Magyar Fintech – Bankárok és narancstermés – 2. rész

„Nem az számít, hogy mit tudsz, hanem az, hogy kit ismersz” – ez a régi mondás különösen igaznak tűnik a magyar fintech területén végzett kutatásaim során. Itt, az Ergomania hazájában az ajtók sokkal könnyebben nyílnak meg. Olyannyira, hogy ezt az országértékelést két cikkre kell osztanom a bankárok és maguk a fintechesek között. Ebben a részben két nagy bank – az OTP és a K&H -, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB), Magyarország központi bankjának a képviselőivel beszélgetek.

 

Hatalmas változás 30 év alatt

Az OTP Bank innovációs vezetőjének azt a buta kérdést teszem fel elsőként, hogy milyen ízű a magyar fintech. „Eper!” – válaszol azonnal Fischer András. „Vagy narancs?” – vágja rá az Ergomániától Rung András, aki szintén vonalban van. Ennek kapcsán mindketten felvilágosítanak, hogy A Tanú című régi magyar film egyik mellékszála az országban folyó narancstermesztésről szól. Ez persze nem lehetséges az éghajlat miatt, mégis meg kell valósítani a kommunista ideológia elvárásainak megfelelően. A film természetesen szatíra, de szemléletesen bemutatja, hogy Magyarország milyen messzire jutott. Andrásék életében összeomlott a kommunizmus, és a hamvaiból egy nyugati szemléletű, modern ország nőtt ki. A fenti változás kezdete után harminc évvel Fischer András az OTP Bank budapesti székházának hatalmas átriumában ül, miközben beszélgetünk. Buta kérdésem számos gondolatot felvet arról, hogy milyenné vált az üzleti élet a „rendszerváltás” óta eltelt viszonylag rövid időben?

Van egy olyan érzésem, hogy a narancsterméshez majd később visszatérek.

 

A fájó pontok megtalálása

Csak a kezdők számára mondom, hogy az „innovációs vezető” menő munkakörnek hangzik, András pedig egyetért. „Én magam találtam ki” – teszi hozzá. Tehát mindig az ő ajtaján kopogtat a következő nagy dolog? „Igen, bizonyos mértékben a fintechek szinte naponta kopogtatnak az ajtónkon, de mi strukturáltabban tervezünk. Összegyűjtjük azokat az üzleti eseteket, kihívásokat és témákat, amelyekből az egész bank, vagy akár a bankcsoport profitálhat. Ezek lehetnek hitelezés, megtakarítások, back office, bármi. Mi egy belső szolgáltató részleg vagyunk, és az ügyfeleink 99%-ban a saját kollégáink. Tehát elbeszélgetünk velük, kiderítjük, melyek a fájó pontjaik, mit terveznek, és milyen hiányosságaik vannak az üzletágukban. Aztán segítünk nekik megfogalmazni ezt olyan problémafelvetés formájában, amelyet egy fintech megoldhat, bár szerintem a „fintech” valójában túl szűk fogalom. Tehát együttdolgozunk mindenféle startuppal és érett startuppal (scaleup). Startup inkubációval kezdtük, jelenleg pedig scaleup akcelerációt folytatunk.”

OTP Lab

Az első OTP Lab startup program egy külső tanácsadó cég segítségével valósult meg. A következő évben már külső támogatás nélkül, de továbbra is csak Magyarországon, és az érettebb cégekre fókuszálva szervezték meg. A harmadik évben a programot megnyitották az OTP nemzetközi leányvállalatai előtt, eredetileg hat ország számára. Az OTP lábnyoma a közép-kelet-európai régió tizenegy országára terjed ki, az OTP Innovációs Labor pedig arra törekszik, hogy a kiválasztott fintechekkel működjön a „kémia”. Ezt általában egy három hónapos kísérleti időszak követi, melynek során üzleti esetek létrehozása és értékelése történik. Ha ez pozitívnak tűnik, akkor a cégeket további hat hónapos bevezetési időszakra hívják meg. Ez idő alatt – mutat rá András – „nem engedjük el a kezüket, és továbbra is támogatjuk őket”.

Milyen cégek lépnek tehát partnerségre az OTP-vel?

Fischer András

 

Lepj meg bennünket!

„Az üzleti élet minden területéről érkeznek. Tehát vannak cégek, amelyek a HR-rel foglalkoznak, vagy például az EDUardo, amely tanulási megoldást kínál. Aztán van olyan cég, amelyik egy szerbiai leányvállalattal dolgozik, és a kkv-k ügyfélkapcsolat-kezeléséhez fejleszt mobilon futó megoldásokat. A fenti témákat öt plusz egy kategóriába soroljuk: Fejlett adatelemzés; Ügyfélélmény és ügyfélkiszolgálás; Belső hatékonyság; Termékinnovációk a lakossági bankolás szolgáltatási területen; és Termékinnovációk a kkv és vállalati bankolás szolgáltatási területen.”

És mi az a „plusz egy” kategória? Ez a „Lepj meg bennünket!” joker. András elmagyarázza, hogy a Labor milyen fejlesztésekre törekszik: „Nem csupán a bankolás alapvető részeiről van szó, amelyek először eszünkbe jutnak, mint például a hitelezés vagy a megtakarítás. Sok cég foglalkozik az úgynevezett támogató funkciók igényeivel is, mint például a megfelelés, a kiberbiztonság, az IT, a back office és az ügyfélkapcsolati központok (contact center).” Szívesen hozzáteszi, hogy ezeket nem címkézi „nem kritikusnak”, mert valójában létfontosságú területekről van szó.

Azonban amikor az üzleti tevékenységről van szó, jellemzően nem állnak a prioritási lista élén. Most, az Innovációs Labor közreműködésének eredményeként a részlegek rendkívül örülnek, hogy lehetőséget kapnak arra, hogy a technológiához értő, korszerű startupokkal és scaleupokkal dolgozzanak együtt. Úgy tűnik, hogy Fischer András 99%-os belső ügyfélkörének van oka az elégedettségre az OTP Innovációs Labor munkájával. Eddig több mint 1300 startupot értékeltek együttműködésre, több mint 45 a befejezett kísérleti program, és 45%-os a kísérleti program utáni együttműködések aránya, 105+ résztvevő OTP üzleti egységgel. Ahogy Dr. Tina Ruseva, a Mentessa vezérigazgatója megjegyezte: „Az OTP Startup Partner Program alapvető fontosságú az OTP Bank egyedi ökoszisztémájának megértésében, abban, hogy kapcsolatba lépjünk a szervezeten belüli bajnokokkal, valamint a sikeres együttműködés első lépéséhez szükséges összes erőforrás biztosításában. Határozottan ajánlom minden startupnak.” Megjegyzendő, hogy bár egy magyarországi székhelyű bankról beszélünk, amelynek innovációs laboratóriuma Budapesten található, a Mentessa egy német vállalkozás – így Fischer András és csapatának mozgástere széles.

K&H Bank

 

A hatékony partnerek felkutatása

Odaát a K&H Banknál Fónai Imre, a termékekért felelős vezető szintén széles mozgástérrel rendelkezik. „Én felelek a digitális termékek terméktulajdonosaiért, a fejlesztési folyamat kísérése közben, és később is, amikor az éles környezetbe kerül. A UX folyamatért is én felelek”. Imre rámutat, hogy bár még nem minden digitális, egyre több folyamat és termék digitalizálása zajlik – nemcsak a bankszektorban, hanem számos iparágban. A belga KBC Bank, a K&H tulajdonosa, éppen egy hatalmas digitális útiterv megvalósításán dolgozik a csoporton belül. „A jövőben a digitális termékek uralják majd a banki tevékenység szinte minden területét” – reflektál Imre. Egyelőre azonban még vannak olyan folyamatok, amelyek nem digitálisak, például az összetettebb termékek, mint a befektetések és a jelzáloghitelek. Fischer András Innovációs Laborjához hasonlóan Imre is kiemeli, hogy a potenciális megoldások célzott felkutatásában a strukturált folyamat a legfontosabb, bár – néhány nagy szereplő kivételével – Magyarországon ritkán fordul elő, hogy egy banknak külön részlege lenne arra, hogy kitalálja, hogyan tudná a fintecheket a portfóliójába integrálni.

Fónai Imre

A K&H digitális onboarding (beillesztési) folyamata a közelmúlt egyik győzelme, ahol az első érintéstől az onboarding utolsó pillanatáig minden végrehajtható okostelefonon keresztül. Ez az ügyfél számára nagyon egyszerű, de a háttere természetesen komplex, ahol sok rendszer és interfész működik együtt. Imre elmondja, hogy voltak olyan komponensek, amelyeket a K&H nem tudott megépíteni, vagy amelyek megépítése túl sokáig tartott volna, és „nem volt értelme. Ilyenek például a KYC azonosítási komponensek, ahol fel kell mutatni a személyi igazolványt, videót kell készíteni magunkról, és meg kell felelni a központi banki előírásoknak. Ezért kimentünk a piacra, és találtunk egy magyar céget, amely épített egy FaceKom nevű alkalmazást, egy olyan szoftveralapot, amelyet egyre több cég használ”.

 

Szövetségesek, nem versenytársak

Imre elismeri a bankok számára értékes megoldásokat létrehozó fintecheket, és azt mondja, hogy biztosan fennmaradnak és gyarapodni fognak. De óvatos sok olyan kis fintech-kel szemben, amelyek nem igazán hoznak létre semmit, sem az ügyfelek, sem a bankok számára. „Ezek csak ötletek a tervezőasztalon, vagy két garázslakó fickó, aki arról álmodozik, hogyan lesz majd a jövőben nagyon gazdag”.

Felvázolja a fintechek felemelkedését, és elmondja azt is, hogyan tolódtak el a hangsúlyok, amióta a kifejezés megjelent. Eleinte azt jósolták – vagy talán gyanították – hogy az újonnan érkezők majd „köztes bankokká” válnak, akik az ügyfelekkel való minden front-end kapcsolatot ellátják, és a már bevált bankokat visszaszorítják a back-end folyamatok megoldására és a termékekre. Magyarországon azonban nem így alakultak a dolgok, mert a fintechek – néhány kivételtől eltekintve – nem érték el a szükséges beruházási szintet, sőt, még a márkaépítést sem. Talán a legnagyobb kihívás számukra a termékpiaci illeszkedés, ami ritkán történik meg. A több százezres ügyfélkörrel rendelkező, hagyományos bankok olyan bázissal rendelkeznek, amelynek elérésében egyetlen fintech sem reménykedhet a közeljövőben, ezért Imre szerint a magyar színtér másképpen alakult. Itt nincs Revolut, N26 vagy Monzo, és szerinte ez nem is valószínű a közeljövőben vagy középtávon. Helyette azonban kialakult egy folyamatos együttműködés a kölcsönös előnyök érdekében. Ez azt jelenti, hogy keressük a módját annak, hogyan integrálhatók a fintechek megoldásai a bankok által kínált megoldások közé.

Azok a fintechek, amelyek nem a garázsukban álmodoznak, nem „ellenzékké”, hanem az ökoszisztéma létfontosságú szereplőivé válnak.

„A nagy kérdés manapság az – mondja Imre -, hogy a bankok és a fintechek hogyan tudnak együttműködni, és hogyan tudják integrálni egymás modelljeit”. Figyeljük a piacot, és igyekszünk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek viszonylag gyorsan megoldást adhatnak a meglévő problémákra. Így nemcsak a meglévő szolgáltatásainkat tudjuk javítani, hanem új ügyfeleket, szegmenseket is megnyerhetünk.

És ez az a pont, ahol a fintechek valóban segíthetnek a bankoknak. Mert ha gyorsan akarunk előrehaladni, ha valami beváltra szeretnénk a megoldásunkat építeni, például egy fintech cég megoldására, akkor érdemes felkeresni ezeket a srácokat, és megpróbálni integrálni a megoldásaikat az informatikai rendszereinkbe.”

Úgy tűnik tehát, hogy mind Fónai Imre a K&H-nál, mind Fischer András az OTP-nél hasonlóan gondolkodik. Megbízható, együttműködő fintechek megoldásait keresik, és van elég erejük ahhoz, hogy segítsenek inkubálni vagy felgyorsítani néhány újabb ajánlatot. Tehát egy nyertes-nyertes helyzetről beszélünk?

 

Stabillá és sokkállóvá válni

Odaát az MNB-nél – Magyar Nemzeti Bank – Fáykiss Péter digitalizációs igazgatótól megismerjük a kép egy újabb szeletét. Számára a történet még 2014 körül kezdődött. „Akkoriban a makroprudenciális politikáért volt felelős a csapatunk, és ez a csapat kezdte el gyakorlatilag felépíteni azt a makroprudenciális politikai eszköztárat, amelyet most ismerünk. Ezt követően felismertük, hogy a digitalizáció hatalmas kihívást jelenthet a pénzügyi stabilitás szempontjából, valamint akkor, ha a fintechek vagy a bigtechek belépnek a piacra. De természetesen maguknak a bankoknak és a biztosítóknak a digitális átalakulása is elengedhetetlen ahhoz, hogy stabil és sokkálló, hatékony pénzügyi ágazatot tudjunk biztosítani.”

Magyar Nemzeti Bank

Ezen a ponton, be kell vallanom, egy ultrakonzervatív megközelítésű történet kibontakozására számítok. Elvégre a központi bankok általában nem szoktak az innováció élére állni, de úgy tűnik, az MNB-t más fából faragták. A digitalizáció és a fintech kettősét kiemelt témakörként kezelve, a jegybank felügyeleti ágával együtt dolgozva, Péter csapata konzultációs folyamatba kezdett, és 2017-ben elkészített egy iránymutató jelentést. Ennek része volt egy, a bankok, fintechek, kockázati tőkebefektetők, más külföldi szabályozó hatóságok, angyalbefektetők és fogyasztók körében készített felmérés. A fenti konzultáció alapján született néhány javaslat, köztük egy szabályozási tesztkörnyezet (sandbox), valamint egy MNB Innovációs Központ, amely 2018 márciusában indult el.

Péter elmosolyodik: „Az MNB Innovációs Központ több mint egy évvel korábban jött létre a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) saját Innovációs Központjánál”. Ezután következett a szabályozási tesztkörnyezet (sandbox) bevezetése, amely speciális keretet biztosít az

innovatív technológiák tesztelésére, illetve ideiglenes mentességet adhat a szabályozói rendelkezések alól. „A lényeg az, hogy jelenleg csak a központi banki rendeletek alól tudunk felmentést adni. Egy új, törvényi szintű jogszabályi keretrendszerben működő szabályozási tesztkörnyezet (sandbox) a piaci szereplők szélesebb köre számára biztosítana tesztelési lehetőséget, ami előremutató lépés lenne a magyar pénzügyi rendszer versenyképessége szempontjából.” – mondja a miniszter.

Fáykiss Péter

Bár mindez majdnem olyan bürokratikusan hangzik, mint ahogyan azt egy központi banktól elvárnánk, Péter azt a változó szemléletet képviseli, amelyet Matolcsy György elnök innovatív, stratégiai gondolkodásmódja és az új alelnök, Patai Mihály érkezése támogatott, aki korábban az Unicredit Magyarország vezérigazgatója volt. Szombati Anikó, a digitalizációért és a fintech fejlesztésekért felelős ügyvezető igazgató kinevezése MNB-ben egy új, kereskedelmileg tudatosabb megközelítést segített elő. Ekkor lett Péter a digitalizációért felelős igazgatóság vezetője. „Az igazgatóságunkon belül két részleg van. Az első a szakpolitikai döntéshozatalért felel, így ők koordinálják az MNB Innovációs Központot, a szabályozási tesztkörnyezetet (sandbox), és ők állították össze a fintech és digitalizáció jelentést, amely hamarosan megjelenik (angolul is elérhető).

És persze ott van a technológiai csapat, akik a kutatásért és az AI-n, a gépi tanuláson, a neurális hálózatokon és a blokkláncon alapuló eszközök fejlesztéséért felelősek”.

 

A következő generáció változásának megpecsételése

Itt áttérünk egy meglepő példára azzal kapcsolatban, hogy az MNB mennyire előremutató, vagy bizonyos szempontból hátrafelé tekintő. Péter elmeséli, hogy gyerekkorában a gyerekek vásárolhattak takarékbélyegeket. Ezeket bélyegkönyvekbe gyűjtötték, amelyeket néhány hónap elteltével olyan értékes tárgyakra lehetett beváltani, mint például egy focilabda. Ennek utánakérdeztem az egykorú magyar barátaimnál, akik nosztalgikus mosollyal megerősítettek, hogy igen, valóban volt ilyen, több mint harminc évvel ezelőtt. Nos, az MNB most újjáélesztette a takarékbélyegek ötletét egy mobilalkalmazással, amelyet a szülők tölthetnek le, majd a gyerekek kvízekre és játékokra használhatják. Ha sikeresen megoldják a kvízeket, a gyerekek különböző mintájú digitális bélyegeket kapnak, amelyeket elcserélhetnek a barátaikkal. Van egy belső fizetőeszköz, a Diáktallér, amelyet egy erre a célra létrehozott webshopban lehet elkölteni, a vásárlást pedig a gyermek iskolájába szállítják. E mellett, a gyerekek push üzeneteket is kapnak olyan témákban, mint például a digitalizáció, takarékosság, fenntarthatóság vagy a zöld témák. És persze van chat funkció is!

Ezen a ponton kissé tátott szájjal ülök, miközben olyan koncepciókat hallgatok, amelyek inkább hangzanak egy élvonalbeli „kinti” designügynökség, mint egy központi bank termékének, de Péter és csapata küldetést teljesít. „Az egész mögött az a logika és stratégia áll, hogy kihívásnak tekintjük a gyerekek pénzügyi nevelését, mivel ez rendkívül unalmas a gyerekek számára. Ezzel az alkalmazással két célunk van. Az első természetesen egyszerűen a kvízek megoldása, ahol egy oktatási folyamaton keresztül jutalmakat kapnak a játékosok.” Még csak kísérleti projektről van szó, de az applikáció most érte el az egymillió megoldott kvízjátékot, és több ezer rendszeres felhasználója van. „A dolog másik része az, hogy olyan, mint egy kis mobil bankolási alkalmazás. Hasonló funkciókkal rendelkezik, egy PIN-kódot kell megadni, és lehet „pénzt” (Diáktallért) utalni, bélyeget cserélni, és megtakarítási célokat kitűzni. Egy játékos folyamat segítségével szeretnénk megmutatni a diákoknak, hogy hasznos tanulni, de egyben nagy kihívás is, mert a gyerekek rendkívül válogatósak!”. Az MNB tehát a játékosságot népszerűsíti, és segít a következő generáció, a pénzügyileg tudatosabb állampolgárok képzésében? Péter egyetértően mosolyog: „Így van. Szerintem eléggé innovatív központi bank vagyunk”. Mellékesen bedobja a Pénzmúzeum mobilalkalmazást is, egy másik rendhagyó, diákokat és felnőtteket célzó kezdeményezést, mert „a pénz bárki számára érdekes lehet”. A Pénzmúzeum mobilalkalmazás egy másik módja a technológia kreatív tesztelésének, ahol az NFT-k elérhetőek lesznek, és a felhasználók regisztrálhatják a gyűjtőérméket az MNB blokklánc platformján.

 

Az Innovációs Labor mögötti motivációk

Mindig érdeklődéssel fordulok az olyan színes tevékenységek felé, amelyek láthatóan kívül esnek a dolgok szokásos menetén. Az európai fintech szereplőkkel készített interjúk során találkoztam olyan projektekkel, amelyek az afrikai nők pénzügyi függetlenségét, vagy az óceánok megtisztítását támogatják. Most arra bukkantam, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy évtizedekkel ezelőtti, megmaradt ötletet frissített egy kortárs, gyerekeknek szóló alkalmazássá – újabb meglepetés. A Fischer Andrással folytatott beszélgetést úgy terelem, hogy megtudjam, van-e az OTP Innovációs Labornak társadalmi célú tevékenysége. Valószínűleg ez a második buta kérdésem az interjú során, András azonban udvariasan átgondolja a válaszát. „Ha a cég motivációit nézzük, vajon miért csinál startup programot? Bizonyos cégek azt állítják, hogy ez egy vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) tevékenység, és ez még abban is megmutatkozik, hogy hogyan finanszírozzák: a marketing költségvetésükből, ugye? Az OTP esetében azonban ez nem így van, itt ez egyértelműen üzleti kezdeményezés. A célunk kettős. Egyrészt támogatjuk a piacon viszonylag kiforratlan cégeket. Ugyanakkor azt akarjuk, hogy a megoldások a bank javát szolgálják, így ideális esetben ez egy nyertes-nyertes helyzet.” András gyorsan helyesbíti magát: „Úgy értem, nyertes-nyertes helyzetnek kell lennie, különben nem írjuk alá a szerződést! Az OTP valóban kiterjedt CSR tevékenységet folytat, támogatja a sportot és a kultúrát, de amikor a startupokkal való együttműködésről van szó, akkor új gondolkodásmódot, innovációt, technológiákat és új üzleti modelleket keresünk. Ezt már az elején világossá tesszük – ez nem CSR tevékenység, nem a hiúság vására – hanem mérhető értéket kell termelnie a bank számára. Ez az érték jelenthet bevételt, költségcsökkentést, gyorsabb piacra jutást, ügyfélélményt vagy alacsonyabb elvándorlást. Vagy akár a munkatársaink motivációjának és munkamódszereinek javítását is jelentheti. De minden egyes kísérleti projekthez, amelyet lefuttatunk, van üzleti indoklásunk és szigorú központi teljesítménymutatónk (KPI).”

 

A fintechnél szélesebb körű

Visszatérünk arra a kérdésre, hogy milyen partnerekkel dolgozik együtt az OTP Innovációs Labor. András korábban úgy fogalmazott, „a fintechnél szélesebb körű”, hogyan definiálja tehát azt az ökoszisztémát, amelyet a Labor táplál? „Minden fintech, és semmi sem fintech” – válaszolja, és ezzel azokat a gyakori megjegyzéseket visszhangozza, amelyek szerint a fintech ma már annyira elterjedt, hogy néha szinte felesleges a definíció. „Vegyünk egy chatbotot, csak a példa kedvéért” – gondolkodik el András. „Ez fintech? Szerintem nem. Egy közműszolgáltató vagy állami cég használhat chatbotot, mert ha elég nagy, akkor szüksége van ügyfélszolgálatra, és ezért az emberi munkaerő egy részét botokkal fogja helyettesíteni. Tehát nem csak a pénzügyi iparágról van szó, hanem minden iparágról”.

És ha már a chatbotoknál tartunk, képzeljék el: a látszólag mindig innovatív MNB az egyik első európai központi bank, amely rendelkezik chatbottal. Ez jelenleg kísérleti fázisban van, és az MNB honlapján, az Innovációs Központon keresztül érhető el. Fáykiss Péter úgy látja, hogy a hanghasználat olyan fejlődő terület, amellyel kapcsolatban eleinte szkeptikus volt, mostanában azonban kezd értékelni néhány használati esetet, például a vakok és gyengénlátók segítését. „Nem mondom, hogy a hangalapú szolgáltatások be fognak robbanni, és a bankok igen óvatosak ezen a területen, mert a fenti szolgáltatásnak nagyon jól kell működnie. A hangalapú szolgáltatások nem olyanok, mint egy chatbot, amely bizonyos szempontból kicsit buta, de azért válaszol”.

Összességében, Péter egyetért azzal, hogy a digitális és pénzügyi kirekesztés fontos téma. A 60 év felettiek bevonása például azt jelenti, hogy a folyamatot rendkívül le kell egyszerűsíteni, nagyon egyértelmű dizájnnal. „50 alatt már szinte mindenkit elértünk, és ők mind digitális megoldásokat használnak” – mondja. „De most jön a java, amikor a 70-es éveikben járó embereket kell meggyőzni. Keringenek olyan történetek a szektorban, hogy 70 év feletti emberek a bankszámlájukra kapják a nyugdíjukat. Elmennek a bankba, felveszik a pénzt az automatából, megszámolják, majd odamennek a pénztárhoz, és befizetik a bankszámlájukra. Meg kell győznünk ezeket az idős embereket arról, hogy a digitális megoldások biztonságosak.”

Ez olyan alkalmazásokat jelent, amelyek könnyen használhatók, és amelyekben megbízhatnak.

 

Visszatérve az íz kérdéséhez

De térjünk vissza Fischer Andráshoz, és a magyar fintech ízére vonatkozó kérdésemhez, melynek kapcsán kitérőt tettünk egy régi filmhez, A Tanú-hoz. Miután szó szerint egyetlen narancsot termelt, a (fiktív) Magyar Narancsintézet arra készül, hogy bemutassa azt egy szovjet méltóságnak. Egészen addig, amíg egy fiú meg nem eszi. Az utolsó pillanatban a narancsot egy citrommal helyettesítik, és amikor a látogató megkóstolja, azt mondják neki:

“Igen, kicsit kicsi, sárga és keserű… de a miénk”. Tehát egy narancsnak eladott citrom, vagy olyan egészséges termés, amit harminc évvel ezelőtt magyar földön nem lehetett volna megtermelni? András még mindig kételkedik kissé a kérdéssoromban, de azért megpróbál válaszolni. „Nagyon nehéz megmondani, hogy milyen a magyar fintech íze. Nyilván nem homogén, de vannak olyan élvonalbeli cégek, amelyek már a nemzetközi piacon vannak, és sikerült jelentős forrásokat bevonniuk.”

Megemlíti a Banzai Cloudot, bár megkérdőjelezi, hogy ez egyáltalán Fintech-e, vagy inkább egy technológiai cég, amelynek rengeteg pénzügyi ügyfele van. Az OTP kockázatitőke befektető alapja, a PortfoLion befektetett a Banzai Cloudba, amely azt állítja, hogy „gondoskodik minden részletről, amitől a fejlesztők extázisba esnek, az operációs rendszer üzemeltetők kevésbé morcosak, a pénzügyesek pedig rocksztárnak érzik magukat”. A vállalatot mostanra felvásárolta a Cisco.

András így folytatja: „Tehát van egy kisszámú, nagyon érett és fejlett, korszerű technológiai cég. És van egy csomó olyan cég, amelyik még mindig próbálja megtalálni az ideális terméket, vagy próbálja a termékét a piachoz, vagy a szolgáltatását a piachoz illeszteni.” Az üzleti modell stabilizálása és annak kitalálása, hogy hogyan tudnak ténylegesen pénzt keresni a kínálatukkal, szintén sok céget foglalkoztat. „A kettő között pedig nagyon kevés társaság található. Ezt érzem, de nem tudom adatokkal alátámasztani”.

 

Visszamászni az ablakon

Fónai Imre a K&H Banktól az „íz” fogalmát inkább stílusként értelmezi, és úgy látja, hogy ez meglehetősen generációfüggő. „Látunk az egyetemről éppen kikerülő srácokat, és a régi iskola nagyon tapasztalt, 50 feletti lépviselőit. Közülük sokan szenvednek kissé attól, hogy nem tudják, hogyan kell bemutatni magukat. Nincs tapasztalatuk abban, hogy hogyan adják elő magukat, hogyan kerüljenek közel a bankokhoz és a döntéshozókhoz. Ha olyan fickó vagy, aki végignyomja az ötletét, mert hisz benne, akkor mindent megteszel, hogy keresztülvidd azt. Nem fogod azonnal feladni egyetlen bemutató után.”

A bankárok elfoglalt emberek, mutat rá Imre, és ha nem vállalnak találkozót egy startuppal, az gyakran csak azért van, mert mással vannak elfoglalva, nem pedig azért, mert konkurenciát látnak a cégben. A tanácsa? Rá kell venni a bankárokat, hogy továbbvigyenek egy ötletet. „Nyomni, nyomni, nyomni kell! És ha kimész az ajtón, akkor az ablakon kell visszajönnöd. Szóval néha tényleg az az érzésem, hogy a magyarországi fintechesek nagyon könnyen feladják, ráadásul a régi iskola emberei nem tudják, hogyan működik ez a modern üzlet. Szerintem ez egy általános magyar probléma, mert a magyarok nagyon félénkek. És valószínűleg ez az általános érzésem a magyar fintechekkel kapcsolatban is. Én olyan helyzetben vagyok, hogy ha a fintech világ nagyon rámenős lenne, és elhinné a saját történetét, akkor minden második nap kapnék a LinkedIn-en egy nekem felajánlott Fintech megoldást. Amit azonban ténylegesen kapok, az főként más országokból, például Csehországból vagy az Egyesült Királyságból érkezik. Magyarok viszont nagyon ritkán keresnek meg

Tehát mindenki hallhatta: Ha feltörekvő magyar fintech vagy, nyomulj erősebben, és ha nem nyílik az ajtó, kopogj az ablakon. Fischer András elismerően nyilatkozik más országok vállalkozói lendületéről is. „Valamilyen szinten irigylem a cseheket, szerintem rengeteg nagyszerű startupjuk van. Ez is kockázatitőke építés. A csehek annyira innovatívak, és a startupok már nem is startupok. Szerintem sokan mostanra már nagyvállalatok, amihez csupán néhány év kellett. Ehhez képest Magyarországon még mindig nagy a mozgástér, és sok hely van a fejlődésre.”

 

A növekedés számbavétele

A fenti növekedési térrel kapcsolatban Fáykiss Péter az MNB-től az alábbi megjegyzést teszi, a Deloitte elemzését idézve, amely mintegy 3500 aktív fintechet számolt össze az EU-ban. Elmondja, hogy Magyarországon a szektor mindenképpen növekszik, és az MNB felmérése jelenleg mintegy 150 aktív magyar fintechet tart számon, bár ez nehezen mérhető. A bankok kötelesek közvetlenül a központi banknak jelenteni, de a fintechek esetében más a helyzet.

Egyes cégek rendelkeznek engedéllyel, például az e-pénzszolgáltatók, az AISP-k (Account Information Service Providers) és PISP-k (Payment Initiation Service Providers), azonban a fintechek jelentős részének nincs szüksége a Központi Bank engedélyére.

„Így az első kihívás az volt számunkra, amikor 2020-ban elkészítettük az első fintech és digitalizációs jelentést, hogy hogyan mérjük a magyarországi fintechek számát. Volt egy listánk a cégekről, a tevékenységi számok (NACE) alapján. Összegyűjtöttük az összes olyan vállalatot, amely szoftverfejlesztéssel vagy bármilyen más, a fintechekhez köthető területtel foglalkozik, és így azt a számot kaptuk, hogy 50 000″.

Mivel tudtuk, hogy a fenti számot erősen túlbecsültük, az MNB technikai csapata ezután kivonta a cégadatokat a weboldalakról, és a valószínű cégeket egy „fintech kosárba” helyezte. Az eljárás során mintegy 300 000 cégadatkivonást végeztek el, ami nagyjából az aranymosással volt egyenértékű, tekintve, hogy a végső lista mindössze 130 magyar fintechet tartalmazott. Az azonosítási folyamat során szakértői vélemények is készültek arról, hogy a listára került cégek valóban léteznek-e, és nem csak a gépi tanulási folyamat során történt félreértésekről van-e szó. Az így kapott adatok azt jelentik, hogy az MNB most már nagyon is valósan érzékeli, hogy mi folyik „odakint” a magyar fintech területen. Ez 170 milliárd forint (nagyjából 440 millió euró) értékű üzleti bevételt jelentett 2020-ban, és mintegy 8000 ember vont be a szektorban. „A fenti számok nem jelentéktelenek, de még mindig hatalmas a fejlődési lehetőség” – mondja Péter – „és a szereplők nagyon aktívak”.

 

A számok lebontása

A cégek többsége B2B fókuszú. Tehát nem érnek fel más országok neobankos sikereihez. A magyar fintechek több mint 80%-a inkább bankok, biztosítók, vagyonkezelő cégek, befektetési társaságok számára nyújt szolgáltatásokat, és azért alapították őket, hogy segítsék ezeket digitális útjukon. Péter technikai szempontból sok fintechet nagyra értékel, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a B2B szolgáltatásokkal a know-how-t exportálni lehet az Egyesült Királyságba, Németországba, Vietnamba … vagy bárhová

Mivel a B2B a fő üzleti modell, a magyar fintechek közül sokan meglehetősen nyereségesek. A helyett, hogy csak kockázatitőke befektetési pénzeket égetnének el, a magyar mikrofintechek nagyjából 50%-a nyereséges, amit Péter elég szokatlannak tart. „Szerintem ez egy nagyon jó helyzet, mert a központi banknál az egyik fő célunk az, hogy hogyan tudjuk támogatni magának a pénzügyi szektornak a digitális átalakulását. Hogyan tudjuk őket ösztönözni, bátorítani a digitális átalakulásra, hogy jobb szolgáltatásokat nyújtsanak a fogyasztóknak, és hogyan tudjuk őket hatékonyabbá tenni, hogy növeljék a versenyképességüket. Ebben az értelemben a B2B fintechek nagyon jók. Ebben az értelemben a bankok támogatói: chatbotokat; RPA-megoldásokat; és blokklánc-megoldásokat kínálnak a belső folyamatok optimalizálása érdekében. Tehát ez egy nyertes-nyertes helyzet, és a magyar fintechek általában nem a bankok versenytársai, hanem elsősorban abban segítenek, hogy azok digitális útját jelentősen megkönnyítsék.”

Amivel többé-kevésbé pontosan vissza is kanyarodtunk az OTP Innovációs Labor szerepéhez.

 

Startup központok

„Messze vagyunk attól, hogy igazi startup központ legyünk” – jegyzi meg Fischer András. „Ez egy nagyon összetett téma, és egyes országok, például Izrael, sokat fektettek bele. Megváltoztatták a szabályozásukat, létrehoztak bizonyos intézményeket, megpróbáltak startupokat vonzani külföldről. Tehát Magyarországnak sok olyan lehetősége van, amit még nem használt ki.” Elismeri azonban azt az előrelépést is, amelyet az MNB megvalósított: „Látom az erőfeszítéseket, amelyeket a kormány tesz. A Nemzeti Bank pedig nagyon aktív a fintech térben, és nagyon eltökélt abban, hogy ebből kihozza a legtöbbet”.

Itt említi meg az MNB által létrehozott Információs és Innovációs Központot, amelyhez a startupok, sőt az „egyszemélyes garázscégek” is fordulhatnak kapcsolatfelvétel céljából. Itt segítséget kaphatnak a szabályozással kapcsolatban, és igénybe vehetik a szabályozási tesztkörnyezetet (sandbox), vagyis lehetőséget kapnak arra, hogy együttműködjenek egy olyan szabályozott céggel, mint az OTP. A startupok közösen is kaphatnak mentességet hat hónapra. „Az MNB tehát nagyon eltökélt a digitalizáció előmozdításában a pénzügyi színtéren. Még a digitalizációs ajánlásokat is ők dolgozták ki a bankok számára. De az, hogy hogyan lehet egy országot igazi fintech vagy startup központtá tenni, erősen összetett kérdés.”

És Magyarország már ott tart? András arcán „ezt nem gondolhatod komolyan” kifejezés ül. Nem, Magyarországnak még van hova fejlődnie.

 

Belenézve a kristálygömbbe

Zárásként néhány jóslatot kérek az MNB digitalizációs igazgatójától, Fáykiss Pétertől, aki három nagy kérdést említ. Az első a gondolkodásmód-váltás, és az, hogy a bankoknak el kell fogadniuk, hogy a digitális átalakulás elengedhetetlen. E nélkül Péter szerint a bankoknak esélyük sem lesz a következő tíz évben a túlélésre. „Jelenleg a bankok bankok, amelyek digitális módon nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat. De a jövőben valószínűleg pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó techcégek lesznek. Ez fordított megközelítés, ami paradigmaváltást kell, hogy eredményezzen a gondolkodásmódjukban. Ez azonban rendkívül nagy kihívást jelent, mivel ez egy nagyon hagyományos üzletág, és az odavezető út nem lesz könnyű.”

A másik nagy kérdés, hogy technológiai szempontból az AI, a felhőszolgáltatások és a blokklánc az elkövetkező években masszívan növekedni fog. Az AI esetében Péter több erős használati esetet jósol. Az első a hitelpontozás, ahol az AI rendkívül hasznos lesz, egy másik terület pedig a fejlettebb chatbotok bevetése. Az egyik magyarországi kereskedelmi banknak már a járvány kezdetén működött a chatbotja, amely nélkül a bank nehezen tudott volna megbirkózni az ügyféligényekkel. A zárlat idején a call center túlterhelődhetett volna, de a chatbot jól megbirkózott a hatalmas plusz információigénnyel

Péter szerint a jövő utolsó nagy problémája a csalás és a kiberbiztonság lesz, ahol a mesterséges intelligencia egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. Megemlít „egy nagyon ígéretes magyar fintechet, a SEON Technologies-t. Nagyon jók és több millió eurós befektetést kaptak. Már most is kínálnak csalásfelismerő megoldásokat az Air France, az Afterpay vagy a Grab számára. És ez egy egészen tipikus B2B kínálat, ami nagyon fontos, és döntő fontosságú”. Péter tart egy kis szünetet, majd hozzátesz még egy tényezőt a három elemet tartalmazó listához, így „három plusz egy” lesz belőle: a 2020-ban megalakuló MAFISZ, a Fintech Szövetség létrehozását a magyar fintech nagy előrelépésének látja.

 

Az UX kérdésköre

Mielőtt elhagynám a három bankárt, akik közül egy sem illik bele a banki emberek kinézetéről és viselkedéséről alkotott sztereotip képbe, érdekelne, hogy mi a véleményük az UX-UI designról. Elvégre ez az Ergomania hazai terepe, és Rung András és cége mindegyikük számára ismert. Tehát számít az UX?

Fónai Imre szerint mára mindannyian megszoktuk, hogy a mindennapi életünkben jó felhasználói élményeket kapunk, és ezt várjuk el a banki alkalmazások esetében is. Jó felhasználói élményt nyújt az Apple, a Revolut vagy a Wise, így akár tetszik, akár nem, a bankok kénytelenek követni ezeket a legjobb gyakorlatokat – ami azt jelenti, hogy az UX-UI-ra kell összpontosítaniuk. „A K&H-ban jó folyamatot dolgoztunk ki arra vonatkozóan, hogyan közelítsük meg az UX-kihívást. A hipotézisek meghatározásával kezdjük: Mi az ügyfelek problémája, majd miután azonosítottuk a problémát, és előálltunk egy lehetséges megoldással, ismét kimegyünk az ügyfelekhez, hogy ellenőrizzük és validáljuk az igényt. Tehát sok olyan pontunk van, ahol validáljuk vagy érvénytelenítjük azt, amit felépítettünk. Ha végigmegyünk ezen a folyamaton, csökken annak az esélye, hogy olyasmit szállítunk, ami nem hasznos vagy nem használható. Nagy különbség van a hasznos és a használható között! Néha az emberek ezt elfelejtik, mert csak építeni akarnak valamit. De meg kell kérdeznünk: „Rendben, mit építesz? Miért építed ezt? Sokan építenek megoldásokat, de nem nagyon tudják, hogyan kell felépíteni egy terméket az ügyfél szempontjából. És ez az oka annak, hogy sok vállalatnak és terméknek végül egyáltalán nincsenek felhasználói.”

Ezt könyveljük el a „Keményebben kell próbálkoznom” címszó alá.

Fáykiss Péter rámutat arra, hogy a Központi Bank is proaktív az UX területén: „Kiadtunk egy UX-re vonatkozó iránymutatást, amely a központi bankok között talán elsőként tartalmaz a bankolás digitális átalakulására vonatkozó ajánlásokat is. A kiadványban külön fejezetet szántunk annak, hogy a bankok hogyan összpontosítsanak az UX-dizájnra, illetve, hogy rendelkezniük kell használati stratégiával. Növelniük kell készségeiket és tudásukat ezen a területen“. A későbbiekben a bankok további iránymutatásokat kapnak majd arra vonatkozóan, hogy milyen elveket kell követniük, ha valóban ügyfélközpontúvá akarják tenni az UX-et.

Fischer András szerint a legtöbb vállalatnál ma már vagy belső UX-tervező csapat működik, vagy legalábbis néhány alkalmazott külső tanácsadó cégekkel dolgozik együtt, illetve koordinálja a munkát. „Öt évvel ezelőtt minden startup azt mondta, hogy milyen nagyszerű a felhasználói élményük. Ma, ha ezt mondod, nem mondasz semmi újat. Úgy értem, hogy ez kötelező. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy „van jelszó a weboldalunkhoz”. A kérdés 

tehát az, hogy mennyi UX készült el teljesen és lett letesztelve, illetve milyen gyakran vonjuk be az ügyfeleket a tesztelésbe. Mert ebből lehet túl keveset végezni, illetve a másik oldalról, túlzásba is lehet vinni. Ez minden új technológiára igaz: Ha túl korán érkezel, kudarcot vallasz. Ha pedig túl későn, akkor a hajó nélküled megy el.”

Csupán sikerült jó helyen és jó időben lenni? Vagy egy citrom narancsnak tettette magát? Nyilvánvalóan nem erről, hanem arról van szó, hogy az 1989-es rendszerváltás után a kommunista Magyarország ígéretek nélküli és száraz pénzügyi talajából valamilyen módon ízletes termés nőtt ki, amelyet a fintech-tudatos bankárok új faja gondoz.

Oszd meg velünk véleményed

    Kérem írd be üzenetedet

    Kérem írd be email címed!

    Kérem írd be üzenetedet

    Küld

    Website-okat, mobil applikációkat és szoftvereket tervezünk, hogy segítsünk megvalósítani üzleti céljaidat!

    Csapatunk

    Kapcsolat

    Kedves Ergo,

    A nevem
    . Az email címem
    . Üzenetem:

    ajánlott
    cikkek

    Tudj meg többet a témáról

    A tapasztalat és a technológia ötvözése

    2022. nov. 22. | 58 perc olvasás

    Vajon hány leendő finteches mondta korábban: „Ha felnövök, nagyon szeretnék a fintech területen dolgozni”? A válasz: egy sem, mert a fintech nagyon újkeletű dolog. Talán voltak, akik érdeklődtek...

    A svájci Fintech szcéna – Svájc mint márka?

    2022. nov. 08. | 38 perc olvasás

    Az 1949-ben készült, A harmadik ember  című filmklasszikusban a főszereplő elhíresülten így szól: “Svájcban közben ötszáz évig demokrácia volt, meg béke, és mit találtak ki? A kakukkos órát.” Habár a ...