Izgalmas év lesz 2025, a technológia és a UX design szempontjából biztosan (bár úgy fest, más területeken sem lesz okunk panaszra, hogy úgy mondjuk). A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése újabb és újabb megoldásokat hoz, de az etikai megfontolásokra is ráirányítja a figyelmet. Az akadálymentes tervezés egyre inkább alapvető követelménnyé válik, a virtuális és kiterjesztett valóság (VR/AR) terjedése pedig új területeket nyithat meg nemcsak a felhasználói élményben, de a professzionális felhasználásban is. A fenntarthatóság mint szempont környezettudatosabb megoldások felé tereli a tervezőket, ahogy az adatbiztonság és a „nyugodt technológia“ iránti igény is. Ázsiából, sőt Dél-Amerikából is érkezhetnek inspirációk, a digitális pénzügyekben pedig a családi bankolás mellett a kripto is új területeket hódíthat meg. Lássuk tehát a legfontosabb trendeket, amelyek 2025-ben és persze azon túl is meghatározhatják a digitális világot.

1. AI: hiper-perszonalizáció, etikai megfontolások, ágensek

A mesterséges intelligencia (AI) pár turbulens év alatt a Skynettel ijesztgetéstől és a kandahári óriást ábrázoló „archív“ képektől eljutott odáig, hogy teljesen átalakítja, sőt felforgatja az üzleti életet (bár ettől még továbbra is érdemes néha-néha benézni a Cursed AI FB-csoportba, mostanában éppen egészen elátkozott videók készülnek, főleg Gordon Ramsey főszereplésével). 2025-ben az egyik trend várhatóan az AI által vezérelt hiper-személyesség lehet, például hogy a pénzügyi alkalmazások befektetési stratégiákat kínálnak a felhasználó kockázati hajlandósága és céljai alapján, vagy hogy a webshopok, mondjuk ki: hátborzongató pontossággal ajánlanak nekünk termékeket.

Nyilván az AI használatának ez a szintje jelentős felelősséggel jár, így egyre nagyobb szerepe lesz az „etikus AI-használatnak“: a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell — és egyúttal meg is kell győzniük az ügyfeleiket erről —, hogy a mesterséges intelligenciát tisztességesen alkalmazzák. Például hogy a használata nem vezet torzításhoz, diszkriminációhoz (gondoljunk csak bele, milyen hatása lenne ennek például hitelkérelmek elbírálásánál), és hogy nem használnak shady practice-eket és dark patterneket, azaz olyan módszereket, amelyek átverik vagy megvezetik a felhasználókat („Ebből a cipőből, amire annyira vágysz, már csak egy pár van, és azt is éppen nézi egy másik felhasználó!“)

Másik fő trend az „agent alapú mesterséges intelligencia” megjelenése lehet, amelyben az AI kezdeményező szerepet vállal az igényeink előrejelzésében, és ennek megfelelően cselekszik. Gondoljunk itt olyan AI-asszisztensekre (AI agent), amik találkozókat szerveznek, emaileket írnak, vagy akár önállóan megoldják az ügyfélszolgálati problémákat, anélkül, hogy konzultálnának a „gazdájukkal”. Ez egyúttal hatalmas hatással lehet a felhasználói elvárásokra is, például gyorsabb, pontosabb ügyintézést illetően. Ebből a szempontból aki itt kimarad, az tényleg lemarad.

Végül pedig az AI as a Service (AI mint szolgáltatás, AIaaS) lehetővé teszi majd a kisebb vállalkozások számára is, hogy úgy használják ezt a technológiát, akár a nagyok. Ez a „demokratizálódás“ — ezen a téren legalábbis — egyre jobban kiegyenlítheti a versenyfeltételeket, és egyre több szereplő lesz képes fejlett, AI-vezérelt élményeket, szolgáltatásokat nyújtani.

2. Akadálymentes UX-tervezés: morális kötelesség, üzleti lehetőség

Az akadálymentes tervezés még jobban előtérbe kerül, az EU-ban egészen biztosan, ahol 2025 nyarán lép törvényerőre a tagállamokban az Unió akadálymentesítési irányelve. De ettől függetlenül is egyre több felhasználó is elvárja, hogy a termékek és szolgáltatások a lehető leginkább hozzáférhetőek legyenek, egyszerűen morális okokból. Persze az inkluzív tervezés nemcsak „erkölcsi kötelesség“, de gazdaságilag is előnyös: új, milliárdos piacok nyílnak meg, ha a vállalatok a lehető legtöbb felhasználót figyelembe veszik, arról nem is beszélve, hogy mindez jelentősen javíthatja a márka megítélését.

Az akadálymentességnek való megfelelés egyúttal új, kreatív megoldásokhoz vezet, ez az ún. „curb cut effect“, azaz járdaszegélyhatás, ami nevét a járdákba épített kis rámpákról kapta, amik nemcsak a kerekesszékeseknek, de sok más embernek is hasznosak. Hasonló klasszikus példa lehet még a billentyűzetes navigáció, a filmek feliratozása, a kontrasztos kijelző vagy a hangvezérlés, de ha a tervezésben ez már a kezdetektől fő szempont, egészen biztos, hogy újabb és újabb innovációk születhetnek, amiket talán most még elképzelni sem tudunk.

3. VR, AR és XR: a határok elmosódása

A virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) technológiák már túlléptek a puszta szórakoztatáson, és egyre inkább elterjednek a mindennapokban, 2025-ben ez a folyamat tovább erősödhet: nemcsak a felhasználói élményben, de professzionális felhasználásban is. A VR segítségével például kockázatmentes környezetben vehetnek részt képzéseken a dolgozók (erre nyilván korábban is volt számos példa, mint a repülőgép-szimulátorok, de a VR egy komoly szintlépés lehet, olcsóbban és szinte bármilyen területen használható és testre szabható.) A vásárlók ebben virtuális környezetben megtekinthetik és „kipróbálhatják“ az adott terméket vagy szolgáltatást. Az AR digitális információkat vetíthet a valós világra, valós idejű segítséget nyújtva akár összetett feladatokhoz, navigációhoz, vagy például megjeleníthet kiegészítő információkat termékekről, vagy akár múzeumokban is.

Valamivel újabb fogalom a „kevert“ valóság (XR), amely a virtuális és a kiterjesztett valóság kombinációja. Lehetővé teheti például, hogy a sebészek XR segítségével bonyolult műtéteket hajtsanak végre, az építészek 3D-ben jelenítsék meg az általuk tervezett épületeket, vagy a turisták számára „életre keljenek“ a történelmi nevezetességek.

4. Fenntarthatóság: tervezés egy zöldebb jövőért

A fenntarthatóság már biztosan nem „rétegdivat“, a zöld design a közeljövőben egyre inkább általános üzleti elv lesz (nyilván ezt ágazata válogatja, és a greenwashingba most ne is menjünk bele, maradjunk a tech világában). A fogyasztók egyre inkább igénylik a környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat, a cégeknek pedig válaszolniuk kell erre a kihívásra. A fenntartható anyaghasználat, a gyártás során keletkező hulladék csökkentése, a csökkentett energiafogyasztás mind-mind fontos szempont, ahogy az is, mi történik az eszközzel az életciklusa végén. A régóta emlegetett modularitás is új erőre kaphat: ahelyett, hogy egy készüléket eldobnánk, amikor elromlik, a moduláris kialakítás lehetővé teszi csupán az elromlott alkatrész cseréjét.

A technológia területén a fenntartható tervezés szempontja olyan innovációkat hozhat, mint az alapanyagok beszerzésének, logisztikájának AI-jal való megtervezése, minélt zöldebb módon. De várhatjuk az erőforrás-felhasználás AI-jal való optimalizálását, az energiafogyasztást minimalizáló intelligens gépeket is. A felhőalapú szolgáltatások is csökkenthetik az energiafelhasználást, úgy, hogy a feladatokat hatékonyabban osztják el a szerverek között.

Az AI egyéb területeken is nagyon sok változást hozhat, például a levegő- és vízminőségi adatokból, időjárási adatokból előre jelezhet problémákat, a mezőgazdaságnak is csökkentheti a környezeti terhelését, sőt akár a hulladékgazdálkodásban és -újrahasznosításban is szerepe lehet.

5. Adatbiztonság és zero-knowledge proofok

Mindez a technológia, és persze az attól való függőségünk persze egyre nagyobb aggodalmakat hoz magával az adatbiztonsággal és a magánélet védelmével kapcsolatban, így a közeljövő olyan megoldások előretörését hozhatja, mint például a zero-knowledge proofok (ZKP-k, kb. tudást nem igénylő azonosítás). Ez a kriptográfiai protokollok egy új fajtája, amely lehetővé teszi, hogy az egyik fél bizonyítsa a másik félnek, hogy adott információk birtokában van anélkül, hogy magát az információt felfedné. Ez így jó bonyolultan hangzik, de egyszerűen fogalmazva olyan megoldásról van szó, ahol például az életkorunkat a születési dátum felfedése nélkül igazoljuk, vagy az egyenlegünket, pl. hogy elég pénz van a számlánkon, anélkül, hogy a számlakivonatot meg kellene mutatnunk.

Ez a technológia hatalmas változásokat hozhat különböző ágazatokban, például az egészségügyben lehetővé teheti az adatok megosztását anélkül, hogy kiderülne a beteg személyazonossága, vagy digitális pénzügyi területen úgy hitelesíthetünk tranzakciókat, hogy egyéb pénzügyi adatokat osztanánk meg. Távoli példa, de a ZKP-ket akár még választási rendszerek is felhasználhatják a biztonságos és ellenőrizhető szavazás biztosítására.

6. Nyugodt technológia 

Az értesítések, frissítések és egyéb digitális ingerek áradata elképesztően fárasztó és zavaró, és ezt egyre inkább ismerik fel. Nyilván magára a technológiára ettől még szükségünk van, és a gyártóknak sem érdeke, hogy a felhasználóik emiatt digitális detoxokra vonuljanak, vagy teljesen felfüggesszék egy-egy szolgáltatás használatát, így a jövő egyre inkább a „nyugodt technológiáé”. Ennek a megközelítésnek az a célja, hogy a technológia az életünk része legyen, de anélkül, hogy állandóan figyelmet követelne. Gondoljunk olyan otthoni okoseszközökre, amelyek tolakodó figyelmeztetések nélkül kommunikálnak, sőt ha lehet, előre „kitalálják“ az igényeinket, vagy olyan viselhető eszközökre, amelyek finom visszajelzéseket adnak, ahelyett, hogy halomra küldenék az üzeneteket.

Az intuitívabb kezelőfelületek, a kevésbé zsúfolt UI/UX design is ide tartozik, de az is, ha egy alkalmazás például proaktívan, észrevétlenül kiszűri az irreleváns vagy zavaró információkat, elemeket. Illetve további fejlődésre számíthatunk az olyan eszközök világában, amelyek alkalmazkodnak a környezethez, hogy kevésbé legyenek zavaróak (pl. egy okosóra, ami érzékeli, hogy mennyire zajos környezetben vagyunk, és eszerint állítja az értesítések hangerejét.)

7. Kelettől Nyugatig (és vissza)

A design világában, ahogy persze máshol is, globális „inspirációáramlás“ figyelhető meg, úgyhogy kíváncsian várjuk, hogy oly sok más mellett hogyan termékenyíti meg Ázsia a fintech és a digitális pénzügyek világát. Az arrafelé virágzó szuperappok vagy fizetési megoldások terjedése már most látszik, szóval 2025-ben tovább figyelhetjük, hogyan gyűrűznek át ezek Nyugatra.

Jó példa erre a QR-kódok elterjedése. Nyilván nálunk sem ismeretlenek ezek, de Ázsiában sokkal inkább a mindennapi élet részévé váltak. Nemcsak arra használják őket, hogy például elvigyenek bennünket egy URL-re, hanem a mobilfizetéstől az éttermi étlapokig alkalmazzák őket. Európában is egyre többen ismerik fel a lehetőségeket, jó példa lehet a magyarországi Quik, ami az NFC-s vagy egyedi linkes fizetési lehetőség mellett QR-kódos megoldást is kínál.

De vigyázó szemeinket ne csak Ázsiára vessük: Latin-Amerikában is történnek érdekes újdonságok, például a São Pauló-i Nubank kis túlzással éppen felforgatja az ottani pénzügyi világot. Ez egy digitális bank, ami kicsit több mint tíz év alatt 90 millió felhasználót gyűjtött nemcsak Brazíliában, de például Mexikóban és Kolumbiában is — egyszerűen azzal, hogy a bonyolult és bürokratikus folyamatok helyett egyszerű, érthető, felhasználóbarát megoldásokat kínált. Persze erőteljes hangsúllyal a technológián, innováción, ami a hagyományos nyugati bankoknak is figyelmeztetés lehet.

8. Kripto és stablecoinok: a digitális pénzügyek demisztifikálása 

Bár valószínűleg már a szomszéd srác is kriptózik (legalábbis azt mondja — ha akarjuk, ha nem), ezek a technológiák a nagyközönség számára még mindig eléggé misztikusak és ezért elérhetetlenek. 2025 ebben is változást hozhat: a kriptovaluták és a stablecoinok egyre inkább integrálódnak a mainstream digitális pénzügyekbe, de elterjedésük nyilván a hozzáférhetőségen túl a könnyű használaton és a biztonságon múlik majd. A kriptotárcák és -tőzsdék egyre felhasználóbarátabb felületeken keresztül lesznek elérhetőek (ebben természetesen a neobankok szintén elöl járnak), hogy az átlagembernek is érthető és használható legyen ez a technológia.

A fiat valutákhoz (azaz egy kormány által kibocsátott hivatalos pénzhez, pl. a dollárhoz) kötött stablecoinok itt hatalmas szerepet játszhatnak. Ezek amellett, hogy ugyanúgy blokklánc alapú technológiák, tehát rendelkeznek annak előnyeivel (mint átláthatóság, hatékonyság — illetve említsük még meg a hagyományos banki világtól való függetlenséget, ami sokaknak nagyon vonzó lehet, ezért vagy azért), mégis többé-kevésbé mentesek a kriptót jellemző hatalmas árfolyam-hullámzásoktól. Egy átlagos felhasználó, aki eddig csak annyit hallott erről az egészről, hogy egyik nap mindenki milliomos, aki Bitcoinba fektetett, a másik nap pedig az egész csak a tizedét éri, sokkal hajlandóbb lesz ezekbe a coinokba fektetni, ezeket használni.

9. Hogyan alakítják át a családi banki szolgáltatások a digitális pénzügyeket?

A hagyományos banki megközelítés az egyes személyek számláira és tranzakcióira összpontosít, a családi bankolás ezzel szemben arra a felismerésre épít, hogy a családok pénzügyileg „össze vannak kötve“, és egyre inkább az is a trend vagy inkább igény, hogy a családi pénzügyeket mindenki átlássa, értse, és valamennyire közösen kezelje. Vannak pénzintézetek persze (főleg neobankok), ahol könnyen hozhatunk létre közös számlát, vagy gyereknek külön számlát, de a family banking ennél több lépéssel tovább megy. Olyan közös felületet képzeljünk el, ahol a családok célokat tűzhetnek ki (pl. közös gyűjtés nyaralásra vagy valamilyen drágább dologra), nyomon követhetik a közös kiadásokat, és átláthatóan, egyszerűen, és főleg: közösen hozhatnak pénzügyi döntéseket.

Nyilván itt hatalmas szerepet kap az is, hogy a közös számlákhoz testre szabható jogosultságok legyenek (ne költhesse el például a 10 éves gyerekünk a havi kajapénzt egy figyelmetlen pillanatában Robuxra), illetve hogy a különböző korosztályoknak (mert ne gondoljuk, hogy csak a gyerekeknek van szükségük ilyesmire) pénzügyi tudatosságot fejlesztő megoldások is be legyenek építve.

10. Animációk és mikrointerakciók

Az animációk és mikrointerakciók nyilván nem jelentenek újdonságot a UI/UX-tervezésben, jó ideje használnak ilyeneket, de 2025 ezek további terjedését, finomodását hozhatja. Olyasmikre gondoljunk itt, mint mikor kitöltünk egy formban egy sort, és már azonnal megjelenik egy kis zöld pipa, nem csak akkor jelzi az esetleges hibát, amikor el szeretnénk küldeni, az animált, vagy hoverre animálódó ikonokra, gombokra vagy az animált megerősítő jelzésekre egy kattintás után.

Nyilván mindez nem csak az esztétikáról szól, vagy arról, hogy „fancy” legyen egy felület, bár tény, hogy sokat hozzátesz ehhez is, illetve a brand személyiségét is nagyban meghatározza (ha egy task kipipálásakor elsuhan a képernyőn egy unikornis, az az Asanától jópofa, de például egy vállalati banki apptól elég furcsa lenne).

Legalább ennyire fontos, hogy az átgondoltan megvalósított mikroanimációk vezetik a felhasználót, javítják a navigációt, egyértelművé tesznek bizonyos funkciókat, így összességében növelik a használhatóságot. Vizuális támpontok is, amelyek kiemelik a fontos dolgokat, irányítják a figyelmet, megmutatják, hol van szükség valamilyen cselekvésre, a felhasználó így kevésbé érzi magát elveszettnek.

2025 tehát, ahogy mondani szokták, izgalmas és kihívásokkal teli évnek ígérkezik a digitális világ számára is — nemcsak a fejlődést tekintve, de abból a szempontból is, hogy mit kezdünk ezzel a fejlődéssel. Mennyire tudjuk, tudják megtalálni a tervezők az egyensúlyt a technológiai lehetőségek és az emberi értékek, igények között. Az etika és az adatbiztonság ugyanúgy kulcsszavak lesznek, mint a fenntarthatóság, az akadálymentesség, és persze az is, hogy ne őrüljünk meg a 0-24-es digitális áradatban.