Az október 4-6 között Budapesten is debütáló Startup Live nem kisebb célt tűz ki maga elé, mint ami a szlogenje is: “Indíts be egy üzletet egy hétvége alatt”. A nemzetközi rendezvénysorozat startupokat és az iparágban elismert szakembereket hoz össze pár napra, hogy utóbbiak mentorként segítsenek abban, hogy az ötletből valóban sikeres termék lehessen. Az Ergománia már sokadik alkalommal vesz részt mentorként az eseményen, amellett a magyar kiadás partnere is, ezért most összeszedtük a tapasztalatainkat: miben segíthet egy startupnak a UX-szemlélet, és milyen veszélyek leselkedhetnek egy, az ötletét fejlesztgető, a fejlődése elején tartó vállalkozásra?
A Startup Live koncepciója egyszerű, mégis zseniális: mi lenne, ha pár napra összeeresztenénk induló vagy a pályájuk kezdeti szakaszában lévő vállalkozásokat a területen már régóta tevékenykedő szakemberekkel? Úgy fest, az ötlet működik: a bécsi központú Startup Live 10 éves fennállása alatt negyven országban már 100 programot tartott, több mint 10 ezer résztvevővel és 500 mentorral. A rendezvényen a mentorok bemutatkozása után a startupok választanak maguknak szakembereket, akik egy-egy félórás blokkban megosztják velük a tapasztalataikat, illetve igyekeznek választ adni a felmerülő kérdésekre, próbálnak segíteni a konkrét problémák kibogozásában.
Az Ergománia egy éve vesz részt az ausztriai eseményeken Kismartonban és Bécsben, az idei áprilisi rendezvény egyik szponzora volt, a második díjat ajánlotta fel, azaz azt, hogy a nyertesnek a továbbiakban is egyengetik UX vonalon az útját. (A nyertes egyébként egy olyan applikáció volt, amibe feltölthettük a ruhatárunkat, és megtervezi a napi outfitünket.) Az ügynökség a mostani budapesti állomás helyi partnere, ezért összegeztük tapasztalatainkat a rendezvénnyel, és általában a startupszcénával kapcsolatban, természetesen UX-es szemmel.

Tényleg csak fél óra?

Az első kérdés természetesen, ami felmerül, hogy lehet-e egyáltalán fél órában segíteni egy startupnak? Rung András, az Ergománia alapítója szerint egyértelműen igen: “Volt, akinél a nem teljesen kiforrott koncepciót sikerült ennyi idő alatt letisztázni, ők egyébként végül nyertek is Kismartonban.” András szerint ha konkrét dilemma merül fel, annak az átbeszélésére, esetleg megoldására is elég lehet ez az idő, illetve a projekttel kapcsolatos gondolatokat, az üzleti és a felhasználóközpontú fókuszt is sikerülhet ennyi idő alatt rendezni. A beszélgetés felnyithatja a startupperek szemét, hogy a UX-szempontokra igenis figyelni kell már a kezdetektől. “Jó érzés, hogy akár ennyi idő alatt is lehet értéket adni, illetve a mentornak is inspiráló, akár innovációs szempontból is, hogy például megtudja, mi foglalkoztat jelenleg egy 22 éves fiatalt” – mondja András.
A legutóbbi, tavasszal Bécsben tartott négynapos rendezvényre szerte Európából érkeztek résztvevők, például Magyarországról, Olaszországból, Spanyolországból, Csehországból, Szlovákiából és Németországból. Maria Amidi Nouri, az Ergománia Senior UX architectje felidézte, hogy mennyire színes volt a mezőny. Több olasz startup jelentkezett jellemzően pénzügyi, fintech megoldással, ahol nemcsak UX, de service design, a felhasználói élmény és a különböző kutatások is előtérbe kerültek. Olyan résztvevő is volt, aki friss zöldségekkel kívánta ellátni a felhasználóit – ezek kapcsán előtérbe került a felhasználói adatgyűjtés, és hogy az így nyert információt hogyan lehet a felhasználói élménybe visszakonvertálni.

Kikötőkereső, orvoskereső, fintech

Maria nagyon izgalmasnak találta egy bécsi csapat által kitalált a norvég hajósoknak szánt kikötőkereső-kikötéstervező applikációt, amely megmutatja, milyen szolgáltatások vannak a közeli kikötőkben, milyen a környezet, illetve persze hogy van-e szabad hely, amit le is lehet az applikáción keresztül foglalni. “Ez egy valóban létező problémára reflektált, és nagyon érdekes volt erre a problémára megoldást találni” – mondja Maria. Az a középiskolások által, középiskolásoknak fejlesztett applikáció is valós igénnyel foglalkozott, ami abban segített eldönteni játékos módszerrel, milyen tantárgy való az illetőnek, esetleg milyen irányba lenne érdemes továbbtanulni. Érdekes volt az az egészségügyi alkalmazás is, amely a tünetek alapján próbálta leszűkíteni a betegségek körét, és ez alapján igyekezett orvost, szakembert ajánlani.
Maria szintén úgy véli, akár fél órában is lehet segíteni egy startupnak, globális irányvonalak, a következő lépések meghatározásában, illetve egy kezdeti digitális irány kitalálásában. Persze azért szűkös is ez az idő, különösen, hogy a harmada-fele elmegy magának az ötletnek a bemutatásával. De ennek ellenére alapvetően végig lehet ezalatt venni, hogy a koncepció, annak digitális megvalósítása, a kutatások és a felhasználói szemlélet, user interface-ek hogyan tudnak összekapcsolódni organikus egységgé.

Alulbecsülik a nehézségeket

A fő tapasztalatokról, illetve a startupokat fenyegető buktatókról beszélve András kiemelte: sokszor látni, hogy a startupperek alulbecsülik a nehézségeket, például a piaci bevezetés tekintetében – a mentorálás segíthet felnyitni a szemüket, hogy nem elég egy jó ötlet, de komolyan figyelembe kell venni azt is, hogyan kerül el a megoldás a felhasználókhoz, illetve mi az, amire a felhasználóknak valóban szükségük van.
Ma több ezer startup van, és a siker természetesen számos összetevőn múlik, az ötlet önmagában még nem elég. Persze az ötletnek jónak kell lennie, értéket kell képviselnie, de ez csak az első lépés, mondja Maria is. Szerinte már ezen a ponton be kellene vonni szakértőket – természetesen ha nincs meg házon belül ez a szakértelem -, hiszen egy jól kidolgozott, sikervárományos startupnál az ötletnek kéz a kézben kell járnia egy megalapozott üzleti tervvel és természetesen azzal, hogy mindez a felhasználók valós igényeire nyújtson megoldást. Tehát ha megvan az ötlet, és többé-kevésbé az üzleti modell is, azonnal beléphet a tervezésbe a UX-szemlélet is: hogyan lesz mindez valóban hasznos a felhasználóknak, és persze hogyan lesz mindez megvalósítva. Másképp fogalmazva: nemcsak a business, de a mentális modell is meg kell legyen minél hamarabb, és ezeknek párhuzamosan kell működniük. Ha mindezt segíti egy UX-szemléletű szakember, sokkal nagyobb a siker esélye. Mindenesetre sokkal nagyobb annál, mintha a folyamat végén vonnák be ezt a szakembert, és akkor várnák tőle, hogy “tegyen csodát”.

Minél korábban lépjen be a UX

Nagyon különböző fázisban lévő startupok vettek részt az osztrák rendezvényen, volt, akinél csak az ötlet volt meg, de volt, aki teljesen felépített koncepcióval érkezett. Itt is kiderült, hogy annál többet tud segíteni a UX, minél korábbi fázisban lép be a folyamatba, húzza alá Dömsödi Balázs senior UX designer is, aki a tavaly vett részt mentorként az egyik bécsi alkalmon.
Amiben elsősorban más egy startuppal dolgozni, az az, hogy jellemzően nincs a tulajdonosok, ötletgazdák között specializálódás, majdhogynem mindenki foglalkozik mindennel, míg ez egy nagyobb, komplex szervezetnél természetesen nincs így – és ez nagyon más környezetet teremt.
Mi lehet egy startup esetében akadály? Balázs úgy látja, hogy legyen bármilyen jó is a kiinduló ötlet, ha ezt a későbbi kutatások tükrében a startup nem tudja adott esetben módosítani vagy akár teljesen elengedni, akkor ebből felmerülhet probléma. Kiderülhet például, hogy a majdani felhasználóknak nem erre vagy nem pont így van szükségük – ilyenkor fontos ezt figyelembe venni, és nem a kezdeti, forradalminak tűnő ötlethez ragaszkodni. A fejlődés későbbi fázisaiban is az elengedést emeli ki: kezdetben az alapítók, tulajdonosok végeznek mindent, az ötlet kidolgozásán és fejlesztésén, a pénzügyeken túl még az olyasmit is, mint a blogposztok írása, Facebook-odal karbantartása és hasonlók. Ha mindezt nem tudják, akarják idővel delegálni – és ez sokszor megesik -, akkor nem marad energia a fontosabb feladatokra.
Balázs tapasztalata mindezzel együtt az volt, hogy a résztvevők nagyon komolyan vették a mentorálást, próbáltak minél többet kinyerni ebből a fél órából.

Vélemények kontra kutatás

Kötcsei Csaba tanácsadó szerint is – ő is egy tavalyi bécsi eseményen vett részt mentorként – minél hamarabb be kell vonni a folyamatba szakembert, ez nem öncélú dolog, illetve nem csak arról szól, hogyan fog működni vagy hogyan fog kinézni az alkalmazás. A UX designer alapvetően a majdani felhasználó szemléletét közvetíti, tehát ha hamar bekapcsolódik a folyamatba, el lehet kerülni tévutakat, mellékvágányokat, amivel komoly összegeket lehet megtakarítani.
A startupvilágban komoly veszély, hogy az alapítók “beleszeretnek” az ötletükbe, és nem objektív kutatások alapján hoznak döntéseket, hanem saját vélemények, berögzülések alapján. És még ha figyelembe veszik a felhasználók szempontjait, akkor se biztos, hogy azt és úgy kérdezik meg, mint egy szakember. Arra kérdésre például, hogy “használnál-e egy ilyen alkalmazást”, nagyon könnyű rámondani, hogy persze, de ha a felhasználó kezébe adsz egy prototípust, megfigyeled, hogy hogyan használja vagy próbálja használni, sokkal mélyebb és értékesebb tudásra tehetsz szert.
“A UX komplett szemléletet ad mindennek a feltárásához. A segítség abban áll, hogy tudod, kit és hogyan kell megkérdezni, hogy a majdani userek ízlését, viselkedését, felhasználói mintáit még idejekorán megértsd, és ne vélemények, egyéni ízlések döntsenek alapvető kérdésekben” – mondja Csaba.

Szakmailag és emberileg is

A mentorálás természetesen felemelő, jó érzés, szakmailag és emberileg is sokat adott, emlékszik vissza Balázs. Amellett tágította a látókörét is, teszi hozzá, hiszen ő jellemzően nagyobb szervezetekkel dolgozik, a startupok pedig általában csak ritkán, vagy egyáltalán nem vesznek igénybe UX tanácsadást, egyfelől a do-it-yourself mentalitás, de természetesen anyagi okok miatt is. Ő úgy érzi, szakmailag is volt mit hazavinnie: néha hátra kell lépni, és messzebbről szemlélni a dolgokat, mint a UX-et már jobban ismerő, nagyobb szervezeteknél.
“Az egész esemény nagyon jó, inspiráló élmény volt, profi, jó fej szervezőkkel, érdekes emberekkel, nagyon várom az októberi budapesti rendezvényt, különösen azért, mert most az Ergománia hazai terepen fog mentorálni” – mondja Maria.