A fenntarthatóság és inkluzivitás a UX/UI design világában éppen olyan lényeges szempontok, mint a többi szolgáltatói ágazatban.

Az inkluzivitás lényegében szolidaritás. A fejlett társadalmak egyik fokmérője az, hogy mennyire és milyen módon teszi lehetővé a különféle hátrányokkal rendelkező tagjai számára, hogy részt vehessenek a mindennapokban.

A fenntarthatóság ettől alapvetően független. A természet és/vagy a környezet védelmét segíti elő azáltal, hogy azonos, vagy közel azonos színvonalú szolgáltatást nyújt, csak éppen odafigyelve a természetre és a fenntartható gazdaság olyan szempontjaira, mint például a fair trade.

Hogyan kapcsolódik a UX – UI design a fenntarthatósághoz és inkluzivitáshoz? Egészen kiválóan. Egy-egy példa elöljáróban: az optimalizált rendszer csökkenti az energiafogyasztást, a hangalapú kezelőfelület, a VUI pedig a fogyatékkal élők számára is használható.

Általában, angol mozaikszóval élve, az ESG körébe tartoznak ezek a példák: Environmental, social, and corporate governance, azaz Környezeti, Társadalmi és Cégvezetési felelősségvállalás. Az ESG egy olyan keretrendszer, amely segít a cégeknek “zöld értékeket” előállítani, illetve támogatja a cégek társadalmilag fontos ügyekben való hatékony részvételét.

Milyen kihívások elé néz a UX – UI design?

A felhasználói élmény (UX) és a felhasználói felület (UI) tervezői felelősek a termék megjelenésének és működésének megtervezéséért. Ők azok a tervezők, akik gondoskodnak arról, hogy a felhasználó könnyen, intuitívan és élvezetesen tudjon interakcióba lépni a termékkel.

A közhiedelemmel ellentétben a UX-tervezők a termék vagy szolgáltatás fejlesztésének minden aspektusával foglalkoznak, beleértve, de nem kizárólagosan a designt, a használhatóságot, valamint a funkciót.

Az emberek gyakran azt gondolják, hogy a felhasználói élményt (UX) biztosító tervezés opcionális, holott valójában elengedhetetlenül szükséges a gyarapodni kívánó vállalatok számára.

Egyszerűen fogalmazva, bárhol, ahol a felhasználó várhatóan interakcióba lép egy termékkel, a UX-tervező lép a képbe. Viszont azáltal, hogy központi szerepet játszik a szolgáltatások és termékek megalkotásának folyamatában, gyakorta azonos kihívásokkal kell megküzdenie, mint magának a terméknek vagy szolgáltatásnak.

Ezek közül pedig kiemelkedik két felkapott témakör: a fenntarthatóság és az inkluzivitás.

Fenntarthatóság és inkluzivitás: miért fontosak?

Mindkét témakör mögött ugyanaz a gondolatiság húzódik meg: ahelyett, hogy kizsákmányolnánk a bolygónkat és a társadalom perifériájára tolnánk mindenkit, akit nem tudunk könnyen és gyorsan fogyasztóvá tenni, mi lenne, ha mostantól inkább odafigyelnénk mind a hátrányokkal élő emberekre, mind az élővilágra?

Elvégre sokkal jobb tiszta levegőt szívni, megőrizni az élővilág sokféleségét, és egészséges környezetben élni, mintsem szmogos betondzsungelben.

Ha pedig valaki kerekesszékbe kényszerül, vagy vakon kénytelen élni, ettől még ugyanúgy megérdemli az emberhez méltó életet, aminek szerves része, hogy jelen lehet a társadalomban, a különféle közösségekben, és kiveheti a részét a közös tevékenységekből, anélkül, hogy ez bármi extra felhajtással járna.

Mi az a fenntartható UX – UI design?

Napjainkban a „fenntarthatóság„ szót széles körben alkalmazzák azon folyamatok, intézkedések és cselekvések meghatározására, amelyek révén az emberiség elkerüli a természeti erőforrások kimerítését.

Az internet energiafelhasználásának egy kimutathatóan nagy része a front-endben történik. A fenntartható és zöld UX – UI tervezés lehetőséget ad arra, hogy nagyszerű, innovatív, szép, felhasználóbarát és egyben környezetbarát weboldalakat hozzunk létre. Itt az ideje, hogy az UX-dizájn zöld legyen.

Rendkívül egyszerűen megfogalmazva, minél többet dolgoznak a szerverek feleslegesen, annál inkább növekszik a pazarlás mértéke és a karbon lábnyom mérete.

Így támogatja a környezetvédelmet a UX – UI design

Az energiafogyasztás legnagyobb része a CPU-használat miatt következik be. A különféle tesztelések azt mutatják, hogy a memóriaegységek által felhasznált energia nagyon alacsony, és a lemezhasználatból eredő energia mennyisége elhanyagolható.

A hatalmas adatközpontok fogyasztják el a világ áramtermelésének 2%-át és felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 3%-áért.

Az olyan design, ami csökkenti az eszközhasználat idejét vagy optimalizálja a használat folyamatát, esélyesen képes mérsékelni a számítógépek, telefonok, terminálok, stb. energiafogyasztását.

Mobileszközöknél a hálózati használatot leszámítva azt látjuk, hogy két fő része fogyasztja az energia legnagyobb mennyiségét: a processzor és a kijelző.

Zöld weboldalak és a UX – UI desgin

A zöld UX valószínűleg egy olyan kifejezés, amelyet egyre többet fogsz hallani az elkövetkező években. A globális hőmérséklet további emelkedésével egyetemben az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések mind komorabbak. Ebben pedig az információ-technológia is felelős kis mértékben.

Az internet egésze jól érzékelhetően hozzájárul a széndioxid kibocsátáshoz és az elektronikai hulladék termelődéséhez. A Greenpeace 2017-es jelentése szerint az internet a világ villamosenergiájának 7 százalékát fogyasztja el.

Ez az arányszám azóta csak növekedett, és a túlzott villamosenergia-termelés növekvő ütemű levegő-, víz- és talajszennyezéshez vezet.

Az informatikai energiafogyasztás négy fő kategóriába sorolható

Az IT világában a négy fő fogyasztói csoportot az alábbiak alkotják:

1. adatközpontok
2. kommunikációs hálózatok
3. végfelhasználói eszközök
4. a mindhárom ellátásához szükséges gyártás

A tárgyak internete (IoT) szintén egyre kiemelkedőbb szerepet játszik az energiafogyasztásban. Ahol az internet oly sok dolgot kapcsol össze, ott más drasztikus eredmény érhető el az energiaszükséglet optimalizálásával.

Az a radikális megközelítés, amely szerint hagyjuk ott a digitalizációt és térjünk vissza az analóg világba teljesen, nem tartható fenn társadalmilag vagy gazdaságilag. Az már értelmes javaslat, hogy mindenki csökkentse a felesleges eszközhasználatot lehetőleg nullára, ám a környezeten más segít: a hatékonyság növelése.

A felhasználás csökkentése helyett legyen hatékonyabb az internet használata

Nem sok internetező van tisztában vele, de valójában minden egyes alkalommal, amikor egy tweetet posztolnak vagy meglátogatják a bankjuk weboldalát, energiaigényes folyamatok indulnak el a háttérben.

A jobb UX segíthet – nemcsak a jobb használhatóság, hanem a legjobb teljesítmény, a minimális betöltési idő és a jobb SEO-rangsorolás érdekében is.

Persze, a virtuális világ tömegesen befolyásolja a valós világot; hogyan vehet részt egy UX-tervező vagy fejlesztő az átfogó hatásban? A digitális aszkézis és remeteség aligha megoldás a digitalizáció korában. Az igazi változást a zöld UX – UI hozhatja el.

A fenntartható UX – UI design öt megközelítése

Ahhoz, hogy hatékonyan csökkenthessük a széndioxid kibocsátást és ezzel a karbon lábnyomunkat, többféle UX – UI design megközelítés létezik, és ezek nem mindegyike kapcsolódik közvetlenül magához a designhoz.

Érdemes ugyanis egységében látni a teljes termék- vagy szolgáltatásfejlesztést! Ezzel aligha mondunk újat, ám éppen ezért érvényes a mai napig: már azzal sokat teszünk a környezetért, ha a termékünk vagy szolgáltatásunk kevesebb erőforrást használ.

Például ha a weboldalunk gyorsabban töltődik be, mert kisebbek a fájlok, a képek, optimalizált a design, fizikailag közel van az adatközpont, stb., akkor minden egyes látogatás kevesebb széndioxidot termel pusztán azáltal, hogy kevesebb energiába kerül betölteni a weboldalt.

Ráadásul ez a környezetünk mellett nekünk is jó, hiszen minél gyorsabban tölt be egy oldal, annál kielégítőbb lesz az ügyfélélmény és annál jobb a SEO helyezés.

Öt szempont a zöldebb UX – UI érdekében

Habár számos konkrét megoldás létezik a fenntartható design körén belül, végső soron öt fő szempont valamelyikét érvényesítik:

1. A mobil first (mobil-elsőbbség) alapelvből indulnak ki
2. A design kiemelten kezeli a teljesítmény optimalizálását
3. A tervezés során figyelemmel követik a karbon-lábnyom alakulását
4. A felhasználókat környezetbarát választások felé tereli
5. Zöld tárhely szolgáltatóra váltanak

A zöld UX tehát lényegét tekintve egy felhívás a tervezők számára, hogy éljenek az online világ megannyi előnyével, de mindenekelőtt vegyék észre mindazt, amit az internet a fennmaradásához igényel.

Mi az az inkluzív UX – UI design?

Minden design döntés magában hordozza az ügyfelek bevonásának vagy kizárásának lehetőségét. Az inkluzív design egy sor kiválóan használható módszert ír le, hogy olyan termékeket hozhassunk létre, amelyek megértik és lehetővé teszik a különböző hátterű és képességű emberek számára.

Az inkluzív design olyan, a különféle digitális környezetekből kiinduló módszertan, amely lehetővé teszi az emberi sokszínűség teljes skáláját, és abból merít.

A „tipikus” felhasználókról alkotott előítéletektől való elrugaszkodás az inkluzív design folyamata révén lehetővé teszi a tervezők számára, hogy olyan digitális termékeket hozzanak létre, amelyek a legszélesebb rétegek találnak felhasználóbarátnak.

Miért fontos az inkluzív design?

Az inkluzív design alapelvei az embereket helyezik előtérbe. Arról szólnak, hogy az állandó, átmeneti, szituációs vagy változó fogyatékossággal élő emberek – valójában mindannyiunk – igényeinek megfelelően tervezzünk felületeket, weboldalakat, alkalmazásokat, sőt járműveket, ingatlanokat és közterületeket.

Mi a közös a hallássérültekben, a súlyos fülgyulladásban szenvedőkben és a zsúfolt metróban utazókban, akik otthon felejtették a fülhallgatójukat? Mindannyian nehezen tudnának interakcióba lépni a digitális felületen megjelenő audiotartalmakkal pusztán azért, mert nem hallanák.

Az inkluzív design figyelembe veszi az emberi sokféleség teljes skáláját

• a képességek
• a nyelv
• a kultúra
• a nem
• az életkor
• az emberi különbözőség egyéb formái

tekintetében. A tervezők számára lehetővé teszi, hogy olyan termékeket hozzanak létre, amelyek a lehető legtöbb ember számára nyújtanak élményt.

Az inkluzív design hangsúlyozza, hogy a felhasználói sokféleség megértése hozzájárul e döntések megalapozásához, és ezáltal a lehető legtöbb ember bevonásához, azaz maximalizálja az elérhető ügyfélkört, így hozzájárul a profit növeléséhez vagy a nonprofit cél teljesítéséhez.

A Fintech és az inkluzív design

A pénzügyi technológiai megoldások jellemzően élen járnak az inkluzivitás terén. A megfelelő fintech tervezés vonzóvá teszi a terméket vagy a szolgáltatást az emberek számára – az inkluzív fintech design pedig olyan univerzális design, amely a pénzügyi szolgáltatás egészébe ágyazva holisztikusan támogatja az összes ügyfél igényeit.

Az inkluzív fintech tervezés példája az iProov, amely biometrikus architelesítést bárki használhat, függetlenül etnikai hovatartozástól, nemtől, képességektől, életkortól, illetve attól, hogy milyen eszközt vagy platformot használ.

A Lloyds Bankcsoport is az inkluzív design mellett tette le a voksát, amikor felismerték, hogy a sérelmek és az ügyfelek lemorzsolódása hatékonyan csökkenthető néhány alapvető inkluzív tervezési elv követésével:

• Biztosítson egyenértékű tapasztalatot
• Mindig mérlegelje a használati helyzeteket
• Legyen következetes
• Biztosítson irányítást
• Kínáljon választási lehetőséget
• Adjon prioritást a tartalomnak
• Kínáljon hozzáadott értéket

Az Ergománia és a fenntartható, inkluzív design

Az Ergománia globálisan a legelső cégek között található, akik felismerték, mennyire fontos mind a fenntarthatóságra való törekvés, mind az inkluzivitás érvényesítése a design folyamata során.

Kiemelt figyelmet kell fordítani például a vakokra és gyengénlátókra, hiszen például a hangalapú kezelőfelületek fejlesztése (pl. ügyfelünk a KBC csoport Kate alkalmazása is) az ép emberek számára is előnyös (például pandémia idején), úgy, hogy egyszersmind több tízezer honfitársunk is lehetőséget kap az online és digitális világ használatára.