Maria Amidi Nouri – A művészet és a mérnöki munka egyensúlya

Maria Amidi Nourival van egy közös vágyunk: szeretnénk közelebb lenni a tengerhez. Én Északkelet-Anglia partjainál nőttem fel, Maria Teheránban, néhány órányi autóútra a világ legnagyobb szárazfölddel körbezárt tengerétől, a Kaszpi-tengertől. Gyermekkorában többször nyaralt Cipruson a családjával, innen a tengerpartok és a tenger gyümölcsei iránti szeretet. Felmerül a kérdés, hogy akkor most miért él a tengerparttal nem rendelkező, 7 országgal határolt Magyarországon? Nos, az élet ritkán egyszerű és kiszámítható, ezért nézzük meg, hogyan lett egy perzsa építészhallgatóból kiemelt partner és szenior UX-tervező a budapesti UI-UX tervezőirodában, az Ergomániában. Egyébként azért hangsúlyozom, hogy „perzsa”, mert Maria perzsának tartja magát. Úgy gondolom, hogy ezzel inkább egy nagy múltú és dicsőséges kultúrára és történelemre utal, mint pusztán arra, hogy iráni nemzetiségű.

A matematika-fizika szakon diplomát szerzett Maria az építészet területén szerette volna kibontakoztatni szárnyait, ezért angolbarát édesapja a londoni Architecture Association-t javasolta neki. Mondhatni, hogy az Egyesült Királyságban nőtt fel, így ismerte, hogyan mennek ott a dolgok. Az AA az építészetet köztudottan a művészeti oldaláról közelítette meg, Maria azonban a mérnöki szempontokat is szerette volna megismerni. Mivel a kedvenc építészeti korszaka a reneszánsz volt, szívesen tanult volna olasz egyetemen, ott azonban teljes egészében olaszul kellett volna hallgatnia a kurzusokat. Ezért jobb választásnak tűnt, hogy a nagy tekintélyű, 200 éves múltra visszatekintő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytasson tanulmányokat angol nyelven, mivel itt a művészeti és a mérnöki tudományok megfelelő egyensúlyban voltak.

Maria Amidi Nouri

 

Inspiráló építők

Bár – mint látni fogjuk – Mária pályája a budapesti tanulmányai után elkanyarodott az épületektől, továbbra is lenyűgözi őt az építészet. A „görbe vonalak királynőjének” nevezett, néhai Zaha Hadid, iraki-brit építész, művész és tervező csodálója, aki „felszabadította az építészeti geometriát, és teljesen új kifejező identitást alakított ki.”

Maria szerint „zseniális elme volt, aki hatalmas tereket hozott létre nagyon egyszerű és könnyű szerkezetekkel, például üvegezett falakkal és fémburkolattal“. Maria érdeklődve figyelte, hogy Budapesten a történelmi épületek „csontvázát” és „lelkét” megőrzik, amikor ezeket a „régi szépségeket” felújítják és új funkciót adnak nekik. Inspirálja őt a Norman Foster által tervezett első budapesti „felhőkarcoló” is, amely bár – sok más városhoz képest – csak szerény 28 emelet magas, mégis építészetileg merészséget visz a magyar fővárosba.

Érintjük a zöld és fenntartható építészet témáját, Maria pedig dicsőíti a perzsa épületeket, amelyek bár több mint ezer évesek, olyan hűtési rendszer szabályozta bennük a hőmérsékletet, amely koncepciója figyelemre méltóan modern.

De térjünk át a térbeli építészetről arra a munkára, amelyet Maria már több mint 10 éve végez az Ergomániával.

 

A sors keze

A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építész diplomát, és elhatározta, hogy építészgyakornokként munkát keres a városban. Közben már több mint fél éve tanult magyarul, és egyre folyékonyabban beszélte a nyelvet. Ma már saját bevallása szerint elég jól elboldogul az üzleti életben és a hétköznapokban, bár írásban szerinte még van hová fejlődni.

2012-ben azonban nehéz volt fizetett vagy pro bono munkalehetőséget találni Budapesten, és Maria is ismert olyan tapasztalt magyar építészeket, akik elvesztették állásukat, és szintén keresgéltek a kicsi, de zsúfolt piacon. Mire számíthat egy frissen végzett, még tapasztalatlan pályázó? Mi ez, ha nem a sors keze?

 

Gödörben

Mária és én is elég régóta élünk Magyarországon ahhoz, hogy ismerjük az egyik legjobb, underground zenének és rendezvényeknek otthont adó klubot. Ez volt az eredeti Gödör Klub. (Azért gödör, mivel a helyszín egy hatalmas mélyedésben jött létre, amelyet eredetileg a Nemzeti Színház létesítéséhez ástak ki. Amikor aztán az a Duna-partra költözött, valaki okosan lefedte a gödröt, és így egy szó szerint „underground” zenei helyszín jött létre).

Szóval Maria elment egy találkozóra a Gödörbe, ahol megismerkedett Dr. Rung Andrással. Ő akkoriban egyéni vállalkozó volt, az UX design területén dolgozott, amiről Mária nem sokat tudott. „Ez csak egy felszínes beszélgetés volt” – emlékszik vissza: „Mit csinálok én, mivel foglalkozik ő? Tudod, amolyan ismerkedés”.

Bár nem igazán ismerte az UI-UX szakmát, Maria érdeklődésének felkeltéséhez elég volt, hogy egész életében „videojáték-függő” volt, illetve, hogy megtudta, András mivel foglalkozik: „Kezelőfelületek, játékok és hasonlók tervezése. Ez volt az a pont, amikor elkezdett érdekelni, hogy miről szól ez a világ. Valami olyasmi, ami minden tekintetben kapcsolódott hozzám. Úgyhogy utánajártam a lehetőségnek, elkezdtem tanulni, és mivel megvolt hozzá a hátterem, és gyorsan tanulok, hamarosan elkezdtem drótvázakat tervezni”.

Fontos megjegyezni, hogy az Ergománia mint cég ekkor még nem létezett, de mivel még ugyanabban az évben megalakult, Maria UI-UX karrierjének indulása és a cég létezésének kezdete egyazon időszakra esett.

 

Egyre inkább hajthatatlan vagyok

Mennyire volt egyszerű partnerré, illetve szenior UX-vezetővé válni egy virágzó, nemzetközi színtéren tevékenykedő új tervezőirodánál? Nos, nem annyira. Először is sokkal kevesebb forrás állt rendelkezésre tíz évvel ezelőtt. „Tessék, itt van öt könyv, olvasd el, és máris profi UX-tervező vagy” – viccelődik Maria. Annak idején Maria az önképzés útján járva végtelen kutatást folytatott és rengeteget tanult. Bár ez kétségtelenül formálta jellemét, ma már eltökélten próbálja megkönnyíteni az Ergománia új munkatársainak dolgát. „Most már van egy kitaposott út, módszertanokat kell megtanulni, majd lépésről lépésre haladva láthatják a saját irányukat, és azt, hogy tervezéssel, kutatással vagy teszteléssel akarnak-e foglalkozni.”

Tíz évvel ezelőtt Maria ezeket a területeket munka közben tanulta meg, amikor is a tanulás mellett projektekkel is foglalkozott. „Körülbelül két és fél évembe telt, mire igazán hajthatatlan lettem abban, amit mondtam és csináltam azért, hogy képes legyek kezelni az ügyfeleket”.

 

Ügyfélkezelés

Érdekel az ügyfélkezelés, mert bizonyos szempontból talán nehezebb megtanulni, mint „5 könyv elolvasása” után UX-tervezővé válni. Mi Maria tapasztalata? „A projekt tervezési feladatain túl tényleg nagyon jónak kell lenned a kiemeltügyfél-kapcsolatok terén is. Tehát úgy kell kezelned az ügyfeleket, hogy mindvégig elégedettek legyenek: érezzék, hogy kéréseiket, igényeiket és céljaikat maximálisan figyelembe vesszük. Érezniük kell, hogy valóban meghallgatják őket, amikor a saját szempontjaikra világítanak rá, ugyanakkor a szakmaiságot is végig fent kell tartani.

Lehet, hogy ez elsőre nyilvánvalónak tűnik, ám Maria szerint még annak sem mindig megy tökéletesen, aki már 20 éve dolgozik az UX területén. Lehet valaki kiváló tervező, de „ha nem tudja megfelelően kezelni az ügyfelet, akkor rövid időn belül az ügyfél azt mondja, hogy oké, rendben, de köszönöm, nem”.

Majd így folytatja: „Nagyon fontos a nyitottság: ahhoz, hogy megtaláljuk a kézzelfogható közös pontokat, meg kell hallgatnunk az ügyfelet és a felhasználókat. Meg kell találnunk, hogy a felhasználók igényeit és a termék megoldásait is figyelembe véve mi kerüljön a késztermékbe meg kell találni a rést, és meg kell határozni a termék értékajánlatát.”

 

A vízió érvényesítése

Vagy másképp fogalmazva: „A meghallgatás nagyon fontos, de nem mindenki szeret hallgatni”. Ezt a képességet Maria és Rung András az Ergománia csapatába oltotta, egy másik fontos képességgel együtt: Legyen víziód! „Ez a stratégia része” – magyarázza Maria. „El kell képzelni a terméket 6 hónap, 1 év vagy 2 év múlva. Tehát képesnek kell lennünk arra, hogy felülről nézzük a dolgokat, és szükség szerint közelítsünk rájuk és távolodjunk tőlük.

Amikor felteszem Marianak a költői kérdést, hogy alkalmazna-e UX-gyakornokként, azt válaszolja, hogy a legfontosabb dolog, hogy legyen víziónk és azt érvényesíteni tudjuk. Tehát ha szeretném megkapni ezt az állást, álljak készen arra, hogy újra és újra tesztelnem kell a víziót: A projekt céljait szolgálja-e, megfelel-e a meghatározott KPI-oknak? „Szóval, ezek az elvárásaim – mondja Maria, és szépen kitér a válasz elől, hogy kaphatok-e valaha is UX-specialistaként állást. „Igazából ezek olyan képességek, amelyeket én magam is elsajátítottam – remélhetőleg azzal, hogy az ügyfél boldog, és a felhasználók is boldogok, akkor az egész egy boldog történet. Mert végső soron elégedett felhasználókra és elégedett ügyfelekre van szükség.”

 

Sikersztori

Menjünk tehát vissza az időben egy évtizedet, és nézzük meg a sikertörténetet, amelynek eredménye az Ergománia létrehozása volt. Elsőként újraterveztek egy meglévő weboldalt, és az ügyfelek között továbbra is előfordultak különböző iparágak, köztük a telekommunikáció, a webáruházak és listázó oldalak képviselői. Mint sok más, különböző típusú és méretű ügynökségnél, a munka állandó volt, de nagyon általános, és az „átmenő kereskedelemre” támaszkodott. Az Ergománia ekkor még nem szakosodott banki szolgáltatásokra és fintechre, de aztán egy brüsszeli BNP Paribas Fortis projektre érkezett megkeresés révén a tevékenység „kezdett egyre nemzetközibbé válni”. A munka egy ügyféloptimalizálási projektre vonatkozott, amelyben UX-personákkal, interjúkkal, felhasználói útvonalakkal és a felhasználói útvonalak fejlesztésével kellett foglalkozni, így a növekvő Ergománia-csapat kilenc hónapig a belga fővárosban tartózkodott.

Egy évvel később kezdett a vállalat igazán virágzásnak indulni: új megbízást kapott a magyarországi OTP Banktól, valamint további online banki és mobil banki projekteket a BNP Paribas Fortistól.

 

Mérföldkövek

Arról kérdezem Mariát, hogy gondolta-e volna – amikor a reneszánsz építészetről álmodott, és Zaha Hadid munkássága inspirálta –, hogy bankárokkal fog együtt dolgozni. Nevet: „Nem! Őszintén szólva ez nem szerepelt a terveim között! Manapság azonban már nagyon élvezem, hogy banki és vállalati ügyfelekkel foglalkozom. Nem mindig könnyű, de semmi sem az. Fontos, hogy legyen egy kihívás, amivel szívesen foglalkozunk és teljesíteni tudjuk. Például az Ergománia egyik első fintech-projektje az OTP Simple alkalmazás volt. Ez egy rendkívül érdekes projekt volt három különböző platformra. Olyan  digitális pénztárca, amelyhez különböző szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, mint parkolás, ételrendelés vagy autópályadíj… Ez a projekt különösen közel áll a szívemhez”.

Simple by OTP

Egy másik projekt – amelyet Maria a titoktartási kötelezettsége miatt nem nevezhet meg – egy belgiumi, játékosságra épülő fintech cég számára készült, kétségtelenül ámulatba ejtette volna a tinédzser, videójáték-rajongó teheráni lányt. A hollandiai Rabobank által készített TreasurUp szintén jelentős mérföldkő volt, melyben Maria vezette a tervezési rendszer teljes átalakítását. „Ez volt az első fedezeti és kereskedelmi ügyletekkel foglalkozó projektem, nagyon nagy kihívást jelentő, nagyon összetett felület volt – ugyanakkor rendkívül érdekes is.” Most csak három projektet emeltünk ki a sok száz közül, amelyet az Ergománia immár több mint 20 fős csapata vállalt. Maria megemlíti, hogy a csapat a közeljövőben kétszeresére fog nőni, és ahogy tovább bővülnek és erősödnek a nemzetközi kapcsolatok, lehet, hogy egy második Ergománia iroda is nyílik? Nos, hamarosan kiderül.

 

UX és tartalom

A vállalat bővülése azt is jelenti, hogy Maria kevesebbet tud a projektekkel foglalkozni, és szükségszerűen inkább a vezetésre és az új alkalmazottak képzésére kell koncentrálnia? „Jelenleg sok olyan dolgot csinálhatok, amelyek nagyon különböznek egymástól: vannak az UX-tevékenységeim, például UX-esként vezetem és irányítom a projekteket. Aztán vannak a nem UX-tevékenységeim, amelyeket szintén nagyon élvezek. Ezek a tevékenységek főként a tartalomhoz kapcsolódnak: én vagyok az Ergománia eseményeinek, például a terméktervezési előadásaink főszervezője. Emellett hozzám tartozik az online marketing, és kezelem a weboldalt. Nem az a fajta ember vagyok, aki csak egy dolgot akar csinálni, egy terméken dolgozni, és örülni, hogy nincs más dolga”.

Beszélgetésünk napján Maria otthonról dolgozik, és megosztja véleményét a vállalatok Covid előtti és utáni valóságáról, valamint arról, hogy sok cégnél mennyire rutinszerűvé vált az otthonról történő munkavégzés. Az Ergomániánál nem volt újdonság a távmunka, de az ehhez szükséges készségek az elmúlt években még fontosabbá váltak. Időnként kissé nehézkes volt tartani a lelket a szétszóródott Ergománia-csapatban, amely tagjai Maria szerint inkább családtagok, mint kollégák. „A Covid előtt havonta szerveztünk programokat, például elmentünk szabadulószobákba, vagy együtt megittunk egy italt”. A csapat még a lezárás alatt is találkozott online, hogy egy pohár ital mellett beszélgessenek a munkán kívüli dolgokról. „Tulajdonképpen ez egy szórakoztató munkahely – az embereknek különböző a hátterük, és nagyon különböző a gondolkodásmódjuk. Napról napra megismered, ki honnan jött, és ez nagyon érdekes.”

 

Dinamizmus és növekedés

A barátság és a csapatmunka érzése tükröződik azokban a mentorprogramokban is, amelyekhez Maria Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában nyújt segítséget. Ezek a programok önmagukban is hasznosak, de emellett lehetőséget nyújtanak arra is, hogy „megnézzük, mi történik, és melyek a legfrissebb hírek a startupok világában. Az általunk mentorált cégek révén új kapcsolatokat szerzünk, kapcsolatokat építünk, majd néhány startup vagy scaleup végül az ügyfelünk lesz“.

A munkahelyet tehát a dinamizmus, a növekedés és a szórakozás jellemzi, de mi jelenti a szórakozást Maria számára, amikor egy dolgos nap végén lezárja a laptopját? „Ez egy jó kérdés, hiszen hétvégén is dolgozom! Régebben hetente kétszer teniszeztem, és szeretem az olyan társasági tevékenységeket, mint a bowling, a biliárd… és az utazás.” Ez utóbbiból persze az utóbbi időben kevesebb jutott, de több mint három év után most újra ellátogatott Iránba. Találkozott a családjával és a barátaival, meglátogatta azokat a helyeket, ahol felnőtt, ezenkívül: „Természetesen úgy vélem, hogy a perzsa konyha a világ egyik legjobb konyhája. Fűszerekben gazdag, sokféle hússal és zöldséggel, és sok különböző szín és íz jellemzi. Emellett nagyon szeretem a perzsa tengeri ételeket is”.
És ezzel vissza is kanyarodtunk oda, ahonnan elindultunk, a tengerhez: „Fontos, hogy időt töltsek a tengerparton, és hogy érezzem magamban a tengert. Szeretem a várost, de kedvelem a városon kívüli nyugalmat is. Szívesen kombinálom a kettőt, szeretem a vidéket, szeretek a természetben lenni, és szeretem, ha nem vagyok elérhető.”

Úgy tűnik számomra, hogy ő olyan valaki, aki valószínűleg mindig elérhető – a csapata és az ügyfelei számára, és mindig új kihívásokat keres. Az építész, aki két dimenzióban olyan szerkezeteket hoz létre, amelyek ugyanolyan összetettek és gyönyörűek, mint az általa annyira csodált reneszánsz épületek.

Oszd meg velünk véleményed

    Kérem írd be üzenetedet

    Kérem írd be email címed!

    Kérem írd be üzenetedet

    Küld

    Website-okat, mobil applikációkat és szoftvereket tervezünk, hogy segítsünk megvalósítani üzleti céljaidat!

    Csapatunk

    Kapcsolat

    Kedves Ergo,

    A nevem
    . Az email címem
    . Üzenetem:

    ajánlott
    cikkek

    Tudj meg többet a témáról

    Háborús Időkben – Az ukrán Fintech és Bank szektor

    2023. jan. 24. | 24 perc olvasás

    Az alábbi Mariam Matiashvili-vel – a LEO ukrán fizetési szolgáltató üzletfejlesztési igazgatójával – folytatott interjúban több irányból is megközelítek bizonyos ügyeket. Tegnap este egy DakhaBrakha koncerten...

    Clas Beese – a változás és növekedés kurátora

    2022. dec. 20. | 30 perc olvasás

    Képzeld el, hogy egy gyönyörű, fallal körülvett kert előtt állsz. A kapun keresztül belátsz a kertbe, ahol hajtásokkal teli növények, finom gyümölcsök, sőt öreg fák is vannak. Szeretnél belépni, de a ...