A beszédhang is alkalmas biometrikus azonosításra

Az elmúlt években a hangalapú interfészekkel való beszéd életünk normális részévé vált.
Valójában már ma is számos hangvezérelt szolgáltatást használunk, mint például a beszélgetés során megvalósított személyazonosság-ellenőrzés az ügyfélszolgálati csatornákon, vagy a mobilbankok esetében vagy éppen a digitális asszisztensek használata során (például Alexa, Google Assistant) érkező lekérdezések megválaszolása.

A biometrikus azonosítás a 21. századi társadalmak egyik legfontosabb, a technológia világán messze túlnyúló biztonsági megoldása, kiváltképpen a mobil bankolás vagy az online hitelesítés esetében.

Amint ugyanis a mobil bankolás éppen úgy a mindennapok részévé vált, mint az online kereskedelem, mind hangsúlyosabbá válik, egy rendkívül egyszerű kérdés:

„Hogyan igazoljuk, hogy mi mi vagyunk?”

 

Bár látszólag már rég választ adtak rá a különböző társadalmi és gazdasági szektorok, ez a kérdés másként hangzik, ha egy informatikus teszi fel, mintha egy banki alkalmazott vagy éppen egy jogalkotó tenné.

Amikor pedig a jogosultság igazolás, az authentikáció (azonosítás) egy speciális területét, a biometriát vizsgáljuk, a kérdés így módosul:

„Milyen testi jellemzőinkkel igazolhatjuk, hogy mi mi vagyunk?”

 

A kérdés csak elsőre tűnik ártatlannak, valójában komoly dilemmákkal jár. Informatikai, pénzügyi, jogi, sőt filozófiai problémákat vet fel, ezért a legnagyobb cégek is jelentős erőforrásokat fordítanak rá.

Gondoljunk bele, minden nap hány és hány esetben kell az ügyfélszolgálati munkatársaknak kétséges megbízhatóságú módszereket alkalmazniuk az ügyfél azonosítására – hiszen bárki megszerezheti azokat az adatokat, amiket bekérnek.

A Fintech cégek és általában a bankszektor szintén napi szinten dolgoznak többek között a pontosság növelésén és a visszaélések megakadályozásán, hiszen mi történik, ha meghiúsul egy biometrikus azonosítás? Milyen másodlagos authentikációs megoldások tudják garantálni a biztonságot?

A piacon egyre több cég emelkedik ki. A vezető vállalkozások közé tartozik az amerikai Nuance, Verint, Pindrop és Aware Biometrics, az izraeli NICE, vagy éppen a svájci Spitch.
A felsoroltak közül talán a Nuance a leghíresebb, hiszen a hangalapú biometria “csak” egy a sok technológiai irány közül, amelyben jelentős tapasztalattal bírnak.

A Spitch a B2B és B2C társalgási AI-megoldások globális szolgáltatója 2014 óta, svájci központtal és természetes nyelvfeldolgozás (NLP), a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás alkalmazásával segít a vállalkozásoknak.

Szintén jelentős úttörő munkát végez a hangalapú azonosítás technológiája terén az Aware Biometrics, amelynek személyazonosság-ellenőrzési és -kezelési megoldásai egyaránt segítik a pénzügyi szolgáltatásokat, a vállalati biztonságot, az egészségügyet, a humán erőforrásokat, az emberek azonosítását, a határigazgatást, a bűnüldözést, a védelmet és a hírszerzést.

A következőkben a biometrikus azonosítás egy speciális részterületére, a hang alapú azonosításra fogunk összpontosítani, és rövidesen kiderül, hogy vajon a beszédhang alkalmas-e banki szintű személyazonosság igazolásra is.

 

Mi a biometria? Mi számít biometrikus azonosítónak?

Ideje pontosan meghatározni, mit tekintünk biometriának: olyan emberi fizikai vagy viselkedési jellemzők, amelyek felhasználhatók egy személy digitális azonosításához, hogy hozzáférést biztosítsanak a rendszerekhez, eszközökhöz vagy adatokhoz.

A biometrikus azonosítók közé tartoznak például az ujjlenyomatok, az arcminta, a hangminta vagy éppen a járás. Ezen azonosítók mindegyike egyedinek tekinthető, és az azonosítás nagyobb pontosságának biztosítása érdekében kombinációban is használhatók.

 

Miért van szükség a személyazonosság biometrikus igazolására?

A kérdés jogos, hiszen tényleg számos módját feltalálta az emberiség annak, hogyan igazolja valaki azt, hogy ő – ő maga. Az authentikáció ugyanis a történelem kezdete óta lényeges, mert amióta létezik emberi közösségek közötti kapcsolat, azóta fontos kérdés, hogy miként igazolja valaki, hogy az adott csoporthoz tartozik… vagy akár ő saját maga.

Az egyes törzsekre jellemző testfestés és tetoválás erre jó lehet, ám könnyű észrevenni a gyenge pontjait a megoldásnak a jelenkorban, amikor bárki hozzáférhet bármilyen festékhez és mintához.

Miért van szükség a személyazonosság biometrikus igazolására?

Az azonosító chipek bőr alá ültetésére ugyan vannak törekvések, de személyiségi okokból inkább csak az állatgyógyászatban használják.

A különféle oklevelek, pecsétnyomók és aláírások nagyjából háromezer éven át okoztak állandó megélhetést az ügyes kezű hamisítóknak – és utólag fejtörést a történészeknek, hogy egy-egy okirat mennyire hiteles.

 

Az azonosítás egyaránt igazolásként szolgálhat személyazonosítási és anyagi ügyletekben

A modern kori személyazonosító okmányok, bankjegyek, hivatalos iratok se véletlenül kapnak egyre komolyabb hamisítás elleni védelmet. Lényegében minden esetben ugyanazt a folyamatot találjuk a háttérben működni.

A magánszemélyek és a hatóságok és bankok szeretnének meggyőződni arról, hogy az ügyfél valóban az, akinek mondja magát, illetve a pénz az tényleg valódi, miközben a bűnözők meg igyekeznek elhitetni, hogy a hamisítvány az igazi.

 

Az online világ új problémákat és megoldásokat szült

Míg a fizikai világban viszonylag könnyen (habár összetett módszerekkel) tudjuk igazolni személyazonosságunkat és illetékességünket egy hitelesített igazolvánnyal, mágneskártyával, chippel ellátott kártyával, stb., addig az online térben más megoldásokat kellett keresni.

Persze, azt se feledjük el, hogy a nyomtatott igazolványok is hamisíthatók és rengeteg a visszaélés elveszett, ellopott kártyákkal, okmányokkal!

 

A jelszó használata évtizedekkel ezelőtt jó ötlet volt

A jelszavak használata egészen jónak tűnt – eleinte. Végül is, amikor a számítógépek kapacitása gyenge, és kevés helyre kell jelszót beírni, az egyik leginkább költséghatékony megoldás.

Csakhogy már húsz éve sem volt elég egy-két jelszó. Ezért hamar három jellegzetes probléma ütötte fel a fejét:

  1. Minél több helyre kell jelszó, az emberek annál inkább hajlamosak ugyanazt az egy-két változatot használni
  2. Minél bonyolultabb egy jelszó, annál nehezebb megjegyezni, ezért sokan egyszerű jelszavakat használnak
  3. Az adatvédelmi incidensek miatt rengeteg jelszó szivárgott ki az évtizedek során.

Azaz sokak adataihoz férnek, fértek hozzá azért, mert a felhasználók sokasága gyenge jelszavakat használ, ráadásul sok helyen ugyanazt. Mi több, ezek vagy könnyen kitalálhatók, vagy adatszivárgás során szerzik meg a jelszavakat az illetéktelenek.

Egyre több jelszót kell használnunk.

Az átlag felhasználónak pedig igaza van a maga módján: egy-két jelszót még meg lehet jegyezni, de százötvenhatot?

 

Használjunk jelszavakat – de már ez is kevés

A jelszavak mindezek dacára fontosak, csak éppen kevesek. Ráadásul a régi elképzelés, amely szerint tele kell rakni mindenfajta bonyolult jellel, meg értelmetlen karaktersorral, már jó ideje zsákutca.

Igazából csak a bűnözőknek jó, mert arra késztetik a felhasználókat, hogy felírják, tárolják a bonyolult jelszavakat – vagy éppen nagyon könnyen kitalálható fajtát használjanak.

A valamely nagy szolgáltatónál lévő fiókunkkal (Google, Facebook, stb.) való bejelentkezés áthidaló megoldás lehet, de ha hozzáférnek ahhoz a fiókhoz, akkor máris gond adódik. Ezért a kétfaktoros azonosítás (SMS-ben érkező vagy applikáció által generált kóddal) mindenképpen javasolt – viszont még ez is kevés lehet akkor, ha pénzügyekről vagy éppen érzékeny adatokról van szó.

Így jutunk el oda, hogy azt használhatjuk azonosításra, ami szó szerint mindig kéznél van.

 

A biometrikus azonosítás a jelen és a közeljövő

Létezik ugyanis egy minden eddiginél hatékonyabb – egyszersmind jogilag erősen problematikus – személyazonosítási megoldás, a biometria.

A biometrikus adatok használata extrém mértékben teheti gyorsabbá, egyszerűbbé és biztonságosabbá a hitelesítést, de a cégeknek és hivataloknak még óvatosabbnak kell lenniük az összegyűjtött biometrikus adatokkal kapcsolatban, mint a hagyományos jelszavaknál.

 

A biometrikus adatok esetében különös gondosság ajánlott

Hogy miért? Rendkívül egyszerű: egy jelszót vagy egy aláírást könnyű lecserélni, és ha akarjuk, mindenhol más jelszót használhatunk. DNS-t vagy ujjlenyomatot ennél „picit” nehezebb cserélni.

Ha tehát egy cég megszerezné a lekódolatlan biometrikus paramétereinket, akkor az olyan lenne, mintha mindenhez nyílt hozzáférést adnánk nekik. Éppen emiatt ezek az azonosító rendszerek kódolva tárolják az adatokat, hogy még szándékosan se férhessenek hozzá a nyers adatokhoz – de ne szaladjunk ennyire előre.

A biometrikus azonosítás a 21. század egyik legfontosabb biztonsági megoldása.

 

A biometrikus azonosítók az ember belső jellemzőivel függenek össze

Nagyjából két fő kategóriába sorolhatók: fizikai azonosítók és viselkedési azonosítók. A fizikai azonosítók többnyire változhatatlanok, eszköz-függetlenek, és az alábbiakat soroljuk ide:

  • Ujjlenyomat
  • Tenyérlenyomat
  • Ujjvéna
  • Tenyérvéna
  • Kézforma
  • Arc
  • Írisz/retina
  • Fül
  • Hang
  • DNS

A viselkedési jellemzők egy újabb fajta biometrikus megközelítés által kerültek a látótérbe, és általában az alacsonyabb megbízhatóság miatt másik módszerrel együtt használják őket.

 

A technológia fejlődésével azonban ezek a viselkedési azonosítók nagyobb hangsúlyt kaphatnak

A fizikai azonosítóktól eltérően, amelyek az emberi jellemzők egy meghatározott, rögzített „készletére” korlátozódnak, a viselkedési azonosítók számossága lényegében folyamatosan nő, ahogy újabb és újabb eszközök jelennek meg a piacon.

Gondoljuk meg, mennyire apró, de mégis jellegzetes különbségek adódnak a gépelés, az egérmozgatás, a mobiltelefonnal fotózás, az autóvezetés, pohárfogás, stb. terén. A Google No CAPTCHA reCAPTCHA-ja már képes pusztán az alapján kitalálni, hogy emberi látogató érkezett-e a weboldalra, hogy miként viselkedik az egérmutató.

 

Milyen előnyökkel jár a biometrikus azonosítás?

Alapvetően két előnnyel bír egyszerre: egyedi és biztonságos. Ha az ujjlenyomat vagy a hang elegendő az azonosításhoz, akkor szükségtelenné válnak a jelszavak (esetleg két faktoros azonosításhoz megtartható, extra biztonsági rétegként), nem tudják adathalászattal se kideríteni vagy megszerezni.

Megfelelő automatizáció esetén rengeteg plusz szolgáltatás építhető a biometrikus paraméterekre. Például hangmintás azonosítással bármelyik telefonos ügyfélszolgálatnál szükségtelenné válik egy amúgy sebezhető procedúra, amikor személyes adatokat kérnek el.

Tegyük hozzá, az automatizálás terjedésével ez a fajta lágy azonosítás, vagy soft authentikáció szinte biztosan robotizálásra kerül a közeljövőben.

Vagy egy arcfelismerésre építő, automatizált irodaházban nem kell többé se azonosító kártya se ujjlenyomat olvasó – ugyanakkor egy csapásra megszűnnek mindazok a visszaélési lehetőségek is, amelyek például a kártyákhoz köthetők.

 

Mennyire megbízható a biometrikus hitelesítés?

Az ujjlenyomat, a kéz érhálózata, a retina, az arcvonások vagy például az egyedi DNS hitelesítési és azonosítási folyamatok során történő felhasználása lényegesen biztonságosabb, mint egy telefonon kapott kód, vagy egy felhasználói belépési profilt tároló, plasztik kártya a kézben.

A tenyérvéna is biometrikus azonosító.

A biometrikus hitelesítés valós idejű védelmet képes nyújtani azáltal, hogy a biometrikus azonosításhoz kapcsolódó viselkedéselemzési technológia képes valós időben észlelni az automatikus fenyegetéseket, támadásokat (pl. hitelesítő adatok teszteléses feltörése, felhasználói fiók eltulajdonítása) és több, mint 99 százalékos pontossággal blokkolni is azokat.

 

Vannak a biometrikus hitelesítésnek adatvédelmi kockázatai?

Egyes felhasználók – érthető módon – nem akarják, hogy a különböző nagyvállalatok olyan információkhoz jussanak, mint például az, hogy mikor és pontosan hol használják a telefonjukat. És ez az információ csak az azonosításhoz használt adat-jéghegy csúcsa.

A biometrikus adatok ennél sokkal érzékenyebb természetűek, ugyanis olyan, egyébként máshol nem publikus többletinformációkat is hordozhatnak az érintettekről, mint azok származása, neme, betegsége(i), genetikai jellemzői, stb.

Amennyiben a biometrikus technológiák (pl. DNS vizsgálat) széles körben elterjednek, akkor azok a magánélet védelmével kapcsolatos kérdések egész sorát vethetik fel, ideértve az aktuális egészségügyi állapotra vagy a tényleges genetikai rokonságra vonatkozóakat.

 

A biometria túlságosan kiszolgáltatottá teheti a felhasználókat

Amennyiben ugyanis ezek az információk illetéktelen kezekbe kerülnek, felhasználhatják tisztességtelen céljaik eléréséhez – elég csak a hírességek esetében a bulvárújságírókra, vagy az adathalászokra gondolni.

A megszerzett információkkal ráadásul kormányzati rendszerek is visszaélhetnek, mi több, külföldi hatalmak is felhasználhatják azokat a közvélemény tetszés szerinti befolyásolására.

Na, és természetesen vannak olyanok is, akik egyszerűen csak nem szeretnék, ha családtagjaik, főnökeik állandóan, minden lépésükről tudomást szerezhessenek, vagy éppen kiderüljön, ki kinek is a gyermeke.

 

Megfelelő adatvédelem mellett nincs mitől tartani

Az Ergomániánál tisztában vagyunk azzal, mennyire fontosak a személyes adatok, és ezért teszünk meg mindent, ami emberileg és technológiailag lehetséges – mint tervező cég, nem foglalkozunk biometrikus adatokkal, ügyfeleink pedig szintén komolyan veszik az adatvédelmet.

A hang alapú biometria azonban olyan sajátossággal bír, ami a többi fajta esetében jóval kevésbé hangsúlyos és egyre jobban felértékeli: érintés nélkül, sötétben vagy rossz látási viszonyok között is alkalmazható.

Ideje megismernünk tehát, miért válik jó eséllyel a huszonegyedik századi egyik elsődleges azonosítójává az emberi hang!

 

Mi az a hang alapú biometria és miért működik?

A hang alapú biometria arra a technológiára vagy eljárási folyamatra utal, amely során a biometrikus jellemzők közül a beszéd, mint személyes adat, feldolgozásra kerül annak érdekében, hogy a beszédhang felhasználható legyen a személyes identitás megerősítésére, ellenőrzésére, illetőleg annak beszédhang alapú, egyedi beazonosítására.

 

A hang, mint egyedi azonosító

A hang számos tekintetben egyéni; üteme, hanglejtése, hangok képzési módja (pl. artikuláció, akcentus), a képzett hang akusztikai mintázata, karakterisztikája épp annyira meghatározza, mint az azt képző beszédszervek fiziológiai jellemzői és aktuális állapota.

Mindez együttesen lehetővé teszi a természetes személyek viszonylag nagy százalékpontosságú egyedi azonosíthatóságát. Némely biometrikus azonosító rendszerek ma már alig 2 hibaszázalékos pontossággal képesek elvégezni a szükséges hitelesítést.

Minden ember hangja más és egyedi.

Miként válik biometrikussá a hang?

Ez azért lehetséges, mert minden ember hangszálai egyediek. A fizikai jellemzők, mind a hangtani, mind a morfológiai, minden egyes személyre jellemzőek, ami gyakorlatilag csalásbiztossá teszi őket.

Több mint 70 testrész – mindegyik egyedi méretű és alakú – járul hozzá ahhoz, hogy egy személy hogyan fog beszélni. Gondoljunk csak bele, mennyire más lesz valaki hangja, ha elveszíti néhány fogát, vagy ráharap a nyelvére, vagy beszéd közben előregörnyed.

A négy leginkább egyéni jellegzetessége a hangnak az időtartami sajátosságok, az intenzitás, a dinamika és a hangmagasság.

A hanghitelesítésnek mindezek mellett két fő megközelítése van, a szövegfüggetlen, amikor a hanghitelesítés bármilyen elhangzott jelszó vagy más beszédtartalom felhasználásával történik, és a szövegfüggő, amikor ugyanazokat a jelszavakat használják a regisztráció során és az ellenőrzéskor. Ez utóbbi esetben a beszélő nem mondhat ki bármit, amit éppen akkor gondol, hanem egy előre meghatározott mondatot kell kimondania.

 

A hang alapú azonosítás előnyei

A hang minden ember egyedi jellemzője, ami ráadásul a legtöbb esetben gyorsabban áll rendelkezésre, ha személyazonosításra van szükség. Előbb tudjuk kimondani azt, hogy „apacuka”, mint leszkenneltetni a retinánkat, megkeresni az ujjlenyomat olvasót és rátenni a megfelelő ujjunkat, vagy a kamerába nézve hagyni, hogy az arcfelismerő algoritmus tegye a dolgát.

Amikor az Ergománia már 2013-ban foglalkozni kezdett a VUI-val, a hang alapú kezelőfelülettel (voice user interface), akkor az elején hamar nyilvánvalóvá vált a számunkra, hogy hatalmas változásoknak lehetünk szem… és fültanúi.

A járványos időszakokban, amikor a közösen használt felületek (nyomógombok, érintőkijelzők, stb.) érintése kerülendő (vagy legalábbis állandó kézfertőtlenítéssel jár), a hang alapú kezelés még kifejezetten előnyös is.

Akad azonban olyan helyzet, amikor érdemes kombinálni más, érintésmentes azonosítási módszerrel – viszont ilyenkor nem mehet az érintésmentesség rovására az alkalmazott kiegészítő megoldás (pl. jelszó megadása, ujjlenyomat ellenőrzése, stb.)!

 

De mi van, ha rekedt/náthás/fáradt/ittas valaki?

A VUI tervezése során nyilvánvalóvá vált, hogy a rendszer egyik kritikus pontját a hangfelismerés pontossága jelenti: t.i. az, hogy milyen tűréshatárral képes azonosítani valakit a hangja alapján.

Ez a biometrikus azonosítóknál általában fogós kérdés, azaz, hogy a nyilvánvaló visszaéléseken túl is előfordul, hogy a hitelesítés eredménye hamis-pozitív vagy épp hamis-negatív lesz.

(A hamis pozitív/negatív eredmény azt jelenti, hogy a kapott eredmény a rendszer tévedése: hamis-negatív esetén hibásan utasítja el, hamis-pozitívnál pedig hibásan fogadja el az eredményt).

 

Mi ennek az oka?

Az arcfelismerő rendszer például nem minden esetben ismeri fel az erőteljes sminket vagy az arcot az azonosító pontokon kitakaró szemüveget viselő felhasználót, vagy azt, aki épp beteg, netán fáradt.

De említhetjük akár a járvány miatti kötelezővé tett maszkviselést is, aminek köszönhetően az emberek arcának egy jelentős része felismerhetetlenné vált.
Az ideális két faktoros azonosítás tehát olyan biometrikus azonosítást használ a hang alapú mellett, amelynél megoldható járványhelyzetben is az érintésmentesség: ilyen a retina szkennelése például.

A hangok terén sokféle eltérés adódhat.

A hangok terén pont ennyiféle eltérés adódhat annak függvényében, hogy az adott személy épp hogyan érzi magát, milyen az egészségi állapota, hol tartózkodik vagy esetleg dohányzott-e a beazonosítás előtt.

Az embereknek más a hanglejtésük akkor, amikor még nem ébredtek fel igazán és akkor is, ha egy hangos háttérkörnyezetben próbálnak telefonálni, vagy épp boldogok, dühösek, türelmetlenek, netán ittasak stb.

Viszont minden embernek van annyira eltérő a hangképzése, hogy még fáradtan vagy rekedten is hordozza ezeket az egyedi azonosításra alkalmas jellegzetességeket – így például hiába torzítja el géppel valaki a hangját, egy elemző szoftver akkor is fel fogja ismerni.

 

A felismerési rendszerek önmagukban tehát nem tévedhetetlenek

Elég például egy előre felvett hang, egy ujjlenyomat-másolat és a rendszer kijátszható, vagyis önálló azonosításra nem alkalmas biztonsággal.

Pedig az egyértelmű beazonosíthatóság különösen fontos szempont, ha egy azonosítási folyamat során az ujjlenyomat egyezik, de a hozzárendelt arc nem, vagy ha egy fiókhoz szokatlan helyről, ismeretlen eszközről, szokatlan időpontban férnek hozzá, kiváltképp pénzügyi tranzakciók vagy jelszó megváltoztatás esetén.

A szakértők pont ezek miatt javasolják azt a kézenfekvő megoldást, hogy a vállalatok egy második kommunikációs csatornán, szekunder ellenőrzést is alkalmazzanak vagy egyszerre többféle hitelesítési módot, komplex azonosítási folyamat-megoldást kínáljanak ügyfeleik, alkalmazottjaik számára.

 

A hang alapú azonosítás jelene

Az Ergomániánál évek óta dolgozunk hang alapú projekteken, tervezünk megoldásokat, legutóbb például vakokkal és gyengénlátókkal készítettünk átfogó interjúsorozatot, hogy minél hatékonyabb VUI-kat tervezhessünk.

A hang alapú biomteria szervesen kapcsolódik a hang alapú kezelőfelületekhez, hiszen az ideális állapot az lenne, ha ténylegesen érintésmentesen lehetne, pusztán hanggal kezelni bármilyen eszközt és rendszert – ehhez pedig a hang alapú azonosítás nélkülözhetetlen.

Ám ennek a megvalósítása komoly adatvédelmi megoldásokat igényel. Ezt persze már jó ideje felismerték a biztonságtechnikai cégek – például az ID R&D részben a hang alapú biometrikus csalások kiszűrésére szakosodott.

A fejlesztéseknek hála a visszaélések lassan lehetetlenné válnak kormányzati, vagy globális multinacionáls vállalat-szintű erőforrások nélkül.

A visszaélések felderítése mind egyszerűbbé válik.

A beszédhang felismerésének pontossága is folyamatosan növekszik: a HSE Egyetem és Nyizsnyij Novgorod Állami Nyelvészeti Egyetem (LUNN) közös projektje dolgozott ki erre új megoldást.

A módszer egy olyan algoritmust foglal magában, amely ellenáll a 10 dB vagy annál nagyobb zajnak, amely valós időben képes működni, és jelentős hatással lehet a beszédfelismerésre, ugyanis 2% körüli mértékre csökkentette a hibaarányt.

A Nuance például több vezető banknál is sikerre vitte a hangalapú azonosítást: a Banco Santandernél már sikeresen alkalmazzák a hangbiometriát, hogy az automatizált telefonos rendszerükben helyettesítse a PIN-kódokat, jelszavakat és biztonsági kérdéseket.

A Virginia Credit Unionnál pedig a hangalapú biometria a betétesek felhasznlói élményét és a saját munkatársaik elégedettségét egyaránt növelte.

 

Milyen előnyökkel jár a hang alapú biometrikus azonosítás?

Jogos kérdés, hogy milyen mértékben térül meg (ha megtérül) a hangalapú azonosítás, azaz milyen ROI-val érdemes számolni.

Mi az Ergomániánál az elmúlt évek projektjei során azt tapasztaltuk, hogy már közép távon megtérülő befektetésről beszélhetünk, hiszen egyfelől növeli a hatékonyságot, másfelől csökkenti a veszteségeket, és emellett a hang alapú biometria hét előnyét is azonosítottuk:

  1. Fokozza az ügyfélélményt gyors, és pontos hitelesítéssel
  2. Javítja a biztonságot és minimalizálja a kompromittált jelszavakból, adathalászatból stb. eredő jogsértéseket
  3. Csökkenti a biztonsági fenyegetések számát az ismert csalók azonosításával
  4. Lehetővé teszi az interakciók személyre szabását
  5. A munkavállalóknak kevesebb időt kell a felhasználók ellenőrzésével és a jelszavak visszaállításával tölteniük
  6. Lehetővé teszi a biometrikus bejelentkezést a hang alapú digitális csatornákon is, beleértve a chatbotokat és a virtuális asszisztenseke
  7. A kétfaktoros hitelesítési folyamat részeként is használható a biztonság növelése érdekében

Összességében elmondhatjuk tehát, hogy a biometrikus azonosítás, és azon belül a hang alapú biometria mind fontosabbá válik a közeljövőben, kiváltképpen a Fintech és a bankszektor területén, illetve minden olyan területen, ahol az ügyfél interakció jelen van és még szükséges fokozni az adatbiztonságot.

Úgy is mondhatnánk, a hang alapú biometria magáért beszél.

Oszd meg velünk véleményed

    Kérem írd be üzenetedet

    Kérem írd be email címed!

    Kérem írd be üzenetedet

    Küld

    Website-okat, mobil applikációkat és szoftvereket tervezünk, hogy segítsünk megvalósítani üzleti céljaidat!

    Csapatunk

    Kapcsolat

    Kedves Ergo,

    A nevem
    . Az email címem
    . Üzenetem:

    ajánlott
    cikkek

    Tudj meg többet a témáról

    Van jövője a banki interface-eknek? Elmondom miért nincs.

    2021. ápr. 27. | 12 perc olvasás

    Talán elsőre kicsit furcsán hangozhat a blogbejegyzés címe, mert „bombasztikus” hatást akar kelteni. Persze egy rutinos olvasó tudhatja, hogy lesz valami csűrcsavar, amivel kihozom, hogy habár nincs, ...

    Magyar látássérültek segítik a hangalapú kezelőfelületek tervezését az Ergomániánál

    2021. ápr. 13. | 27 perc olvasás

    Az Ergománia 2020 végén kezdett bele egy nagyobb szabású projekt következő fázisába. 2013 óta foglalkoztat bennünket a hangvezérlés, hanggal való navigáció kérdése, ezért most vakokat és gyengénlátókat...