Amikor a felhasználói élmény találkozik a jogszabályi megfelelőséggel, gyakran érezzük úgy, mintha két külön világ ütközne. A legutóbbi Ergomania Business Breakfast során azonban arra kerestük a választ, hogy miként kovácsolható versenyelőny a jogi kötelezettségekből, és miért nem csupán egy kipipálandó tétel az akadálymentesítés, hanem a jövőálló digitális termékek alapköve.

A digitális tér akadálymentesítése az elmúlt években a „jó, ha van” kategóriából a „kötelező” irányába mozdult el, ám a szervezetek többsége még mindig bizonytalan. A témát Dr. Szabó Gergely Gábor ügyvéd, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners szakértője és Drágus Ádám, az Ergomania Design Strategistje járták körül. A beszélgetés rávilágított: bár a jogi nyomás valós, az igazi hajtóerőt az üzleti racionalitás és az empátia jelenti.

Az akadálymentesség paradoxona

A téma felvezetéseként egy elgondolkodtató történet került elő a 2024-es müncheni Push UX konferenciáról. Az esemény teljes egészében az accessibility jegyében telt, a szakma krémje vitatta meg az inclusive design (befogadó tervezés) legmélyebb rétegeit. A sors iróniája, hogy a záróelőadást tartó, mozgásában korlátozott tervező nem tudott felmenni a színpadra, mert az épület fizikai akadálymentesítése nem volt megoldott.

Ez az eset tökéletes metaforája a digitális tér jelenlegi állapotának: megvan a szándék, rendelkezésre áll a tudás, beszélünk róla, de a megvalósításnál valahogy mégis mindig megakad a folyamat. Pedig, ahogy azt a beszélgetés során is megállapítottuk, az akadálymentesség nem bináris dolog – nem arról szól, hogy egy termék vagy akadálymentes, vagy nem. Ez egy spektrum, amely hol jobban, hol kevésbé érinti az egyéneket, és amelyen folyamatosan dolgoznunk kell.

Miért pont most vált égetővé a kérdés?

A jogi háttér ismerete elengedhetetlen, hiszen 2025 nyarától az Európai Unióban – így Magyarországon is – élesedett az a szabályozás, amely új kötelezettségeket ró a piaci szereplőkre. Ez a European Accessibility Act (EAA) hazai implementációja. A jogalkotói szándék egyértelmű: olyan termékek és szolgáltatások létrehozása, amelyeket mindenki, fogyatékosságtól függetlenül, széles körben használhat.

Fontos látnunk, hogy a törvény nem légüres térben született. Az EU-ban évek óta erősödik a fogyasztóvédelmi fókusz, és a digitális átállás felgyorsulásával tarthatatlanná vált, hogy társadalmi csoportok tömegei szoruljanak ki az online ügyintézésből vagy vásárlásból. Bár az új szabályozás elsősorban az újonnan piacra lépő szolgáltatásokra vonatkozik éles határidőkkel, a meglévő rendszerek esetében is van egy türelmi idő, amely 2030-ig tarthat. Ez azonban senkit ne tévesszen meg: a „türelmi idő” nem a tétlenség ideje.

A szabályozás hatálya kiterjed a banki szektorra, az elektronikus kereskedelemre (webshopok), a közlekedési szolgáltatásokra (jegyrendszerek), valamint a hírközlési és audiovizuális eszközökre. Bár a mikrovállalkozások kaphatnak bizonyos mentességeket, a piac nagy részének fel kell készülnie. A jogi szakértő rámutatott: a hatóságok (például az NMHH vagy a fogyasztóvédelem) kezdetben várhatóan a fokozatosság elvét követik majd – először felszólítanak, és csak később bírságolnak –, de a reputációs kockázat sokkal hamarabb jelentkezhet.

Az emberi oldal: nem statisztika, hanem valóság

Hajlamosak vagyunk a „fogyatékossággal élő felhasználó” kifejezést absztrakt, távoli célcsoportként kezelni, akikre csak a „nagy massza” kiszolgálása után jut időnk. A beszélgetés egyik legmeghatóbb momentuma volt, amikor Dr. Szabó Gergely személyes példán keresztül mutatta be a probléma súlyát. Szomszédjának ikerlányai közül az egyik szülési komplikáció miatt fogyatékkal él. Értelmes, nyitott fiatal, aki szeretné élni az életét, meglepni szüleit egy utazással, de a digitális térben folyamatosan falakba ütközik.

Az ő története rávilágít arra, hogy a digitális akadálymentesítés valójában az önálló életvitel támogatása. Amikor egy rosszul tervezett checkout folyamat vagy egy hibásan kódolt felület megakadályozza a vásárlást, az nem csupán technikai hiba, hanem egy ember kirekesztése a társadalomból.

Ráadásul az akadályozottság nem mindig állandó állapot. A helyzetfüggő akadályozottság fogalma mindannyiunk számára ismerős lehet. Amikor vakító napsütésben próbálunk egy mobilapplikációt használni, zajos buszon videót nézni felirat nélkül, vagy egyik kezünkben gyereket, másikban bevásárlószatyrot tartva igyekszünk jegyet érvényesíteni – akkor mi is akadályozottá válunk. Ha a rendszereinket a legsérülékenyebb csoportokra tervezzük, azzal valójában minden felhasználó élményét javítjuk.

Az üzleti érvek ereje: a 13 billió dolláros piac

A morális és jogi érvek mellett a legkeményebb érv az üzleti racionalitás. Sok döntéshozó még mindig költséghelyként tekint az akadálymentesítésre. A valóság ezzel szemben az, hogy a globális piacon az akadálymentesítési igényekkel rendelkező felhasználók és közvetlen környezetük vásárlóereje elképesztő mértékű. Egyes kutatások szerint ez a szegmens több mint 8 billió, a családtagokat és barátokat is beleszámolva pedig 13 billió dollárnyi elkölthető jövedelmet képvisel.

A beszélgetés során elhangzott statisztikák szerint a felhasználók 69%-a azonnal elhagy egy weboldalt, ha azt nehezen kezelhetőnek ítéli. Egy e-kereskedelmi szereplő számára ez a lemorzsolódás közvetlen bevételkiesés. A mai kiélezett piaci versenyben, ahol minden egyes kattintásért és leadért vérre menő küzdelem folyik, luxus lemondani a potenciális vásárlók 10-15%-áról.

Gondoljunk csak bele: ha egy webshop havi 20 000 látogatójából 3000 azért nem vásárol, mert a felület nem akadálymentes, az éves szinten hatalmas veszteség. Egy jól optimalizált, mindenki számára hozzáférhető felület nemcsak a konverziót növeli, hanem a megtalálhatóságot is javítja – mind a hagyományos keresőoptimalizálás (SEO), mind az AI-alapú keresés új korszakában. Ahogy a Google algoritmusai, úgy a modern nyelvi modellek (LLM-ek) is a jól strukturált, szemantikus oldalakra támaszkodnak a tartalom megértéséhez és ajánlásához.

Jog és design: ellenségek vagy szövetségesek?

A reggeli egyik központi témája a jogi és a termékfejlesztési (UX/UI) területek közötti feszültség feloldása volt. A sztereotípiák szerint a jogász a „Dr. Nem”, aki megöli a kreativitást, a designer pedig a „kreatív káosz”, aki fittyet hány a szabályokra. A valóságban e két területnek szorosan együtt kell működnie.

A probléma gyakran ott gyökerezik, hogy a két terület képviselői nem beszélnek egymással a folyamatok elején. A jogi osztály sokszor csak akkor találkozik egy termékkel, amikor az már kész van – ilyenkor a megfelelési kényszer miatt drága és fájdalmas átalakításokra van szükség. Ezt a silószerű működést kell felváltania a „compliance by design” vagy „accessibility by design” szemléletnek.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már a tervezés nulladik fázisában, a kickoff meetingeken ott kell ülnie a jogi szakértőnek és a kiberbiztonsági felelősnek is. Ha tisztázzuk a kereteket és a kockázatokat az elején, a designerek kreativitása nem gátolva, hanem irányítva lesz. A cél nem az, hogy a jogász legyen a legokosabb a szobában, hanem az, hogy a jogi megfelelés támogassa az üzleti célokat és a felhasználói élményt.

Hogyan vágjunk bele? Gyakorlati lépések

Az akadálymentesítés nem egy egyszeri projekt, amit „le lehet tudni”, majd elfelejteni. Ádám hasonlatával élve: ez olyan, mint egy medence tisztán tartása. Nem elég egyszer kitakarítani; folyamatosan karban kell tartani, mert az új funkciók, tartalmak és technológiák folyamatosan új szennyeződéseket (akadályokat) hozhatnak a rendszerbe.

A helyes megközelítés a következő lépésekből állhat:

1. Auditálás: Először tisztában kell lennünk a jelenlegi állapottal. Egy átfogó audit feltárja a technikai és design hiányosságokat a WCAG (Web Content Accessibility Guidelines) irányelvei alapján.
2. Roadmap készítése: Az audit eredményei alapján fel kell állítani egy ütemtervet. Nem kell mindent egyszerre megoldani; a hibákat súlyozni kell, és a „quick win”-ekre (gyors győzelmekre) fókuszálva el kell kezdeni a javítást. Ez az ütemterv jogi szempontból is védelmet nyújthat, hiszen bizonyítja a szervezet elkötelezettségét.
3. Dokumentáció és visszajelzés: A jogszabályok előírják az akadálymentességi nyilatkozat közzétételét, valamint egy panaszkezelési és visszajelzési mechanizmus működtetését. Utóbbi különösen fontos: lehetőséget kell adnunk a felhasználóknak, hogy jelezzék, ha akadályba ütköznek. Hiszen abszurd helyzet, ha maga a hibabejelentő felület nem akadálymentes.

A fejlesztők szocializálása és a belső ellenállás

A közönség soraiból érkező kérdések rávilágítottak: a szervezeten belüli ellenállás gyakran komoly gátja a fejlődésnek. Különösen nagy szervezeteknél, ahol több száz fejlesztő és tucatnyi termékgazda dolgozik, nehéz érvényesíteni az új szempontokat.

Az Oktatási Hivatal példája azonban reménykeltő: náluk az informatikai vezetés komolyan veszi a kérdést, és a hibák listázásával, valamint a felelősök megnevezésével „szocializálják” a fejlesztőket. Ez a fajta belső transzparencia és elszámoltathatóság elengedhetetlen. A jogi osztály és a menedzsment támogatása nélkül a UX szakemberek gyakran szélmalomharcot vívnak. Az edukáció tehát a döntéshozóknak is szól: meg kell érteniük, hogy az akadálymentesítés a termékminőség egyik alapvető mérőszáma.

Hogyan tovább?

A szakértők egyetértettek abban, hogy öt év múlva az akadálymentesség kérdése hasonló pályát fog bejárni, mint a GDPR. Kezdetben nyűgnek és adminisztratív tehernek éreztük, mára azonban beépült a mindennapi működésbe, és az adatvédelem a bizalom alapjává vált.

A digitális akadálymentesítés terén is erre számíthatunk. Azok a cégek, amelyek most, a kényszer előtt lépnek, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert. Nemcsak a bírságok elkerülése miatt, hanem azért, mert jobb, használhatóbb termékeket hoznak létre. A technológia fejlődésével és az érintett felhasználók öntudatának növekedésével a nyomás fokozódni fog. A közösségi média korában pedig egyetlen cég sem engedheti meg magának azt a reputációs veszteséget, amit egy diszkriminatív felületet leleplező virális videó okozhat.

Tehát ne várjuk meg, amíg a hatóság kopogtat az ajtón. Tekinthetünk az akadálymentesítésre lehetőségként is, amely segít újraértékelni folyamatainkat, javítani a felhasználói élményt és szélesíteni ügyfélkörünket.

Szeretné tudni, hol tart most a terméke?
Az Ergomania szakértői csapata – jogi partnereinkkel együttműködve – készen áll arra, hogy egy átfogó audit keretében feltérképezze digitális felületeinek akadálymentességi szintjét, és elkészítse a szükséges roadmapet. Ne feledjük: a jó design mindenkié.