Clas Beese – a változás és növekedés kurátora

Képzeld el, hogy egy gyönyörű, fallal körülvett kert előtt állsz. A kapun keresztül belátsz a kertbe, ahol hajtásokkal teli növények, finom gyümölcsök, sőt öreg fák is vannak. Szeretnél belépni, de a kertkapu zárva, és hiába látod az odabent dolgozó sok kertészt, mind túl elfoglalt ahhoz, hogy beengedjen.

Ezt éreztem a „A fintech íze” [The Flavor of Fintech]  című, az európai fintech iparágat mozgató és alakító szereplőkkel készült interjúkötet írása közben. A német fintech színtér egy fallal körülvett kert volt, amely – úgy tűnik – le van zárva a hozzám hasonló betolakodókkal szemben. Próbálkoztam startupokkal, középvállalkozásokkal, felvettem a kapcsolatot néhány nagy sikertörténetet produkáló társasággal, de mindhiába. Úgy tűnt, hogy a német fintech-kert szépen növekszik és virágzik, de köszöni szépen, nem szeretne erről beszélni senkinek.

Aztán miután az Ergomania Digital Design gondozásában megjelent a könyv első kiadása, a LinkedIn-en keresztül egyre másra érkeztek a kapcsolatfelvételi kérések az európai fintech színtér minden részéből. Az egyik ilyen megkeresés egy Clas Beese nevű vállalkozótól érkezett, Hamburgból. Elolvasta a könyvet, benne a bevezetőmet is, amelyben arról írtam, hogy szerettem volna német adatokat is. Mint kiderült, Clas ebben tudott volna segíteni. A régi mondás, mely szerint „Nem az számít, hogy mit tudsz, hanem, hogy kit ismersz”, ismét beigazolódott.

 

Clas története

Tehát térjünk vissza Clasra. Bár az eredeti ajánlata az volt, hogy segít nekem megnyitni az említett, fallal körülvett kert kapuit, én szerettem volna többet megtudni a saját történetéről és arról, hogyan történt, hogy ilyen sok fintech céget megismert Németország-szerte. A hallottak igazolták a már ismert kert analógiát, hiszen ötleteket gondozó, illetve azok növekedését segítő kurátorként írta le magát. Kurátor voltának magyarázatához azonban vissza kell térnünk személyes történetéhez.

Clas mindig is vállalkozó szellem volt, így startup-tanácsadói tevékenysége előtt üzleti tanulmányokat folytatott egy hamburgi vállalkozási központban. Ez kicsit másféle „startup” volt, mint ahogyan ma használjuk a kifejezést. A központ főként szabadúszóknak és önfoglalkoztatóknak nyújtott segítséget. Az ő számukra az volt a leggyakoribb probléma, hogy hogyan szerezzenek anyagi támogatást az induláshoz, illetve ahhoz, hogy talpon tudjanak maradni addig, míg elkezdenek pénzt is keresni. Az igények sok esetben igen szerények voltak – „csupán néhány ezer euró” – a legtöbb bank mégis elutasította a hitelkérelmeket, mert költségszerkezetük nem tett lehetővé azok teljesítését. A fenti nyomasztó helyzetet Clas és hamburgi központban megismert kollégái úgy enyhítették némileg, hogy a bankok helyett mikrohiteleket kezdtek nyújtani, ezt azonban nehéz volt fenntartani. Ekkor egy barát és kolléga, Christoph, aki a mikrohitelek témájában írta doktori disszertációját, Washingtonba költözött, hogy a Világbanknak dolgozzon. Ez 2010 körül történt, és Clas hamarosan e-mailt kapott a probléma egy izgalmas új megoldásáról, a Prosper.com által példaként bemutatott Peer-to-Peer [személyközi] hitelezésről.

Bár Clas korábban nem hallott erről, amikor elkezdett kutatni a témában, felfedezte, hogy Németországban már két Peer-to-Peer hitelezés is működik, a Smava és az Auxmoney, a fogyasztói célú hitelek területén. Tehát akkor egyértelmű, hogy meg lehet csinálni. Clas egy éven belül kilépett a munkahelyéről, és teljes munkaidőben a Finmar, egy Peer-to-Peer hitelezési platform kifejlesztésén kezdett dolgozni. „Akkoriban startupnak hívtuk. Manapság fintechnek neveznénk, de ez a kifejezés akkoriban még nem nagyon létezett”.

A Finmar 2013-ban kezdte meg működését. És azonnal sikeres volt?
„2015-ben eltűntünk az internetről” – emlékszik vissza Clas. „Pontosabban: elbuktunk. Ezt a történetet ma már részletesen el tudom magyarázni, és sokat tudok mesélni a vállalkozói kudarcról, illetve arról, hogy ez milyen érzés, és hogy mit tanultam belőle”. Sok harcedzett vállalkozóhoz hasonlóan, Clas is kapott néhány kemény leckét, amelyből – vállalkozó szelleméhez híven – mindannyiszor talpra állt.

A Finmar bezárását követő időszakra Clas így emlékszik vissza: „Mondtam a társamnak, Carónak, hogy szerintem manapság nincs német fintech médiaszereplő”. Clas azt javasolta, hogy indítsanak egy fintech weboldalt, de csak annyit kapott rá válaszul: „Megőrültél? Állandóan írnunk kell majd, és az rengeteg munka!”

Clas Beese

 

Színre lépnek a kurátorok

Caro alternatív ötlete az volt, hogy indítsanak egy kurátori hírlevelet, amely összegyűjti a hét híreit, néhány mondatban összefoglalva, illetve mellékeli az eredeti forráshoz vezető linket. A fentiek eredményeként megszületett a Finletter, amely a maga nemében az első, a mai napig népszerű és releváns platform, és amelyhez azóta több más platform is csatlakozott. Bár a Finletter továbbra is Clas tevékenységének középpontjában áll, a koncepció mára kibővült Németország talán legnagyobb fintech eseményével, az évente Hamburgban megrendezett, Fintech Hét elnevezésű eseménnyel. A Finletterhez hasonlóan a Fintech Hét is kurátori felügyelet alatt áll. De mit is jelent ez?

„Minden egyes eseményt független, általunk meghívott házigazdák vezetnek” – magyarázza Clas. „Elég színes, és a témákat tekintve nagyon változatos”. A beszélgetésünk időpontjában – július 22-én – a közelgő esemény még szervezés alatt áll, és a csapat most állítja össze a meghívottak hosszú listáját. „Úgy gondolom, hogy a fenntarthatóság három oldalról érkezik a pénzügyi ágazatba. Ezek közül az első, és valószínűleg a legfontosabb: a keresleti oldalról, az ügyfelek részéről, különösen a befektetési termékek esetében”. Úgy látja, hogy a fenntartható termékek mindenhol „felbukkannak”, miközben számuk folyamatosan nő, mert „az emberek a pénzükkel szavaznak”.

Finletter és Fintech Week

A fenntarthatósági kérdések iránt szövetségi szinten is megnövekedett az érdeklődés, és az a tény, hogy a Zöld Párt a 2021-es választásokon bejutott a Parlamentbe és a Kormányba, még inkább előtérbe helyezi a fenntarthatóságot. „Tehát kormányzati oldalról is van nyomás a pénzügyi ágazaton, ami az egész EU-ra is igaz”.

Aztán ott vannak a bankok, amelyek portfólióik elemezésével próbálják pontosan felmérni, hogy mennyire lehetnek „zöldek” – ami nem könnyű feladat, mert sok befektetés korábban történt, és igen összetett. Clas úgy véli, hogy a legtöbb bank egyedül nem képes erre a feladatra, ami további lehetőségeket kínál a fintech társaságok számára. A fintechek és a bankok közötti kapcsolatról még lesz szó.

 

Fenntarthatóság és még sok más

És mi a helyzet maguknak a fintecheknek a fenntarthatóságával? Clas rendelkezik adatokkal, és ezek elég pontosak: a válasz szerint Németországban 57 fenntarthatóság-orientált fintech cég működik. Az általa indított új magazin, a Zebra, kifejezetten a fenntartható pénzügyi vállalkozásoknak szól, és tartalmaz egy, az egész országra kiterjedő Fenntartható Fintech-monitorozó eszközt. Becslések szerint nagyjából 1000 fintech társaság tevékenykedik Németországban, és Clas úgy véli, körülbelül 5%-uk zöld, ami meglehetősen „tiszteletreméltó” szám. Összevetve ezt a svájci F10 Gyorsító csoport megállapításaival, azt kapjuk, hogy Európa-szerte mintegy 400 fenntartható fintech társaság működik, míg egy másik számadat szerint a világon 600 fenntartható fintech céget számlálhatunk. Clas szerint a „tiszteletre méltó 57” száma növekedni fog, illetve, a nagy finanszírozási körök, valamint a német alapítók következő populációja egyre inkább a fenntarthatóságra fog összpontosítani.

Tehát a fenntarthatóság biztosan aktuális téma lesz az őszi Fintech Héten, de vajon milyen más témák kurátora lesz még Clas? „Beszélni fogunk a nyitott bankolásról is, ez biztos. Illetve az is elég biztos, hogy az identitással is fogunk foglalkozni. A blokklánc-technológia is téma lesz, az AI pedig mindig érdekes”.

A mesterséges intelligencia fontos téma lesz? – kérdezem, de Clas még nincs meggyőződve erről. „Még mindig hiányolom a valóban AI-alapú megoldásokat, amelyek igazi változást hoznak, és azon tűnődöm, hogy ez magának az AI-technológiának a fejlődési szakaszából fakad-e. Vagy esetleg arról van szó, hogy azok az adatok, amelyekre az AI-nak szüksége van ahhoz, hogy az ügyfelek számára hasznos legyen, még mindig a bankok adathalmazaiban rejtőznek. Sok banknak rengeteg adat áll a rendelkezésére, amelyet felajánlhatna az ügyfelek számára, azonban nem használhatják azokat, mert nem kértek előzetesen engedélyt. Ez tehát még mindig probléma”.

 

A fintech városképe

Beszéljünk Hamburgról, amely otthont ad a Fintech Hétnek, de talán nem az első hely, amely eszünkbe jut, ha a német fintechről beszélünk. Clas azonban nem habozik méltató szavakkal illetni szülővárosát, miközben összehasonlítja azt Berlinnel és „Bankfurttal”. Először is, mivel Frankfurt Németország pénzügyi szolgáltató fővárosa, az ország 1500 bankja közül szinte mind itt működteti a székhelyét. Ez viszont azt is jelenti, hogy a fintechek többségét idevonzották. Amikor megkérdezem, hogy a Brexit (az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból) azt jelenti-e, hogy a pénzügyi korona lecsúszott Londonról, és sok minden átkerült Frankfurtba, Clas nem ad meggyőző választ. Úgy véli, hogy Dublin, Párizs és Luxemburg nagyobb szeletet kapott a tortából, annak ellenére, hogy Frankfurtban nagy reményeket fűztek a banki üzletág ottani fellendüléséhez. „Mivel Frankfurtban találhatók a székhelyek, itt zajlik a bankok digitalizációja, így az emberek továbbra is ideköltöznek, és itt dolgoznak. Frankfurt tehát növekszik, de a pénzügyi szolgáltató ágazat összességében nem”.

És Berlin? Az egy teljesen más színtér, mondja Clas. Szinte úgy hangzik, mintha egy másik ország lenne, ahol az emberek úgy kaphatnak fintech állást, hogy egy szót sem tudnak németül. Nemzetközi hangulatú, nagyon aktív startup színtér és erős finanszírozási környezet jellemzi. Clas szerint Berlin nagyszerű hely a startupok számára, mert az ökoszisztéma „igazán zseniális”. Tehát míg Frankfurt a hagyományt képviseli, Berlin inkább a csúcstechnológiát jelenti, és „a berliniek egyáltalán nem aggódnak amiatt, hogy elveszítik a bankszektort, mivel soha nem is volt az övék!”

Aztán ott vannak a „második városok”, mint Hamburg és München, ahol határozottan jelen van a fintech tevékenység, bár alacsonyabb szinten, mint Berlinben és Frankfurtban. Hamburg és München gyönyörű városok, magas életminőséggel, azonban „senki nem költözik ide azért, hogy fintech vállalkozást indítson, amikor máshol sokkal jobb az ökoszisztéma”. A nagy különbség tehát az, hogy a második városokban működő fintechek alapítói és csapatai jellemzően már ott élnek – esetleg ott is születtek, és ott nevelik a családjukat. „Nem akarnak elköltözni” – mondja Clas, beleértve saját magát és saját növekvő családját is. „És ami még fontos, senki sem fog Hamburgba vagy Münchenbe költözni csak azért, hogy egy fintech társaságot alapítson”.

 

És milyen a hangulat?

De lássuk a fintechek hangulatát – működjenek akár a szabadelvű Berlinben, a konzervatívabb Frankfurtban, vagy olyan városok „helyi” központjaiban, mint München és Hamburg. Nehéz kérdés, de kurátorom/kalauzom megpróbálja megválaszolni. „A fintech színtér óriási növekedést tapasztalt, ha a finanszírozási fordulók és a finanszírozási volumen mutatóit nézzük. Sok munkalehetőség létesült, és manapság sokan dolgoznak a fintech területén.” Még a világjárvány ellenére is? – Nos, természetesen itt is voltak finanszírozási megszorítások, illetve az üzleti modellek megváltoztatására való törekvések.

A fintechek meghosszabbították a kifutópályájukat, mert nem voltak biztosak abban, hogy megkapják-e a következő finanszírozási kört. Ugyanakkor sokuknak nagyon magas volt a pénzköltés-gyorsasági [burn rate] mutatójuk, így havonta rengeteg pénzt veszítettek.” A világjárvány kezdeti szakaszában, és az első lezárások idején a fentieket tapasztalhattuk, de aztán Clas észrevette, hogy mindenki újra elkezdett a növekedésre, illetve arra koncentrálni, hogy gyorsabban növekedjen a riválisoknál. Most úgy látja, hogy a kamatlábak világméretű emelkedése újabb csapást jelent a fenti folyamatra, miközben a központi bankok és a kockázati tőke ismét elbizonytalanodott. Töltsék fel az alapjaikat? Vagy „várjanak, míg meglátják, mi lesz”? A fentiek okán a fintecheknek újra igazítaniuk kell a stratégiájukat – vagy helyesebben a taktikájukat – hogy ismét meghosszabbítsák a kifutópályát, és elkerüljék a magas „burn rate” mutatókat. „Ez néha elbocsátásokhoz vagy a munkaerőfelvétel elmaradásához vezet. Vagy, ha a finanszírozás újraindul, újból felveszik ugyanazokat az embereket, akiket röviddel azelőtt elbocsátottak. Azonban összességében, a légkör, a hangulat jelenleg kissé bizonytalan.”
Csak kissé?

A Fintech Hét csapat néhány tagja

 

És mi a helyzet a kriptóval?

Rendben, Clas elismeri, hogy „van egy kis felfordulás a piacon”, tekintve, hogy a Celsius önkéntes csődöt jelentett, illetve a berlini neobank, a Nuri ügyfelei is hasonló összeomlást tapasztaltak a kriptopénz-szolgáltatások terén, aminek következtében a cég 2022. augusztus 9-én fizetésképtelenséget jelentett. Azonban, talán kissé meglepő módon, Clas kripto-barát kurátor: „Egy decentralizált, digitális kriptoeszköz biztonságos lehet, ha az ember nem felejti el a hozzáférési adatait, a tárcához tartozó jelszavát, meg a hasonló dolgokat”.

Így folytatja: „Egy német két okból vág bele a kriptoeszközökbe. Az egyik, ha nagyon fél attól, hogy a pénzügyi ágazat intézményei, akár állami vagy kormányzati szinten is, összeomlanak. Ilyen esetben érdekes lehet, hogy a vagyonát olyasmibe helyezze át, amit akár egy USB-sticken a zsebében hordhat – vagy akár elég hozzá csupán néhány hozzáférési adatot megjegyezni. Azt hiszem, van egy kisebbség, amelyik tényleg úgy gondolja, hogy összeomolhat az egész kormányzati és pénzügyi rendszer”.

Az ukrajnai, illetve orosz megszállt területeken kialakult helyzetet idézi, ahol az emberek mindent elvesztettek: nem tudják elérni a bankokat és a készpénzüket. Ilyen körülmények között kulcsfontosságú lehet, hogy legyen némi kriptoeszközük, amivel nyugatra menekülhetnek. Tehát jó okunk van arra, hogy legyen egy decentralizált pénzügyi rendszerünk.

A németek kripto iránti érdeklődésének másik oka valószínűleg csupán a kapzsiság. Kriptoeszközökbe fektetni kapzsiság, és igen, láttuk, hogy a számok egyre csak nőnek és nőnek. És igen, ez tekinthető egy „pump and dump” [pumpáld fel és dobd el] rendszernek. Tehát úgy gondolom, hogy jelenleg egy korrekciós fázist látunk a kriptopiacon. De azt is hiszem, hogy később újra felfelé fog menni, aztán megint lefelé. A kripto továbbra is hiánypótló termék marad a hagyományos pénzügyi rendszerekhez képest, a volatilitása pedig mindig is nagyon magas fog maradni”.

 

Digitális alkalmazkodás

Oké, mostanra összegyűjtöttünk némi háttérinfomációt a német pénzügyi ágazatról, de a „kapzsi németekre” tett utalás felkeltette az érdeklődésem. Mit gondol Clas a pénzügyi szolgáltatások német fogyasztóiról? Németországban több mint 80 millió ember él, akik – talán meglepő módon – nem veszik át túl gyorsan a digitális megoldásokat. Vagy legalábbis – Clas véleménye szerint – semmiképpen sem olyan gyorsan, mint ahogyan az Egyesült Királyságban és az északi országokban reagáltak a fogyasztók a digitalizációra. A német megközelítésben rejlik egyfajta óvatosság, ami azt jelenti, hogy a fintech startupoknak módosítaniuk kell a terveiket, mert a növekedési pálya nem lehet olyan gyors vagy meredek, mint amilyet szeretnének.

Az egyik válasz az, hogy a kínálatot fehércímkés megoldásokra változtatják, és: „Ha visszatekintünk a néhány évvel korábban, mondjuk öt vagy tíz évvel ezelőtt piacra lépő fintech startupokra, akkor a bankokkal való szembeszállás pénzszerzési stratégiájuk része volt. „Elvesszük a bankoló ügyfeleket.” A fenti hozzállás azonban az évek során megváltozott, mert sok fintech startup felismerte, hogy jobb használhatóságot, jobb digitális szolgáltatást, jobb minőséget kell nyújtaniuk. A pénzügyi szolgáltatások piacára való belépés esetén a bizalom hátrányt jelent, mert a pénzügyi ágazatban a bizalom kiemelt fontossággal bír. Kire bízzam a pénzemet? Az inkumbens bankok – bármennyire is elavultak digitálisan – kiérdemelték és még mindig élvezik ügyfeleik bizalmát. És mára ezt a fintech startupok is megértették.”

Jelenleg az a tendencia, hogy a fintechek, a helyett, hogy nekirontanának Németország 1500 bankjának, rugalmatlan, fejlődésellenes intézményeknek tekintve azokat, megtanulnak inkább együttműködni. A fintecheknek szükségük van a „túlbankolt”, de lojális banki ügyfelek bizalmára, míg az inkumbens bankoknak természetesen szükségük van a fintechek agilitására és technológiai jártasságára. A szövetkezés felé való határozott elmozdulást nagyban elősegítette, hogy mindkét fél feje fölött ott köröznek a közös ellenség a Big Tech cápái.

 

A technológiai óriások szemmel tartják a piacot

A Google, az Amazon, a Facebook és az Apple lassan, de folyamatosan belakják a német és az európai piacot (Clas véleménye szerint ez a kínai óriásokra kevésbé jellemző). A fenetiek eredményeként a bankok már nem a feltörekvő fintechektől félnek, hanem a Big Tech társaságoktól, amelyek egyszerre akarnak bank és fintech lenni. A bankok a németországi fintecheket most már inkább szövetségesnek tekintik, mivel nem tudnak egyszerre két fronton harcolni. Az is egyértelmű, hogy a bankok és a fintechek kölcsönösen támogathatják egymást a Big Tech elleni közelgő harcban. Vegyük például a Deutsche Bank-ot, amely a még mindig 49 elavult informatikai rendszerrel bajlódik. Természetesen az informatikai korszerűsítés ütemesen halad előre, mindez azonban hatalmas költségvetési igényeket jelent, egyszerűen csak azért, hogy „a kerekeket mozgásban tartsák”, a nélkül, hogy ez az ügyfelek számára bármilyen nyilvánvaló előnyt jelentene. A fintechek biztosíthatják a bankok működésének fenntartásához szükséges technológiai megoldásokat, de ezen túlmenően olyan új digitális termékeket is kifejleszthetnek, amelyek segítenek olajozni a nyitott bankolási tevékenységet működtető kerekeket. Clas tudomása szerint a Deutsche Banknál már elérhető egy olyan nyitott bankolási platform, amely a törvény által előírtnál nagyobb hozzáférést biztosít az ügyfelek adataihoz.

Ők maguk is egy platform? És azok a fintech startupok, amelyek valamelyik nagy bank platformján kínálják termékeiket, szolgáltatók? Vagy a bankok a szolgáltatók más platformok számára? És akkor már megint a tech-óriásoknál tartunk. Kínáljunk hiteleket az Amazonon? Kináljunk Vásárolj most, fizess később [Buy Now Pay Later] megoldásokat? Integráljuk az Apple Payt vagy a Google Payt? Jelenleg a fenti témákban zajlanak az egyeztetések.”

Fintech Week 2022

 

A német sziget

A bankok fintechekkel való szövetkezése mellett egy másik figyelemre méltó tendencia is jelen van: a fintecheknek nem kell Németországon kívül keresniük az üzletet. A 83 millió lakosú hazai piacon a német fintechek nem „születnek globálisnak”, és csak kevesen szándékoznak már a kezdetektől fogva nemzetközi szinten működni. Ehhez képest, Clas szerint, az Egyesült Királyság – és különösen London – mindig is globális pénzügyi központnak tekintette magát, aminek következtében az ott „született” fintechek sokkal inkább orientálódnak a külső piacok felé. (Megjegyzem, az a tény, hogy az angol a pénzügy világnyelve, de facto természetesen nem vált kárára a brit fintecheknek sem).

Németországban tehát kialakult egy nagy, nyüzsgő, sikeres fintech színtér, amely azonban meglehetősen zárkózott és elszigetelt, amikor arról van szó, hogy kapcsolatba lépjen a világ, vagy akár csupán Európa többi részével. Ez emlékeztet a fallal körülvett kert hasonlatra, és a falakon belül gondosan és sikeresen tevékenykedő kertészek képére. Köszönöm Clasnak, hogy megnyitotta a kaput, és alig várom, hogy közelebb kerüljek azokhoz az emberekhez, akik a német fintechet művelik. Ahogy Clas fogalmaz: „Úgy beszélik, hogy jó kapcsolataim vannak a német fintech területen”.

És ezzel egyelőre búcsút intünk egymásnak, az idegenvezetőm pedig belevész a kék messzeségbe, hogy Svédországban töltse a vakációt. A hegyi túrázó és vitorláshajó-rajongó számára jelenleg elsőbbséget élvez, hogy – öt és másfél éves – gyermekei mellett a családi nyaralás kurátoraként működjön közre.

 

Utóirat

Amikor újra jelentkezem Clasnál, a napok már egyre hidegebbek és rövidebbek, ő pedig épp a Fintech Hét utolsó simításait végzi. Azt mondja, hogy minden jól halad, és hogy „a dolgok mozgásban vannak”, de a látogatottsági számok talán elmaradnak a járvány előtti szintektől. A teljes német rendezvényipar éppen most áll talpra, ami azt jelenti, hogy egyre több ember látogat el mindenféle bemutatóra és találkozóra. Rengeteg a lehetőség, ezért a közönségnek talán gondosabban kell megválogatnia, hogy hová megy el. A fenti megállapítást követően Clast meglepte, hogy az előző heti híradó felvételeken az emberek rohantak, hogy bejussanak az Oktoberfest rendezvényre, hogy reggel kilenckor sört igyanak.

És milyen volt a svédországi nyaralás? Clas azt válaszolja, hogy nagyon jó volt. Ó, eltekintve attól, hogy a fia az elején megbetegedett, és egy hatalmas vihar letépte a lakóautójuk egy részét. Az az érzésem, hogy nagyon sok minden kell ahhoz, hogy Clas kibillenjen a nyugalmából.

 

A fenntarthatósági dolog

Korábbi beszélgetésünk során már kérdeztem Clast a Fintech Hét aktuális témáiról, és Clas most megerősítette, hogy beigazolódott a fenntarthatósággal kapcsolatos előrejelzése: „Mindenki a fenntarthatóságról gondolkodik. Ha bank vagy, és minden erőfeszítéseddel egy adott területre koncentrálsz, majd arra kérnek, hogy értékeld az eszközeid valódi fenntarthatóságát, akkor ez hatalmas munka. Ez a szakemberek dolga.” Vagyis a legújabb vállalkozásáról, a Zebráról beszélünk? „Nem, nem mi vagyunk a megfelelő közeg, mert nem vagyunk benne a taxonómiában. Mi inkább az üzleti architektúra vagy a pénzügyi architektúra oldaláról érkezünk.” Bevallja, hogy a Fintech Hét miatt most egy kissé túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy a Zebrával annyit foglalkozzon, mint szeretne, de az oldal minden nap megjelenik, és egyre több olvasót szerez. „Meglepően sok olvasót”, ami azt illeti. Amint a Fintech Hét felhajtása véget ér, Clas és a Zebra partnerei felülvizsgálják a koncepciót, és megvizsgálják, hogyan lehetne azt jobban pénzzé tenni.

 

Szörnyű UX

Ez átvezet bennünket az UX témájához, és Clas sokkoló beismerést tesz: a Fintech Hét UX-e részben „borzalmasan használható”. Ezt is felülvizsgáljuk a közeljövőben. „A finletternél elmegy, mert ez egy e-mail, és a feliratkozási folyamat nagyon gördülékeny, aztán minden nap kapsz egy e-mailt. Ez egy nagyon egyszerű termék: megírjuk az e-mailjeinket, amelyeknek mindenféle formázás nélkül kell működniük. Ez nagyon fontos, mert sok olvasót érünk el a hagyományos bankoknál, és a bankok biztonsági okokból kiszűrik az összes HTML-formázást. Tehát ez a mi minimálisan életképes termékünk.” Pirospont a finletternek. A Fintech Hét azonban – és itt újra találkozunk azzal a bizonyos szóval – sok különböző üzleti egység, sőt házigazda kurátori tevékenységét foglalja magába. Az ebből eredő különböző érdekek és igények miatt a felhasználói élmény kevésbé egységes és megközelíthető, mint ahogyan azt Clas szeretné, így van még mit tenni, hogy a „borzalmasan használható” kifejezés jobban csengjen.

A Zebra esetében a csapatnak nagyobb befolyása van a weboldalra és arra, hogy a felhasználók hogyan tekintik meg azt, és hogyan hat rájuk, akár telefonon, táblagépen vagy számítógépen keresztül.

 

Komplex portfóliók

Az UX olyan, mint „a kenyér és vaj”, Clas megfogalmazása szerint elengedhetetlen. „Amikor a semmiből indulunk, ahogyan a fintech startupok teszik – és ahogyan én is tettem a múltban – az UX a legelső. Átgondoljuk az ügyfélutat, és azt, hogy az emberek hogyan fogják megtapasztalni a terméket: Milyen helyzetben? Milyen problémáik vannak? Mi a feladatuk? Hogyan tudjuk megkönnyíteni az életüket? Hogyan segíthetünk nekik abban, hogy jobban végezzék a munkájukat? Ezután pedig az ügyfélút segítségével próbáljuk javítani a felhasználói élményt. Manapság itt kezdjük”.

Majd megjegyzi, hogy most az inkumbens szolgáltatók is ezzel próbálkoznak, még akkor is, ha olyan nagyok, és olyan sok termékük van a piacon, hogy egy ilyen összetett portfólión belül nehéz feltérképezni az ügyfélutat minden egyes ajánlathoz. „Tehát tulajdonképpen nem tudják kezelni a felhasználói élményt. És ez még mindig a fintech startupok legfőbb előnye: hogy a réspiacokra és az egyes célcsoportokra koncentrálnak. Így jobb UX-et tudnak létrehozni, pusztán az összpontosítással.

A nagy inkumbens szolgáltatók igyekeznek lemásolni a fintech módszereket: „Ezek azonban nem működnek a bankoknál. Digitális termékekről beszélünk, amelyeket keményen bekódolunk egy alkalmazásba vagy webes felületbe. És egyszerűen még nem tartunk ott – technológiai szempontból -, hogy minden egyes ügyfél számára egyedi UX-et tudjunk létrehozni. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha igazán erős mesterséges intelligencia tulajdonságokkal bírunk majd. Jelenleg egy ügyfélútban kell gondolkodnunk, és ha az tíz lépést tartalmaz, akkor az ügyfelet csak végtelen döntési fákhoz tudjuk eljuttatni”.

Clas elmesél egy való életből vett példát a rossz UX-re, amellyel az egyik saját céges számláján találkozott – ráadásul egy neobank volt, nem is egy hagyományos inkumbens bank. Valami nyilvánvalóan rosszul sült el a bank onboarding folyamata során, és aláírást kértek az adózási dokumentumokhoz. A bank azonban ezt nem tudta más csatornán kérni, csak hagyományos e-mailben. És ez volt az első email, amely tőlük érkezett. Adathalászat vagy csalás volt? Clas úgy döntött, hogy lezárja a számlát, és már előre látta, hogy a folyamat akár hónapokig is eltart majd. Paradox módon azonban ez a rész egyszerűnek bizonyult, és mindössze öt perc alatt a bank ügyfeleinek száma csökkent eggyel. „Az UX tehát tényleg számít, mivel úgy gondolom, hogy az emberek azért váltanak pénzügyi szolgáltatót, mert jobb UX-et szeretnének. És nyilvánvalóan fennáll annak a veszélye, hogy fintech cégként vagy pénzügyi szolgáltatóként minden UX erőforrásunkat az onboarding folyamatba fektetjük. És aztán annyiban hagyjuk, és nagyon rossz UX-et biztosítunk.” Szavaiból arra következtetek, hogy az inkumbens intézmények talán azért ússzák meg az említett rossz UX-et, mert az emberek lusták a pénzügyi szolgáltatóváltásra.

 

Az UX jövője

Mi tehát a megoldás, és hogyan kellene az UX-et fejleszteni? Bár a saját weboldalán „borzalmas” az UX, amit majd meg kell változtatni, Clasnak nagyon világos elképzelései vannak a dolgok jövőbeni alakulásáról. „Izgatottan várom, hogy lássam, merre tart az UX a jövőben. Jelenleg drótvázakkal tervezzük az UX-et, azon az elven, hogy „ha az ügyfél ezt csinálja, akkor mi ezt csináljuk…”. Ha ide kattint, akkor itt mutatunk neki valamit, de ez mind keményen kódolt UX.” Más szóval rugalmatlan, és szerinte ugyanez vonatkozik a chatbotokra is, amelyeket csak akkor lehet válaszra programozni, ha a kérdés előre ismert. Ez az állapot azonban nem tart örökké, és Clas személyre szabottabb UX-et jósol, amely lehetővé teszi a beszélgetéseket és az egyedibb weboldalakat. „Én abból a generációból származom, amelyik nem kér egy csésze teát, hanem látni szeretné a menüt, ahol fel van sorolva az összes kapható tea. Nem akarom megkérdezni, hogy „Van-e olyan tea?”, mert nagy az esélye, hogy a válasz nem lesz, és ettől frusztrált leszek. Tehát kell egy középút, hogy a felhasználói élményt sokkal inkább az egyén helyzetére szabjuk”.

 

Nagyon sok kemény munka

Megkérdezem, hogy mindehhez valószínűleg mennyi időre van szükség, de úgy tűnik, hogy a megvalósulás még odébb van. „Tíz év vagy még később” – mondja Clas. „A mesterséges intelligencia fejlesztésének azon szakaszában vagyunk, amikor az épphogy csak kezdi kezelni a fenti helyzeteket. De ha a képernyőtervezésre, az UX-tervezésre, a drótvázakra, illetve arra gondolok, hogyan hozunk létre egy pénzügyi szolgáltatást, egy digitális felületet, vagy egy pénzügyi szolgáltatás érintkezési pontját, akkor ez mind most még nagyon statikus. Figyelembe kell venni a csatornát: az ügyfél telefont, nagyképernyőt, okostévét, laptopot, asztali számítógépet, hangalapú asszisztenst vagy hasonló dolgokat használ? Remélem, hogy a jövőben mindezt sokkal egyszerűbbé tehetjük az említett szolgáltatások esetében. Még mindig várunk a platformokra, hogy valóban minden csatornára kiterjedő felhasználói élményt hozhassunk létre, és az UX jelenleg nagyon kemény munka”.

Ha már itt tartunk, tisztában vagyok vele, hogy az óra közben ketyeg, és hogy a finletter és a Fintech Hét vezérigazgatójának folytatnia kell a valódi munkáját… De előtte Clas még időt szakít arra, hogy megkérdezze, én miért lakom itt. Úgy tűnik, kíváncsi és lelkes személyiség, aki mindig érdemesnek tartja, hogy kérdezzen és válaszokat keressen.
Amelyeket aztán kurátorként a szárnyai alá vehet.

Oszd meg velünk véleményed

    Kérem írd be üzenetedet

    Kérem írd be email címed!

    Kérem írd be üzenetedet

    Küld

    Website-okat, mobil applikációkat és szoftvereket tervezünk, hogy segítsünk megvalósítani üzleti céljaidat!

    Csapatunk

    Kapcsolat

    Kedves Ergo,

    A nevem
    . Az email címem
    . Üzenetem:

    ajánlott
    cikkek

    Tudj meg többet a témáról

    Háborús Időkben – Az ukrán Fintech és Bank szektor

    2023. jan. 24. | 24 perc olvasás

    Az alábbi Mariam Matiashvili-vel – a LEO ukrán fizetési szolgáltató üzletfejlesztési igazgatójával – folytatott interjúban több irányból is megközelítek bizonyos ügyeket. Tegnap este egy DakhaBrakha koncerten...

    Maria Amidi Nouri – A művészet és a mérnöki munka egyensúlya

    2022. dec. 06. | 15 perc olvasás

    Maria Amidi Nourival van egy közös vágyunk: szeretnénk közelebb lenni a tengerhez. Én Északkelet-Anglia partjainál nőttem fel, Maria Teheránban, néhány órányi autóútra a világ legnagyobb szárazfölddel...