Naponta nagyjából száz pénzügyi döntést hozunk, a reggeli kávétól (instant kávé otthon, vagy útközben a Starbucksban?) az esti filmnézésig (mozijegy és nagy popcorn menü, vagy otthon, ingyen?). Ezen apró választások többsége impulzív, ami nyilván nem támogatja a pénzügyi céljainkat. A banki szolgáltatások ráadásul sokszor inkább növelik ezt a zavart, ahelyett, hogy rendet tennének benne. De mi lenne, ha az AI-t arra használnánk, hogy egyfajta személyes pénzügyi edzőként segítsen nekünk a pénzügyi egészségünk javításában?

Nemrég a Service Design Day konferencián volt lehetőségem beszélni egy olyan témáról, ami egyre inkább foglalkoztat: hogyan segíthet a mesterséges intelligencia abban, hogy jobban bánjunk a pénzünkkel? Az előadás célja nem az volt, hogy bemutassam, hogyan lehetünk gazdagabbak az AI segítségével — nem a pénzkeresésről van szó. Sokkal inkább arról, hogy azt a pénzt, amit valamilyen úton-módon megkeresünk, hogyan tudnánk jobban kezelni egy intelligens, digitális segítőtárs bevonásával. A fókuszban tehát a pénzügyi egészség áll, egy olyan állapot, ami meglepően keveseknek adatik meg.

Pénzügyi egészség: nem gazdagság, hanem stresszmentesség

A legtöbben ugyanis rosszul bánunk a pénzzel — ez nem kritika, hanem tény. A Financial Health Network 2023-as felmérése szerint az amerikai felnőtteknek mindössze 30 százaléka tartja magát pénzügyileg egészségesnek. A többség, 54 százalék, csak evickél, elboldogul, 17 százalék pedig kifejezetten sérülékeny helyzetben van. Bár ezek amerikai adatok, valószínűleg a világ más részein sem sokkal jobb a helyzet. De mit is jelent pontosan pénzügyileg egészségesnek lenni? Nem azt, hogy valaki gazdag. Hanem azt, hogy a pénzügyei stresszmentesek: képes fedezni a kiadásait, felkészülten érik a meglepetések, és reális esélye van elérni a hosszú távú céljait.

Ehhez naponta számtalan döntést kell meghoznunk. A kutatások rávilágítanak erre a kognitív terhelésre: naponta több ezer tudatos és tudatalatti döntést hozunk. Például egy jól ismert, a Cornell Egyetemen végzett kutatás megállapította, hogy egy átlagember naponta több mint 200 döntést hoz csak az étkezéssel kapcsolatban. Bár a pénzügyi döntésekre nincs pontos adat, észszerű becslés, hogy napi döntéseink közül körülbelül 100 tekinthető pénzügyinek. Ez nemcsak a közvetlen vásárlásokat jelenti, hanem olyan apróságokat is, mint hogy otthon készítünk szendvicset, vagy útközben veszünk egyet. Ezt a napi száz, többnyire alulinformált és rossz kontextusban meghozott döntést együttesen nevezhetjük a pénzügyi egészségünk ellenségének.

A probléma gyökere: miért nem használjuk a banki segítséget?

A paradoxon az, hogy a bankok elvileg rengeteg szolgáltatást kínálnak, hogy segítsenek jobban gazdálkodni. A valóságban azonban a legtöbb ember ezeket nem használja. Egy UXDA-tanulmány szerint a vásárlók 70 százaléka mindössze 2-4 banki szolgáltatást vesz igénybe rendszeresen. Jellemzően azokat, amikre kritikusan szükségük van: a folyószámlát és a bankkártyát. Nem nézünk utána, hogyan lehetne jobb a pénzügyi egészségünk, hanem azokat az eszközöket használjuk, amiket egyszerűen nem tudunk megkerülni.

Miért van ez így? A válasz a legtöbbször a rossz felhasználói élményben rejlik.

• Túl bonyolult, túlterhelő: A banki felületek és termékleírások gyakran pénzügyi szakzsargonnal vannak tele, amit egy átlagember nem ért. A legtöbben már ott elvéreznek, hogy mi a különbség a THM és a kamat között. A rengeteg, átláthatatlan opció kognitív túlterhelést okoz, ami döntési paralízishez vezet.
• Gyenge felhasználói élmény (UX): A felületeket nem emberi, hanem pénzügyi szemlélettel rakják össze. Nem az a kérdés, hogy „XY-nak ez miért jó?”, hanem az, hogy „hogyan működőképes a szolgáltatás?”. Az eredmény gyakran egy rideg, nehezen használható felület, ahol egy egyszerű művelet is kihívást jelent, és egy PDF letöltésével vagy egy bankfiók felkeresésének javaslatával ér véget.
• Bizalomhiány: A bonyolult folyamatok és az érthetetlen kommunikáció bizalomvesztéshez vezet. Ha a felhasználó fél attól, hogy hibát követ el, inkább nem próbál ki új funkciókat vagy szolgáltatásokat.

Az AI mint pénzügyi személyi edző

Hogyan segíthetne ezen az AI? A vízióm egy olyan AI-asszisztens, amely nemcsak adatokat elemez, hanem egyfajta pénzügyi személyi edzőként viselkedik. Képzeljük el a pénzügyi életünket egy nagy, kaotikus térképként, tele kisebb-nagyobb döntési pontokkal. A céljaink (pl. egy új autó megvásárlása) a térkép egyik szélén vannak, mi pedig a másikon. Segítség nélkül össze-vissza bolyongunk ezen a térképen, és sokszor egy-egy rossz döntés miatt (túl sok éttermi költés, impulzusvásárlások) letérünk a helyes útról, és végül feladjuk. Nem látjuk az összefüggést a napi apró döntéseink és a hosszú távú céljaink között.

A bankok által kínált szolgáltatások (megtakarítási számlák, befektetési lehetőségek stb.) apró, hasznos oázisok ezen a térképen, de mivel nem ismerjük őket, és nem tudjuk, hogyan jussunk el hozzájuk, egyszerűen nem használjuk őket. Itt jön képbe az AI. Egy intelligens asszisztens képes lenne számunkra egy optimális útvonalat, egy pénzügyi magatartásmintát kijelölni ezen a térképen. Ez az útvonal nemcsak a legrövidebb út a célunkhoz, hanem közben organikusan összeköti azokat a banki szolgáltatásokat is, amelyek az adott élethelyzetben pont kapóra jönnek.

Nem arról van szó, hogy az AI letiltja a rossz döntéseket — mint egy idegesítő szülői felügyelet app, amit az ember úgyis felold egy idő után —, hanem arról, hogy tájékoztat és alternatívákat kínál. Például, ha látja, hogy adott hónapban sokat költöttünk étteremre, jelezheti: „Ha így folytatod, az autóvásárlás négy hónappal később fog összejönni. De ha jövő héten is szeretnél sokat étterembe járni, az is rendben van, csak akkor az új fűnyíró megvásárlását halaszd el egy kicsit.” A döntés a miénk marad, de immár információ birtokában hozzuk meg.

Hogyan működne ez a gyakorlatban? Konkrét AI-funkciók

Ez az elképzelés nem science fiction. Nézzünk néhány konkrét funkciót, amelyek már ma is megvalósíthatók, és egy ilyen intelligens pénzügyi asszisztens alapját képezhetik.

• A kontroll a felhasználónál van: Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy a felhasználó dönthesse el, milyen mélységben engedi be az AI-t az életébe. Egyértelműen beállíthatónak kell lennie, hogy az AI milyen adatokhoz férhet hozzá, és mit tehet velük. Lehet, hogy valaki csak statisztikákat kér, de jóslatokat már nem, mert abban nem bízik. A bizalom kiépítése a felhasználói kontroll biztosításával kezdődik.
• Célalapú tervezés: Ahelyett, hogy absztrakt pénzügyi termékek között kellene választanunk, az AI lehetővé tenné, hogy emberi, életszerű célokat fogalmazzunk meg: „rövid távon szeretnék egy használt autót”, „középtávon jön a gyerek”, „hosszú távon pedig szeretnék egy pénzügyileg nyugodt nyugdíjas kort”. Ezekről a célokról pedig beszélgethetnénk az AI-jal, finomhangolva a részleteket, ami sokkal pontosabb tervezést tesz lehetővé.
• Piaci kontextus és előrejelzés: Ha a felhasználó megadja a szakmáját és a cégének típusát (pl. egy magánbölcsőde tulajdonosa), az AI képes anonimizált adatok alapján összehasonlítani a teljesítményét a piaci átlaggal. Sőt, előre jelezhet olyan piaci eseményeket, amelyek hatással lesznek a bevételeire. Például figyelmeztethet egy bölcsőde-tulajdonost, hogy „Figyelj, szeptemberben jön a beiratkozási roham, ami 15 százalékos bevételnövekedést jelenthet, de decemberben a karácsonyi szünet miatt 24 százalékos visszaesésre számíthatsz.” Ez az információ aranyat ér a tervezésnél.
• Viselkedési visszajelzés: Az AI finoman, ítélkezés nélkül jelezhet olyan viselkedési mintákat, amelyek befolyásolják a pénzügyi egészségünket. „Észrevettem, hogy ebben a hónapban 64 százalékkal többet költöttél éttermekre, mint az előzőben.” Nem azt mondja, hogy mit tegyünk, csupán tájékoztat. Ha rákattintunk, megmutathatja a lehetséges következményt, mint például fent az autóvásárlásos példa.

A hype-on túl: az AI valós fejlődése

Fontos látni, hogy az AI fejlődése exponenciális, tehát ezeket az ötleteket a valóság pillanatokon belül túl fogja szárnyalni. Leopold Aschenbrenner, egy korábbi OpenAI-s kutató Situational Awareness című, nagy port kavart esszéjében bemutatja, hogy az AI képességei milyen ütemben nőnek. Már most túlléptünk a sima chatbotokon, és az agentic AI kora felé tartunk, ahol az AI nemcsak beszélget, hanem önállóan cselekszik is a céljaink érdekében.

Ez a digitális munkaerő koncepció fogja valóban átformálni a szolgáltatásokat. Ugyanakkor az AI által generált tartalmak gyakran felszínesek és lelketlenek. A valódi érték nem a szépen megfogalmazott mondatokban van, hanem a háttérben lévő adatelemzésben, a mintázatok felismerésében és a logikus következtetések levonásában.

Üzleti érték és humán cél

Egy ilyen intelligens, pénzügyi egészséget támogató rendszer mindenki számára előnyös. A felhasználó számára azért, mert a technológia képes levenni a válláról a pénzügyi döntések mindennapi terhét, és személyre szabott útmutatás segítségével a pénzt – ami korábban a stressz és bizonytalanság forrása volt – egy érthető és kezelhető eszközzé alakítja. Így kevesebb stresszel, jobban informáltan hozhat döntéseket, és gyorsabban elérheti a céljait. A sikerélmény pedig újabb célok kitűzésére ösztönzi, ami egy pozitív, öngerjesztő folyamatot indít el.

És pontosan ez a felszabadult, céljai felé magabiztosan haladó ügyfél jelenti a legnagyobb üzleti értéket a bankoknak is. Hiszen egy ilyen rendszerrel:

• Organikusan, kontextusban tudja felkínálni a szolgáltatásait. Nem egy hideghívással vagy egy irreleváns hirdetéssel próbál eladni, hanem pontosan akkor és ott nyújt segítséget, amikor az ügyfélnek szüksége van rá.
• Mély bizalmat és lojalitást épít. A bank passzív szolgáltatóból egy proaktív, nélkülözhetetlen pénzügyi partnerré válik.
• Növeli az ügyfél-elköteleződést és a felhasznált szolgáltatások számát, ami hosszú távon magasabb ügyfélértéket (CLV) eredményez.

Az AI tehát nem csupán hatékonyságnövelő eszköz, hanem egy lehetőség a pénzhez való viszonyunk alapvető megváltoztatására. A jövő banki szolgáltatásainak sikere azon is múlhat, hogy képesek-e a technológiát az emberi jóllét, a pénzügyi egészség szolgálatába állítani. Azok a bankok, amelyek felismerik, hogy a legértékesebb termékük az ügyfeleik pénzügyi nyugalma, és ebben támaszkodnak a legmodernebb technológiára, biztosan jó irányban haladnak.