Miért hasznos olvasmány a Design of Everyday Things?

Don Normanről
Villamosmérnök és matematikus, a san diegói California Egyetem (UCLA) Kognitív Tudományok tanszékének alapítója. Lenyűgöző akadémiai múltja mellett aktív résztvevője az akadémiai falakon túli életnek is. Tanácsadóként és íróként a kognitív tervezés (cognitive engineering) területén tevékenykedik. Gyakorlati tapasztalatai segítették abban a felismerésben, hogy azért a sok nehézségért, amikkel napi rendszerességgel találkozunk, a minket körülvevő használati eszközök rossz megtervezettsége okolható.
Donald A. Norman az első, akinek a munkaköri megnevezésében az Apple cégnél szerepelt a “User Experience” (felhasználói élmény/UX) kifejezés. Villamosmérnöki és kognitív tudományi háttere, illetve számos cégnél gyűjtött tanácsadói tapasztalata vezette a felismeréshez, hogy mi áll valójában a dolgokkal való mindennapi küzdelem hátterében.
don norman1
A Design of Everyday Thingsről
Don Norman klasszikus könyvét számos okból érdemes elolvasni, függetlenül attól, hogy UX szakértők vagyunk vagy csak általánosságban érdekel bennünket a pszichológia vagy a dizájn.
A Design of Everyday Things (röviden DOET) nagy érdeme, hogy felszabadít minket az abból adódó állandó frusztrációnk alól, hogy mi vagyunk a hibásak azért, hogy nem, vagy csak nehézségek árán tudjuk elvégezni a legegyszerűbb (automatikusnak gondolt) napi teendőinket. Szemléltető példákkal illusztrálva magyarázza el, hogy ugyan az emberi faj természetéből adódóan hajlamos hibázni (túláltalánosít, sematizál…stb.), de a tervezők feladata, hogy a lehetséges hibázások számát a minimálisra csökkentsék.
Ez a könyv elsősorban bátorsággal ruház fel mindenkit és lerombolja a falakat, amelyeket magunk köré emeltünk  életünk során, mert meggyőztük magunkat, hogy nincs műszaki érzékünk és ugyanezzel a felkiáltással elkerültünk minden olyan feladatot, ami ehhez kapcsolódott. Segít minket abban, hogy el tudjunk végezni olyan feladatot, amelyekről mindeddig szent meggyőződésünk volt, hogy nem a mi asztalunk. Ezzel a tapasztalattal pedig teljesebb életet élhetünk, tudva, hogy nem minden a mi hibánk, sok esetben maga a tervezés hibás és amit látunk-használunk, az a félrevezető.
UX perspektívából a DOET klasszikus mű abban az értelemben, hogy lerakja a felhasználó-barát tervezés mögött húzódó filozófia alapköveit. Donald Norman a világot egy villamosmérnök és kognitív tudós szemszögből is látja. Ez egy különösen ritka kombináció és segít megértenünk, hogy hiába vezérli a legjobb szándék a dizájnert és a mérnököt/programozót a legjobb termék létrehozásában, a vállalkozás halálra van ítélve a kezdetektől, ha figyelmen kívül hagyjuk a majdani tényleges felhasználót.
A szerző rámutat a tervező felelősségére, hogy az megismerje a lehetséges hibázási pontokat a termék használata közben és az okos tervezés eredményeként minimálisra csökkentse őket megszorítások és/vagy a helyes használat kiemelése által. Ennek bemutatására a könyv kedvelt témája az ajtótervezés.
Egyes felületek ösztönösen nyomást, mások ösztönös húzást váltanak ki az ajtót használóból. Például egy nagy fémlap az ajtón azt sugallja, hogy nyomással hozható működésbe. Egy kiálló, függőleges fémrúd épp az ellenkező viselkedést váltja ki, ilyenkor önkéntelenül meg akarjuk ragadni és magunk felé húzni a fogantyút.

Forrás: https://c2.staticflickr.com/4/3879/14917464021_0de0223c0c_b.jpg
Forrás: https://c2.staticflickr.com/4/3879/14917464021_0de0223c0c_b.jpg

Norman elmeséli, hogy ő maga is milyen frusztráltnak és ügyetlennek érezte magát minden alkalommal, amikor szembekerült egy húzással nyíló ajtóval, amit tolni próbált vagy éppen egy nyomással nyithatóval, amit maga felé húzott. Ez a példa azért kiváló, mert mindenki került már ilyen helyzetbe és ismeri a gyors és zarart körbepillantást, hogy látta-e valaki, illetve a pironkodást az „eset” után.
don norman3
Forrás: https://68.media.tumblr.com/c14fea77b9df87a467c2ce4acb02fa4f/tumblr_o45jhxR3iN1voxm0xo1_400.png

Mindazonáltal, vannak jóval rombolóbb következményei is egy rossz tervezésnek, mint egy kis frusztráció. Norman arra is rámutat, hogy repülőgép katasztrófák és nukleáris katasztrófák is megelőzhetők lettek volna, ha a tervezők nem csak a termékre koncentráltak volna, hanem figyelembe vették volna a terméket majdan használó személy munkakörülményeit, stresszhelyzetben való viselkedését is.
Az emberi agy hajlamos a hibázásra
Norman felhasználó-központú hozzáállása valószínűleg élettapasztalatának, tanulmányainak és természetes, az emberi elme működése iránti érdeklődésének köszönhető. Éveken át tanulmányozta az emberi emlékezetet, a figyelmi rendszert és a döntéshozatalt, éppen ezért van oly erősen tudatában az emberi agy működéséből fakadó hibázási lehetőségeknek.
Könyvében elmagyarázza, hogyan húzunk rá egy új eseményre egy korábbi, egyedi esetet pusztán azért, mert egyedisége miatt jól megjegyeztük azt, ahelyett, hogy a statisztikailag sokkal valószínűbb, sok más eseményhez hasonlítanánk az új élményt és annak megfelelően tennénk róla predikciókat. Ezentúl hajlamosak vagyunk úgynevezett sémákat is létrehozni. Ezek a sémák segítenek abban, hogy az új eseményeket gyorsan és hatékonyan hozzájuk tudjuk rendelni anélkül, hogy feleslegesen terhelnénk a memóriánkat és agyi kapacitásunkat. Ezáltal válunk hatékonyabbá a mindennapi életben való funkcionálásban.
Ugyanakkor, ezek a sémák interferenciába kerülhetnek a cselekvéseinkkel, ilyenkor történnek olyan esetek mint amikor a sütő helyett a hűtőt nyitjuk ki vagy a könyvet a spájz polcára helyezzük a könyvespolc helyett. Általában hasonló cselekvéssorokat magába foglaló sémák között történik ilyen véletlen összegabalyodás.
Az emberi agy és az információfeldolgozás ezen és hasonló aspektusait érteni és észben tartani különösen hasznos információkkal szolgálhat terméktervezéskor. Segít bennünket abban, hogy a későbbi felhasználóinkat más szemszögből lássuk, és nem őket fogjuk hibáztatni azért, mert „rosszul” használják a terméket, hanem elkezdjük feltárni a lehetséges okait annak, hogy miért úgy használják a termékünket a felhasználók, ahogy.
Don Norman képes volt érzékletes példái, bölcs humora és az apró részletekre való érzékenysége által összekapcsolni a tudományt az iparral, a tervezést a pszichológiával, embereket olyan emberekkel, akikkel idáig nem tudták meglelni a közös nevezőt. Mindenekfelett választ adott a miértekre, amelyek az átlagos emberben fel sem merültek és amelyeket a termékfejlesztők pedig rosszul tettek föl.

Oszd meg velünk véleményed

    Kérem írd be üzenetedet

    Kérem írd be email címed!

    Kérem írd be üzenetedet

    Küld

    Website-okat, mobil applikációkat és szoftvereket tervezünk, hogy segítsünk megvalósítani üzleti céljaidat!

    Csapatunk

    Kapcsolat

    Kedves Ergo,

    A nevem
    . Az email címem
    . Üzenetem:

    ajánlott
    cikkek

    Tudj meg többet a témáról

    Tudatosabb és gondosabb funkcióválasztást!

    2020. máj. 18. | 12 perc olvasás

    Dr. Rung András, az Ergománia CEO-ja „Choose your features with care“ címmel adott elő az budapesti eFinance & Fintech Festival 2020 eseményen, angol nyelven. Előadásának bevezetőjében arról beszélt...

    Mondom, hogy értsd: hogyan van értelme hangalapú játékot fejleszteni?

    2020. ápr. 27. | 12 perc olvasás

    Mára a fizikai input eszközök (billentyűzet, egér, érintőképernyő) mellett tagadhatatlanul mindenhová elterjedtek a mikrofonok is. Megtalálhatók az összes telefonban, de egyre gyakrabban fellelhető perifériának...