Hol tartanak a magyar bankok a régióban a digitalizáció szempontjából?
Jelenleg 13 magyar banknak van mobilalkalmazása, ám ezek színvonala elég eltérő. A magyar körképhez érdemes megismernünk egy alapos nemzetközi kutatást. A Deloitte 248  bankot vizsgált meg az EMEA ( Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban digitális érettség szempontjából (a teljes kutatás itt érhető el). A kutatás szerint a közép-kelet-európai régió 9 országából Magyarország az összesített lista 7. helyén áll. (és csak Románia és Bulgária van mögöttünk).
A kutatás a bankokat a digitalizáció alapján négy csoportra osztotta: bajnokok, okos követők, alkalmazók, elkésettek. A kutatás szerint Magyarország az alkalmazók csoportjába tartozik. A kutatás kiemelt azonban olyan mobilbank-funkciókat is, amelyek az EU átlaghoz képest innovatívak: ilyen a biometrikus azonosítás az onboarding alatt.
 
Mit jelent a digitalizáció a bankok esetében?
Banki digitalizációról alapesetben akkor beszélünk, ha a hagyományos banki termékek és szolgáltatások digitális eszközökön (mobilon, számítógépen) is elérhetők. Azok a bankok, amelyek megelégednek ennyivel, legfeljebb meglévő pozíciójuk megtartásában reménykedhetnek.
A bankok digitalizációs érettsége nem fejlődik a piaci és ügyfél nyomásgyakorlása nélkül, mivel a magyar bankok a digitális alkalmazók csoportjába tartoznak. A magyar piacon az ügyfelek nem gyakorolnak kellő nyomást, hogy melyek azok a szolgáltatások, amit a számítógépükön vagy mobiljukon is szeretnének elérni.
Ugyanakkor nem érkezik kompetitív nyomás más piaci szereplőktől sem, hiszen megvizsgálva a jelenlegi mobil bank applikációk által nyújtott szolgáltatásokat, a két digitális piacvezető bank fej-fej mellett halad, és a biometrikus azonosításon kívül nem nyújtanak technológiai, szolgáltatásbeli újdonságot a közép-kelet európai társaikhoz mérve. Piaci nyomásra olyan európai digitalizációs bajnok bankoktól lehet számítani a közeljövőben, amelyek külföldön is terjeszkednek.
Az ügyfelek részéről a digitálisan érett Z generáció gyakorolhat nyomást a bankokra. A digitális bennszülöttnek is hívott generáció tagjai ma már 20-25 évesek, és konkrét igényeik vannak a gyors és egyértelmű banki applikációkkal kapcsolatban. Számukra egy banki alkalmazás kiválasztásánál is döntő szempont lehet a használhatóság. Ezt támasztja alá az 50 000 magyar Revolut-felhasználó, akik a magyar mobilbankok helyett egy UX szempontból kiváló brit alkalmazást használnak.
 
Lássunk két magyar példát: OTP Smart Bank és K&H mobilbank
A két legnépszerűbb magyar mobilbank a Google Play toplistája alapján az OTP Smart Bank (Google play: 500.000+ letöltés) és a K&H (Google play: 100.000+ letöltés) alkalmazása.
Mint már említésre került az onboardingnál, amikor az ügyfél regisztrál és megismerkedik a felülettel, a magyar bankok az EU átlaghoz viszonyítva innovatív megoldást nyújtanak, és az ügyféléletút ezen szakaszában a digitális bajnokok közé sorolhatóak.
Az OTP és K&H felületére kétféleképp lehet belépni a regisztráció után: arcfelismeréssel vagy ujjlenyomattal (ha a mobilkészülék alkalmas erre). Mind a két applikációba könnyen, rövid időn belül beléphetünk. A biometrikus azonosítás beállítása a regisztráció ideje alatt érhetően, egyszerűen van elmagyarázva, jól látható ügyfélúttal. Mind a két applikációban helyet kapott a QR kóddal való e-bankhoz való kapcsolódás, illetve a tranzakciók ilyen módú jóváhagyása, ami felhasználói szempontból egyszerűsíti a bankolási folyamatot. A K&H esetében lehetőség van NFC alapú fizetésre, tehát amikor a telefont a kártyaleolvasóhoz érintve fizethetünk.
 

 
Az alapfunkciók mind a két alkalmazásban megtalálhatók: számlatörténet, utalások indítása, mobilfeltöltés, limitmódosítás. Ezek a szolgáltatások jól érthető felhasználói úton érhetőek el és jó vizuális hierarchiával rendelkeznek.
Az appokban továbbá kereshetőek a közelben lévő ATM-ek is, hiszen az ATM-ek még mindig jelentős százalékban a bankolási folyamat részei. Az ATM és fiók keresést elősegítik a szűrési feltételek, optimalizálva a felhasználói élményt. A K&H és OTP mobilbankban egyaránt lehet szűrni nyitva tartó, helymeghatározás bekapcsolásával a legközelebbi és prémium szolgáltatást nyújtó bankra. Ezek átláthatóan és érthetően kereshetőek. A bejelentkezés nélküli ATM keresésre remek példa az Ergomania által készített White Label banki applikáció, ami már 2015-ben előremutató volt.
 

 
Az innovatív megoldások közé tartozik, hogy az OTP már hangalapú utalást is lehetővé tesz, ami egyelőre alapszintű technológiával működik, de az irány jó. Jelenleg az előre beállított partnersablon neve alapján, az összeget bediktálva lehet utalást beállítani, amit már csak egy összesítő oldalon kell megerősíteni. Azt is meg kell említeni, hogy a fő képernyő személyreszabható, választani lehet, hogy mik azok az információk, amiket a felhasználó fontosnak tart és bejelentkezés nélkül láthat. 
 
A PSD2 és a Fintech cégek hatása a mobilbankolásra
Az egyik oldalon a PSD2 szabályozás miatt jelentős változásokat kell véghezvinniük a magyar mobilbankoknak is, nem csak technológiailag, hanem a felhasználói felületeken is. Ez egy erős motiváció lehet arra, hogy a magyar bankok felhasználói szempontból áttervezzék a meglévő applikációkat.
A másik oldalról a megjelenő külföldi Fintech cégek, amelyek a jelenlegi banki szolgáltatások egy kisebb szegmensét nyújtják az ügyfeleiknek, egyre elterjedtebbek az EU-ban. Erre remek példa, ha megnézzük a már magyar irodával rendelkező TrasferWise, Revolut vagy az N26 mobil bankot, ahol ugyan nem teljes banki portfólióval lehet találkozni, de a digitalizációra nyitott ügyfeleket magas színvonalon kiszolgálják. A lehetőség adott a magyar mobilbankok számára is, hogy fejlesztik a mobilon elérhető szolgáltatás palettát vagy elkezdenek együtt dolgozni Fintech cégekkel a nyitott bankolás érdekében.
 
“Nyitott és bankon túli bankolás” dönti el, kiből lesz bajnok
Open vagy nyitott bankolásnak hívjuk azt a felület alapú üzleti megközelítést, amikor az adat, a folyamatok és az üzleti funkcionalitás harmadik fél fejlesztői vagy Fintech startupok ökoszisztémáján keresztül érhetőek el. Ez azt jelenti, hogy a banki termékek és szolgáltatások egy nem banki harmadik fél segítségével egy integrált felületen jelennek meg. Az open bankingre remek példa a Simple by OTP alkalmazás (amelyet 2017-ben az Ergománia csapata tervezett át, az esettanulmány itt érhető el) hiszen ezen keresztül már lehet mozijegyet, autópálya matricát vásárolni vagy parkolni.
 

 
Bankon túli bankolásról akkor beszélünk, amikor egyazon alkalmazásból nem csak bankolhatunk, hanem bankon kívüli szolgáltatásokat is megvehetünk. Például belföldi vagy deviza utalás mellett akár hotelszobát is foglalhatunk.
 
Mit hoz a jövő a mobilbankolásban?
A biometrikus azonosítás 2019-ben várhatóan széles körben elterjed a banki alkalmazások piacán. Amire érdemes fókuszálni és figyelembe venni, azok a trendek: a hang alapú aktiválás, a termékek köré épített történetek, a tartalom, személyreszabott felület előzmények alapján. Az átláthatóság és érthetőség lesznek 2019 fő hívószavai. A kérdés az, hogy a magyar bankok az open vagy beyond banking felé viszik-e el a termékfejlesztésüket a PSD2 és az azonnali utalás bevezetése után, amire most fókuszálnak.
Az eddigi lassú piaci reagálást mennyire fogják felgyorsítani a Magyarországot megcélzó Fintech cégek, a piaci nyomás milyen mértékben segíti a magyar mobilbankok digitalizációját? Vajon a termékfejlesztésekben azon kívül, hogy a kötelezően előirányzott fejlesztések megtörténnek, van olyan bank, amely a blockchain technológiát integrálja a rendszerébe, például a mobil vásárlások esetében?  Sok kérdés felmerül a bankok digitalizációja kapcsán. Amit biztosan tudhatunk, hogy aki a digitális bajnokok közé akar kerülni, annak lépnie kell és komoly figyelmet fordítani erre a területre.