapítót. Talán segítheti a megoldást, ha megkeressük és ráirányítjuk a figyelmet azokra a nőkre, akik szerepmodellként szolgálhatnak a jövőbeni vezetők számára, mert bár az összes munkavállaló, illetve a vezető pozíciót betöltők között javul a nők aránya, ha a Fintech alapítókat nézzük, még van mit javítani. De vajon várható változás a tudatosságban? Anders válasza határozott igen.

A nemek egyensúlyáról természetesen szeretném hallani Erika Eliasson véleményét is, aki minden bizonnyal megtestesíti az Anders által említett szerepmodellt. Talán meglepő, de véleménye szerint a hagyományos szervezetek előrébb járnak abban, hogy lehetővé tegyék a nők számára a „falak áttörését.” „Meglehetősen régóta dolgozom a pénzügyi szektorban, és a nagyobb társaságok jobban tisztában vannak a kihívásokkal és problémákkal, és több idejük van az efféle kérdésekkel foglalkozni. Sok Fintech társaságot néhány barát alapítja, akik aztán további tagokat toboroznak maguk köré.” Tehát elképzelhető, hogy a további munkavállalók a közvetlen (férfi) barátok és ismerősök, nem pedig az adott munkára nemektől függetlenül legalkalmasabb jelöltek közül kerülnek ki. Egy cég felépítése során ugyanis fontos tényező a gyorsaság, ezért a toborzás elsősorban saját hálózatokból történik.

„Lenyűgöznek azok az emberek, akik cégalapításba fognak” – mondja Erika. „És ezt több nőnek kellene meglépnie. Több – befektető és cégalapító – tulajdonosnak kellene lennie közöttünk, mert az ember akkor tud döntéseket hozni, ha a tulajdonosi oldalon áll.” Itt is van rögtön egy szeminárium, amelynek a svédországi Lengyel Nagykövetség ad otthont 2021. májustól, „Nők a Fintech-ben” címmel, és amelynek egyik panelbeszélgetésén Erika is részt vesz.

A Svéd FinTech Társaság elnökeként Erika rámutat, hogy Louise Grabo főtitkár szintén rajta hagyja kézjegyét a szervezeten. Míg Erika egyfajta vezéralak a Társaságnál, Louise végzi a „napi robotot”, és részt vesz a svéd Fintech területtel kapcsolatos folyamatos vitákban. Tehát a nemek egyensúlyát illetően, legalább a FinTech Társaság jó úton halad, még ha a társaságok előtt hosszú út is áll.

Anders Norlin hozzáteszi: „Tudjuk, hogy van egy csoport női alapító, akik örömmel rendelkezésre bocsátják a hálózatukat, és segítenek másokat. Ez azt jelenti, hogy segítenek legyőzni az egyértelműen férfiak által uralt Fintech világba történő belépéssel szembeni ellenállást. Ez a férfi dominancia nem szuper rossz, de messze áll az elfogadhatótól. Tehát folytatnunk kell a korlátok fokozatos lebontását, és lehetővé kell tennünk, hogy egyre több nő lépjen be és legyen vezető a Fintech világában.”

Teljesen véletlenül, a nemek egyensúlyának javítása a pénzügyi területen is elég messzire nyúlik vissza, és a tiszteletreméltó Stockholms Enskilda Bankhoz (SEB) köthető, amely elsőként alkalmazott nőket… 1857-ben.

„Gyerekjáték”

De nézzünk egy másik témát, amely szintén gyakran felbukkan a pán-európai interjúk során: az UX-UI dizájn kérdését. Érdekelne, hogy mit értett Anders az alatt, hogy az északi országokba be van építve a nagyszerű dizájn képessége. Egy nagyon brit kifejezéssel, úgy fogalmaz, hogy a filozófia mindig az, hogy a működés „gyerekjáték”, vagy ha úgy jobban tetszik, zavartalan legyen. „Nézzük csak a Klarna-t, ahol a zökkenőmentes fizetés teljes mértékben része az ajánlatnak. Más esetekben, különösen az Egyesült Államokban, ez elég komplikált lehet. Az eredmény valószínűleg ugyanaz, azonban a felhasználói élmény nálunk (Svédországban) sokkal jobb. És ez kulcsfontosságú üzleti modellként épül be, hogy a felhasználói élmény nem csupán a végfelhasználónak szól, hanem az alkalmazás biztosítására, megvalósítására és telepítésére is.” Rámutat az Ericsson mobiltelefonok eredeti sikerére, amelyek használata – az elvárások teljesítése mellett – nem volt rémálom.” Az Ericsson első osztályú svéd társaság volt, azonban abban az időben b2b-játékosként gyenge végfelhasználói élményt nyújtott. Így amikor megjelent a piacon a sokkal jobb felhasználói élményt és könnyebb használatot ajánló finn társaság, a Nokia, a svéd fogyasztók gyorsan hátat fordítottak saját nemzeti márkájuknak a praktikusság kedvéért. Majd belépett a piacra az iPhone, és a dolgok ismét gyors fordulatot vettek, és ismét egy még jobb UX érdekében.

A közeli horizonton

Az általa betöltött különféle szerepkörök és pozíciók miatt Erika Eliasson óvatossá válik, amikor figyelemreméltó, új Fintec-ekről kérdezem, Anders Norlin azonban készségesen említ néhány nevet. Az első ezek között a 2020-ban Göteborgban alapított Juni, amely az „e-kereskedelmi vállalkozások pénzügyi társaként” pozícionálja magát.” A Juni az indulástól számítva nagyon gyorsan elérte a Series A támogatást, és jó példa a rekord kockázati tőke-finanszírozási szintre a 2021-es évben.

Egy másik göteborgi Fintech, a Minna Technologies egy ING gyorsító programban bukkant fel 2019-ben, és már eléri az európai szintet. A Minna „a világ vezető, lakossági bankokba integrált előfizetéskezelő megoldása” szeretne lenni.” Jelenleg az ING, Danske Bank, Swedbank és SpareBank tartozik a fent említett bankok közé.

Az Anders által korábban említett Tink aligha szorul bemutatásra, mivel Open Banking platformja több mint 3400 európai bankkal és pénzintézettel áll összeköttetésben. A növekedése sem áll távol a látványostól a 2012-es állórajttól addig az aktuális állításig, hogy a Tink „egy új pénzügyi világot működtet.” Ebben a talán még soha nem látott hatalmas svéd sikertörténetben 2021. júniusban a VISA bejelentette, hogy felvásárolja a Tink-et 2 milliárd EUR-ért: egy másik óriás az Egyesült Államokból, amely felvásárol egy svéd Fintech sikert (a PayPal-t az iZettle – mostanra Zettle – 2018-ban vette meg).

Anders felemlít egy másik nagy svéd sikert, a Spotify márkát, amelyet még 2006-ban alapítottak. A zene streaming szolgáltató nyilvánvalóan nem Fintech cég, Anders állítása szerint azonban az, ahogyan a társaság összegyűjtötte a pénzt, majd ezt követően gyorsan létrehozta a világklasszis UX-et, számos tanulsággal szolgált sok későbbi Fintech társaság számára. Az egyik kulcsüzenet a hit abban, hogy el lehet kezdeni Svédországban, majd gyorsan globálissá lehet válni – egy olyan minta, amelyet a Klarna is követett.

A Bambora mellett szintén nem mehetünk el Anders szerint. Ez a társaság a biztonságos lakossági fizetések terén működik, és globális lábnyoma gyorsan nő az Ingenico általi felvásárlást követően, most már a Worldline részeként. Egymásba kapaszkodó kerekek, és siker siker hátán.

Ami Anders saját üzleti tevékenységét illeti, a Coach and Capital kockázati tőkealap partnere és társalapítója, amely 2008-ban jött létre, a portfóliójában 13 befektetéssel, főként az ICT és CleanTech startup-ok terén.

Utolsó „figyelemreméltó területként” a zöld Fintech-et említi, amely a zöld pénzügy és befektetések felgyorsításán dolgozik, és eszközöket kínál a társaságok fenntarthatóság terén végzett munkája (ESG) javításához, valamint a fogyasztói viselkedés Fintech megoldásokon és innováción keresztül történő változtatásához. A Fintech terület női képviselőiről folytatott beszélgetésünk kapcsán hozzáteszi, hogy ezen a területen több női alapítót találunk, mint például Cecilia Repinski, a Green Assets Wallet startup-tól. A zöld Fintech területen működő további figyelemreméltó svéd társaságok a Doconomy, Worldfavor és Normative – mind gyorsan növekvő, nemzetközi figyelmet kapó társaság.

Tehát úgy tűnik, sok minden történik jelenleg, és visszatérve Anders „Fintech fellendülésről” tett, eredeti megjegyzésére, a jövőben is sok minden várható. „Szerencsés vagyok, mert együtt dolgozom néhány olyan Fintech társasággal, amely kiemelkedő tudással és betekintéssel rendelkezik. És ez a növekvő Fintech ipar lényege – hogy legyenek olyan nagyszerű vállalkozók, akik szerepmodellként kikövezik az utat az utánuk jövők számára.”

A kripto itt van, ez nem vita kérdése

De hogyan összegzi a dolgokat Erika Eliasson a Goobit-tól? „A kulcsüzenet az, hogy együtt kell működnünk: a Fintech szektor, a hagyományos bankok, a hatóságok és a döntéshozók közös munkájára van szükség. A kripto megérkezett, tehát nem arról kell vitatkoznunk, hogy ez most jó vagy rossz, hanem egyszerűen szabályoznunk kell, közös munkával, mert ez a társadalomnak valóban a hasznára válhat. Azt gondolom még, problémát jelenthet, hogy a bankok irányítják az infrastruktúrát, tehát fontos, hogy betekintést nyerjünk ebbe, ha azt szeretnénk, hogy a Fintech szektor haladjon. Tehát igen, optimista vagyok, máskülönben nem dolgoznék ezen a területen. Sok a kihívás, de optimista vagyok.”

A virtuális jelmez

Ami engem illet, búcsúzóul megköszönöm Erikának azt a kis többlettudást, amelyre a beszélgetésünk legvégén szert teszek. Lehet, hogy önöket jobban lázba hozza az online játékok világa, mint engem. Nos, valójában nehéz lenne ennek az ellenkezőjét elképzelni. Beszélgetésünk közben megkérdezem Erikát, hogy érti-e valamelyik gyermeke, hogy mit dolgozik, és azt válaszolja, hogy a fia – ténylegesen – nagyra értékeli a kriptovilágot. Úgy tűnik, valódi ruhákra, amilyeneket mi viselünk, nem nagyon van szüksége, sokkal inkább vágyik az általa játszott játékok, például a Fortnite szereplőinek virtuális öltözetére. Ehhez V-buck elnevezésű virtuális pénzzel kell kereskednie, amit elektronikus öltözetekre, úgynevezett skin-ekre cserélhet.

Erika úgy fogalmaz, hogy „ez az új generáció belenő a digitális eszközökbe, és azt gondolom, hogy a kripto ipar velük együtt nő majd fel, mert a digitális eszközök egyre fontosabb szerepet kapnak a társadalomban. A fiamnak a digitális ruhák fontosabbak a valódiaknál, és azt gondolom, ez sok mindent elárul.”

Nos, valóban.
Vagy ahogyan Anders Norlin fogalmazott, Svédország gyorsan átveszi az új dolgokat… nemzetközi hangulatban.