„Az Ön küldetése, ha elfogadja” – hangzik el a kihívás az eredeti Mission Impossible TV sorozatban. Most Tom Cruise szerepében (bárcsak!) azt a valószínűleg lehetetlen küldetést kapom, hogy olyan magas színvonalú UX-UI dizájn ügynökségeket találjak Ausztriában, amelyek vonzódnak a Fintech vagy bankolás felé.

Nos, a feladat első része nem annyira nehéz, mert Ausztria szemmel láthatóan bővelkedik tehetséges és képzett ügynökségekben. Az ország, és különösen Bécs, szintén fontos pénzügyi csomópont. Ez azt is jelenti vajon, hogy a UX tevékenység nagy része a pénzügyi szükségletekre összpontosít? Nos, nem igazán tűnik úgy. A UX-UI dizájn látszólag igen általános, az ügynökségek pedig a szolgáltatások széles körét kínálják.

Keresés indítása

Vegyük például a Peschkedesign-t, amelyet elsőként hívok fel. A bécsi székhelyű társaság weboldala letisztult és egyértelmű, a projekt oldalon pedig számos vonzó ipari dizájn tárgy található. Az ügyfelek között szerepel a BMW, Austrian Airlines, Leica, Swarovski és Zeiss. A csapat tagjai között vannak mozgástervezők és 3D grafikus tervezők. És még valami, a weboldalnak nincs angol verziója (hacsak nincs különösen jól elrejtve). Meglátásom szerint a társaság főként a belföldi osztrák piacot célozza meg, és inkább a grafikai tervezés alapelveire épít a kutatás és tesztelés alapelvei helyett, mely utóbbiak véleményem szerint jobban köthetők a pénzügyi piacokhoz.

A fentieket részben az Ergomania-val, egy budapesti székhelyű UX-UI ügynökséggel kapcsolatban szerzett tapasztalataimra alapozom, amely szinte kizárólag a bankolási és pénzügyi szektorban működik. Körülbelül egy éve járom személyes felfedezőutamat, köszönhetően az Ergomania vezérigazgatójának, Rung Andrásnak és csapatának, és úgy találom, hogy a UX dizájn messze több mint a „tetszetős képernyő”. Tehát olyan cégeket keresek, amelyek valamilyen módon hasonlóak ahhoz, mint amiről már tudom, hogy létezik az osztrák-magyar határ túloldalán az Ergomania képében. Ha az alig 10 milliós Magyarországon található pénzügyi UX dizájnra szakosodott társaság, akkor vajon a kb. 8,8 millió fős Ausztriában is találok majd példát erre?

Előre!

A következő megállóm egy nagyon „dizájnos” társaság honlapja, amely vonzó animált grafikát kínál, azonban úgy tűnik, elsődlegesen a Web fejlesztésre és az E-kereskedelemre koncentrál. Miközben próbálok az oldal mélyére hatolni (nem hozom kényelmetlen helyzetbe a társaságot azzal, hogy megnevezem őket), felfedezem, hogy a „Munka” oldal befejezetlen és latin placeholder szöveget tartalmaz. Nos, ez nem túl jó megjelenés egy olyan társaság számára, amely csúcstechnológiás dizájn ügynökségként szeretne ismertté válni.

OK, gyerünk tovább! A 2015-ben alapított, bécsi 9Y ígéretesebbnek tűnik; így fogalmaznak magukról: „Mobil applikációkat és modern web applikációkat építünk, a nagyszerű felhasználói élményre koncentrálva.” Rendben, akkor ellenőrizzük. „Van-e elképzelésük vagy projektjük?” Termék- és szoftvertervező csapat vagyunk, amely segít életre kelteni elképzeléseit.” Remek, hadd halljunk többet! „Egyszerű és rugalmas formákkal dolgozunk, ugyanakkor kérlelhetetlenül törekszünk a jó folyamatok kialakítására. Kérésére, igazodunk a kívánt nagyságrendhez (felfelé és lefelé is). Akár szorosan együttműködünk meglévő szoftvertervező csapatával, akár viszonylag független termékcsapatként dolgozunk, mindig rászánjuk a kellő időt arra, hogy megértsük Önt és a termékét, és ehhez igazodó víziót alkossunk.” Nos, mindez jól hangzik, ráadásul a weboldal is egyértelmű, logikus, az angol verzió szövegezése pedig igényes. Azonban a Clutch felmérése szerint, a UX-UI a társaság tevékenységének csupán kb. 20%-át teszi ki, pénzügyi munka pedig, úgy tűnik, nem szerepel ebben. Lehet tényleg lehetetlen küldetésre vállalkoztam?

Az idegenvezetőm

Ezen a ponton újra felütöm az Ergomania-nál dolgozó Rung András által készített eligazító jegyzeteimet, amelyek között azt olvasom: „Keresse fel Hannes Robiert a youspi-tól – ő majd segít!”

Felkeresem tehát Hannes Robiert a youspi-tól, aki valóban segítőkész. Az első, amit megtanulok, hogy a társaság nevét „U-S-P”-nek kell ejteni, ami valamilyen szinten érthető. Az is gyorsan kiderül, hogy Hannes sokat tud Ausztria, illetve az azon túli UX-UI színtérről. A youspi vezérigazgatójaként számos osztrák egyetemen tart előadást a UX témakörében, e mellett az egyik fő hajtóereje a World Usability Congress eseménynek, amely „A régió egyik legnagyobb konferenciája a felhasználói élmény és a felhasználói interfész területén. A WUC lehetőséget ad a világ minden tájáról érkező szakértőknek, hogy találkozzanak, szempontokat cseréljenek és megosszák tudásukat.” Már 10 éve megrendezésre kerül, és az eseménynek a youspi központja ad otthont Grazban, amely Ausztria második legnagyobb városa.

Linz, Ausztria harmadik legnagyobb városa szintén házigazdája egy UX eseménynek, amely a UX Linz nevet viseli, és rendszeres találkozókat szervez, több mint 850 taggal. A fentieken túl, a városban működik a UX Focus, a UX Nyári Akadémia és workshopok szervezője, amelyen az ipari és szolgáltató szektorból érkező közepes-nagy vállalatok vesznek részt. Az egyik pénzügyi ügyfél a Paybox – amelynek a weboldala úgy tűnik, angol nyelven nem érhető el – és amelyet nem szabad összekeverni az Ausztrián kívül működő számos egyéb Paybox-szal.

Míg Bécs, Linz és Graz mutat UX aktivitást, talán érdekesnek mondható, hogy Ausztria negyedik legnagyobb városában, Salzburgban ez nincs jelen. (Persze ha Önök tudnak salzburgi UX ügynökséget, különösen olyat, amelyik a Fintechre specializálódott, feltétlen jelezzék).

A grazi Hannes Robier úgy hiszi, hogy ügynökségének változatos ügyfélköre csak előnyös, illetve, hogy az egy területre – például a pénzügyi szektorra – történő specializálódás nem neki való. A youspi korábban dolgozott az UNIQA számára a hitelezés területén, bár ez valójában egy olasz projekt volt. Általánosságban azt vallja: „Minél több tapasztalata van az embernek a különböző területeken, annál … több információ áll rendelkezésre a különböző iparágak összehasonlításához.”

A youspi számára az autóipar és a repülés két ilyen iparág, a mobilitás területéről érkező két, német székhelyű nagyvállalat formájában. A német ügyfelek a youspi portfóliójának durván 20%-át alkotják, a többiek belföldi osztrák cégek.

Hannes megjegyzi, hogy a két ország vállalati kultúrája között igen nagy különbségek figyelhetők meg. Németországban „annyit fizetnek, amennyit a munka ér. Ausztriában az a hozzáállás, hogy kevesebbet szeretnének fizetni, és azért többet kapni. Németországban ismerik a UX értékét, és megfizetik azt. Ausztriában meg kell küzdenünk minden euróért, hogy elvégezhessük a kutatást.”

Rung Andras, aki szintén vonalban van, megjegyzi, hogy kissé meglepő számára a garasoskodó osztrák hozzáállás, tekintve, hogy az egy főre eső GDP Ausztriában némileg magasabb, mint Németországban. Hannes azt válaszolja erre, hogy nem annyira a pénzről van szó, hanem inkább arról, ahogyan az ügyfelek a UX értékét tekintik: „Úgy gondolom, a UX terület Ausztriában 5 évvel jár Németország mögött, 10 évvel az Egyesült Királyság mögött és 15 évvel az Egyesült Államok mögött. Természetesen vannak társaságok, amelyek valóban azonos szinten állnak, de a legtöbben még ma sem értik, mi is a UX.” Úgy tűnik tehát, Hannesnek még sok tanítanivalója akad az egyetemeken, a World Usability Congress eseményen, és természetesen az ügyfeleivel végzett közvetlen munka során.

A jelöltlista tanulmányozása

De térjünk vissza a pénzügyi irányultságú osztrák UX ügynökség kereséséhez. Maradt még pár jelöltem, a sort a tiroli Schwaz székhelyű Bright nyitja, amely közelebb van Münchenhez, mint Bécshez.

Látszólag vonzó ügyfélkörrel rendelkeznek, olyan tagokkal, mint a Swarovski, a Sandoz és a Bayer, és egyetlen pénzügyi kapcsolattal, amelyet a Fidelity jelent, habár hirtelen nem teljesen világos, hogy az ügynökség milyen szolgáltatásokat nyújt. A Bright weboldalán találok egy legördülő oldalt, rajta a Fintech elköteleződést jelentő, ígéretes „Our Fintech Pledge” felirattal, és hirtelen úgy érzem, rábukkantam valamire, de aztán azt veszem észre, hogy már át is lettem irányítva a Fidelity oldalra.

A Bright Sikertörténetek oldalán így fogalmaz: „Semmi sem ékesszólóbb, mint a példaként felhozott tényleges ügyfelek és projektek. Sajnos sok projekt soha nem kerül fel a listára a szigorú adatvédelmi szabályok miatt.” Nos, ezzel együtt tudok érezni, miközben a Titoktartási megállapodás megakadályoz abban, hogy újra bebizonyítsam, hogy képes vagyok ügyfeleim kérését teljesíteni, mely ez esetben azt jelenti, hogy el kellene csípnem azt a bizonyos, örökké tovaillanó osztrák pénzügy-orientált UX ügynökséget – nos, ismét az a sejtésem támad, hogy a Bright referenciái nem csupán a szigorú adatvédelmi előírások miatt hiányoznak.

Visszatérek a jelöltlistámhoz: mi a helyzet az Opensense-szel, amelynek nem csupán a Bécstől északra fekvő Klosterneuburgban, hanem New Delhiben és az egyesült államokbeli Richmondban is vannak irodái? Valójában, a központi csapat Indiában található, viszont a portfólió tényleg tartalmaz pénzügyes ügyfeleket, beleértve az Allianzt, és némileg meglepő módon a Szomáliai Pénzügyi Minisztériumot.

Az Opensense szereti a Drupalt – „Robosztus tartalomkezelő eszközeinkkel, a többcsatornás megjelenést szolgáló kifinomult alkalmazásprogramozási felületeinkkel (API), valamint folyamatos innovációnkkal …. készen állunk arra, hogy digitális jelenléte központjaként működjünk.” De vajon az említett cég a bankolásra, pénzügyre vagy Fintechre összpontosít? Nem tűnik úgy, és arra ösztönzi idegenvezetőm, Hannes Robiert, hogy általánosító megjegyzést tegyen azokról az ügynökségekről, amelyek szeretnének UX-központúak lenni: „Természetesen, a UX divatos kifejezés, mert az ügynökségek tudják, hogy a nagy cégeknek szükségük van UX-re.” Elmondja, hogy az youspi gyakran beszél potenciális ügyfelekkel, akik már leszerződtek olyan, önmagukat UX ügynökségként megnevező társaságokkal, amelyek végül nem tudják teljesíteni az ügyféligényeket. „Azt mondják, UX-szel foglalkoznak, de valójában fogalmuk sincs róla. Azért foglalkoznak UX-szel, mert mindenki a UX-szel foglalkozik. Én azonban azt gondolom, ha valaki UX ügynökségnek vallja magát, 100%-ban annak kell lennie, és kell tapasztalattal rendelkeznie.”

Közeledünk

Az a társaság, amelyet Hannes azonnal elismer UX és pénzügyes tapasztalattal rendelkező társaságként, a 2001-ben alapított, bécsi Usecon. „Ez egy régóta működő osztrák UX cég, e mellett a legnagyobb múlttal rendelkezik a fenti területen. A legnagyobb és legjobb hálózatuk van Bécsben, és biztos vagyok benne, hogy tapasztaltak a Fintech terén, számos nagy osztrák partnercéggel a hátuk mögött.”

Az Usecon maga ígéretes módon azt állítja, hogy „az élmény dizájnra, felhasználó kutatásra és interakció innovációra összpontosítunk, felhasználó-központú nézőpontból. A fenti folyamat során, figyelmünket a 3 U-ra összpontosítjuk (usabilty=felhasználhatóság, user experience=felhasználó élmény, user interface design=felhasználói interfész dizájn).” Rendben – ez már nagyon jól hangzik! Talán most sikerült teljesítenem a küldetést, és találtam megfelelő jelöltet, azaz a pénzügyi szektorban működő osztrák UX-UI ügynökséget.

Az Usecon weboldal alapos áttekintése során felfedezem, hogy a Volksbank 2017 óta ügyfele a társaságnak, amely elérhetőségi tanácsadást nyújt számára a digitális bankolás terén. Ez magába foglalja a weboldal optimalizálást a vak és részlegesen vak ügyfelek számára. Megtalálom az Ergomania esetén megszokott nyelvezetet és deskriptorokat is, olyan sorokkal, mint például: Felhasználó kutatás és betekintés – „Figyelmünk középpontjában ügyfeleik céljai, igényei és kérései állnak. A jól megalapozott adatok és elemzés alapján konkrét megoldási javaslatokat készítünk üzleti céljaihoz és célcsoportjaihoz.”

Emellett található egy Élmény dizájn és prototípuskészítés lehetőség, ahol ezt találom: „Az üzleti ügyének keretén belüli pozitív ügyfélélmény generálására alkalmas interfészeket és dizájn megoldásokat hozunk létre. Figyelmünk középpontjában a komplex web és mobil alkalmazások, a gantry rendszerek, gépinterfészek és munkafolyamok, valamint üzleti modelljének a (digitális) világban történő szemléltetése áll.”

Az elemzés, kutatás és tesztelés mind elől kell, hogy álljanak a fontossági sorrendben egy komoly és érett ügynökség esetén, ezek pedig egyértelműen széleskörű UX képességeket igényelnek, és ahogyan Hannes Robier megjegyezte: „Biztos vagyok benne, hogy rendelkeznek tapasztalattal a Fintech terén.”

Grazi gyökerek

Hannes a városában, Grazban működő Parkside-ról szintén elismeréssel nyilatkozik. Ügyfeleik között megtalálható a LinkedIn és a Red Bull, és a cég a következőket állítja magáról: „A tapasztalt szoftverfejlesztőkből, felhasználó kutatókból, digitális tervezőkből és minőségbiztosítási menedzserekből álló csapatunk a DACH régiótól a Szilikon-völgyig terjedő projekteken dolgozik, és megalapozza ügyfeleink hosszú távú, kiváló működését.” A DACH régió országai: Németország (D), Ausztria (A) és Svájc (CH).

2021-ben a Clutch a Parkside-ot nevezte Ausztria elsőszámú B2B szoftverfejlesztő társaságának, mely társaság kétségkívül figyelemreméltó, de nem igazán a pénzügyi UX kompetencia terén. „Nagyon jól ismerem őket” – mondja Hannes, de nem vagyok biztos abban, hogy mennyire mozognak otthonosan a Fintechben.

Továbbmenve a listán, itt az Oozou, amely európai viszonylatban bécsi székhelyű, azonban vannak irodái Szingapúrban, Hong Kongban és Bangkokban is. Már azt kezdem gyanítani, hogy az osztrák iroda valószínűleg csak egy előörs a távol-keleti előretöréshez, és a társaság weboldalán megadott kapcsolattartási szám thaiföldi. Rendben, akkor lépjünk tovább: Hannes azt ajánlja, hogy vizsgáljam meg a bécsi Intuio és Illustree társaságot.

Repíts a holdra, meggyőzően

Az Intuio weboldala kizárólag németül olvasható, azonban egyértelműen olyan társaságot takar, amely a UX területén működik, olyan pénzügyi ügyfelekkel, mint például az Erste Bank és a Volksbank. Az ügyfelek között, izgalmas módon, ott található a Metropolitan Police Force London, Anglia, valamint az egyesült államokbeli NASA – Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal – is. A fentiek mellett, találok megnyugtatóan UX-típusú nyelvezetet is, amely olyan ismerős fogalmakat említ, mint például a user journey, ügyfél betekintés, wireframe, design system és használhatóság tesztelés – csupa komoly UX-UI anyag. Látható néhány videofelvétel is, és találkozhatunk a társaság trendi megjelenésű vezetőivel, a társ-ügyvezető igazgatókkal, Dr. Thomas Zahlerrel és Dr. Thomas Piribauerrel is az egyik weboldal lapon.

A „Nagyszerű Felhasználó Élmény” szlogent hangoztató Illustree vonatkozásában ismét ismerős terepen járok, amikor a társalapító ügyvezető igazgató David Höller szavait idézem: „Tervezőként kreatív problémamegoldók vagyunk. A megoldás minősége és pontossága számít, nem pedig a vázlatrajzaink művészi jellege.” Hannes Robierhez hasonlóan, David szintén tart előadásokat UX témakörben osztrák egyetemeken. A Illustree alapítója és koncepció igazgatója, Thomas Pfaller hozzáteszi: „Számunkra fontos, hogy a koncepciónk azonnal és teljes mértékben meggyőző legyen.” Azt kell mondjam, vonzónak találom a „meggyőzőség” ötletét a UX terén, bár nem igazán tudnám meghatározni, hogy ez mit jelent. Nos, az Illustree legalább kihívó elképzelésekkel rukkol elő, már a weboldal nyilvánossággal találkozó személyiségének szintjén is. Ha a társaság már ezen a ponton próbára teszi az ügyfeleket, talán az ügyfélajánlat kikérdezése is szigorú.

A pénzügyi ügyfelek között ott található a Superfund, a svájci székhelyű Gobal Blue, valamint a Bawag, Ausztria negyedik legnagyobb bankja – bár az utóbbi kettő sajnálatos módon nincs linkelve az Illustree weboldalán.

Az utazás vége
Tehát találunk-e kapcsolatot a Fintechhel az osztrák UX ügynökségek körüli utazásunk során? Hannes Robier egyetért azzal, hogy valószínűleg érintettük a legtöbb meghatározó szereplőt. Vagy potenciális résztvevőt. Azt mondja, ami a saját cégét illeti, nem igazán van szüksége promócióra, illetve, hogy az utóbbi 5 évben alig kezdeményezett értékesítési hívást. Akkor lehetséges, hogy vannak egyéb ügynökségek is, amelyeknek nem kell túl hangosnak lenniük azzal kapcsolatban, amit csinálnak. „A munka ajánlás útján érkezik, és ez tiszteletet parancsol” – mondja Hannes. Hozzáteszi, hogy amennyire ő tudja, a youspi a második legnagyobb UX ügynökség Ausztriában az Usecon után, azonban van számos egyszemélyes vállalkozás, amely társaság képében jelenik meg. „Azt látom, hogy jelenleg mindenki kiképzőtábort játszik, majd hat hónap kiképzés után tapasztalt UX tervezőnek képzeli magát. Olyan, mint a marketing, ahol mindenki azt mondja, tudja, de igazán jól csinálni nem olyan egyszerű.”

„Ultra-nearshoring” – erőforrás közvetlen közelről?

Miközben írom a cikkem vázlatát, azon tűnődöm, vajon mi az Ergomania nézőpontja. Lehet, hogy naivnak gondolnak, de egy budapesti ügynökség miért foglalkozna azzal, mi történik a határ túloldalán, Ausztriában? Aztán rájövök – hát persze – az a helyzet, hogy Ausztriában nyitva egy piaci rés a specifikusan pénzügyi UX cégek piacán, és ez jó lehetőség az Ergomania számára. Csupán két órára vannak az osztrák fővárostól (ami ideális a félnapos workshopokhoz, megbeszélésekhez is akár), több nyelven beszélnek, beleértve a németet is, és 20 év tapasztalattal rendelkeznek a szinte majdnem kizárólag bankokat, pénzügyi intézményeket és Fintechet magába foglaló területen.

Igaz, vannak egyéb nearshoring centrumok is, például Pozsony, Szlovákia fővárosa, amely szintén rendelkezésre áll arra, hogy kiszolgálja Ausztria növekvő IT igényeit, de a dizájn és kutatás elemek itt talán még túl gyengék. – Talán kicsit hasonlóan ahhoz, ahogyan Hannes Robier fogalmazott napjaink UX dizájner szakértőiről. Az is kétséges, hogy Pozsony már teljes kapacitással üzemelne azt követően, hogy az Erste Bank oda kötelezte el magát fejlesztésével. Azaz, miközben Szlovákia elfoglalt, és így drága lett, a fejlesztés egy részét át kellett helyezni a Cseh Köztársaságba. Ennek hatására sok cseh és szlovák fejlesztő mára Bécsbe távozott, hogy jobb megélhetésre tegyen szert, cserébe egy kicsit több utazásért.

Az osztrák pillanatfelvétel alapján az is megállapítható, hogy – az Illustree és Intuio esetleges kivételével – kevés figyelem irányul a pénzügyre, és az is csak felszínesen. Az Ergomania is távol áll attól, hogy az osztrák színpad új trónkövetelőjének tekintsük, miután olyan együttműködésben szerzett tapasztalatokat, mint a bécsi központú Finnoconsult, mely társaság széles ügyfélkörrel rendelkezik a bankolás és pénzügyi szervezetek körében. Az Ergomania másik osztrák szövetséges és együttműködő partnere a Towa, „The Digital Growth Company”, amely Bécsben és Bregenzben működik, élén Markus Grabher vezérigazgatóval.

Aztán ott a Startup Live, amely segítségnyújtással foglalkozik: „Kezdjen vállalkozást egy hétvége alatt,” itt az Ergomania csapat tagjai 2018 óta mentorként működnek, együttműködésben a Fintech terület helyi startupjaival.

Más szavakkal, az ügynökség már nyomot hagyott, és fel tud mutatni eredményeket Ausztriában. Abban sem vagyok biztos, hogy a ”nearshoring” meghatározás valóban megállja a helyét, bár a társaság komoly tapasztalattal rendelkezik, amelyet például a belga és holland társaságok számára végzett hasonló munka során szerzett. Ha két fővárost csupán 2 órányi vezetés választ el (ami nem több mint a Graz-Bécs távolság), talán egy új fogalmat, az „ultra-nearshoring”-ot, az erőforrás közvetlen közelről történő biztosításának fogalmát kellene alkalmaznunk. Valaki vevő a felvetésre?

Az osztrák bankok és pénzügyi intézetek számára ez azt üzeni, hogy ha nem találnak az igényeiket kielégítő minőségi UX-UI társaságot az országon belül, akkor esetleg érdemes átnézni a szomszédba, és szétnézni az Ergomania háza táján. Akkor talán arra a következtetésre jutunk, hogy magas színvonalú „osztrák” UX ügynökséget találni nem is olyan Lehetetlen Küldetés.