November 20-tól az uniós szabályok nemcsak a hitel feltételeit határozzák meg, hanem azt is, mit kell látnia és megértenie az ügyfélnek, amikor hitelt igényel. Az új fogyasztói hitelirányelvre (CCD2) azért van szükség, mert ma sokan telefonon, percek alatt vesznek fel hitelt, a 2008-as szabályok pedig ezzel még nem számoltak. Az irányelv ezért előírja, hogy a hitel fő adatai a telefon képernyőjén is áttekinthetők legyenek, egy előre bejelölt négyzet ne számítson beleegyezésnek, és ha egy algoritmus elutasítja a hitelkérelmet, az ügyfél kérhesse, hogy ember vizsgálja felül a döntést. Ezeknek a követelményeknek csak jól megtervezett felülettel lehet megfelelni, ezért a bankoknak és a többi hitelezőnek a jogászok mellett UX-szakértőkre is szükségük lesz.

Valaki egy online áruházban új laptopot vesz. A fizetésnél megjelenik egy ajánlat, hogy három részletben, kamatmentesen is fizethet. Egy kattintás, és a következő képernyőn már be van jelölve egy biztosítás, amely fedezi a részleteket, ha a vásárló nem tudna fizetni. A feltételek egy lenyíló szövegben vannak, a vásárló persze nem nyitja le. Úgy érzi, csak egy fizetési módot választott, pedig hitelt vett fel.

November 20-tól az ilyen részletfizetés is a CCD2 hatálya alá tartozik. A vásárlónak a szerződéskötés előtt meg kell kapnia a hitelről egy szabványos tájékoztatót, amelynek első oldalán a hitel legfontosabb adatai szerepelnek, a biztosítást pedig csak akkor adhatják el neki, ha maga jelöli be.

Mi változik november 20-án

Az Európai Unió 2023-ban fogadta el a fogyasztói hitelszerződésekről szóló 2023/2225/EU irányelvet (Consumer Credit Directive 2, CCD2). Ez váltja fel a 2008-as fogyasztói hitelirányelvet, amely még a digitális hitelezés elterjedése előtt született. A tagállamoknak 2025. november 20-ig kellett átültetniük az új szabályokat a saját jogukba, alkalmazni pedig 2026. november 20-tól kell őket. Az irányelv teljes harmonizációt ír elő: a tagállamok csak ott térhetnek el tőle, ahol maga az irányelv megengedi, például egyes hirdetési tilalmaknál. Egy több országban működő bank vagy fintech így közös alapra tervezheti a felületeit, és csak ezeket a tagállami eltéréseket kell külön kezelnie.

Az irányelv hatálya bővül: a hitelösszeg felső határa 100 000 euróra emelkedik, és kiterjed a 200 eurónál kisebb hitelekre, a kamatmentes konstrukciókra és a „vásárolj most, fizess később” (buy now, pay later, BNPL) szolgáltatásokra is. A kis összegű és a BNPL-hitelek miatt olyan kereskedők és fintechek is a hatálya alá kerülnek, amelyek eddig elsősorban arra figyeltek, hogy a fizetés minél gyorsabb legyen.

A jogszabály eredményt ír elő, nem megoldást

A CCD2 új követelményeinek többsége nem azt mondja meg, hogyan nézzen ki egy képernyő, hanem azt, milyen hatást kell elérnie. Az információ legyen jól olvasható, és igazodjon annak az eszköznek a technikai korlátaihoz, amelyen megjelenik, a beleegyezés legyen egyértelmű, aktív cselekvés, a hitelről és az automatizált hitelbírálatról adott magyarázat pedig világos és érthető. Hogy egy felület ezeknek megfelel-e, azt nem a jogi szöveg dönti el, hanem az, hogy a felhasználó mit lát és mit ért meg belőle.

A jogász meg tudja mondani, milyen adatnak kell szerepelnie a képernyőn, és milyen jogai vannak az ügyfélnek. Azt viszont, hogy egy telefon képernyőjén az adatok tényleg egy pillantással áttekinthetők-e, vagy hogy az elutasított ügyfél megérti-e a magyarázatot, csak tervezéssel lehet biztosítani, és csak felhasználói teszttel lehet ellenőrizni.

A legfontosabb adatok az első oldalra kerülnek

A szerződéskötés előtti tájékoztató eddig is kötött formájú volt, a CCD2 azonban azt is meghatározza, milyen sorrendben és milyen hangsúllyal szerepeljenek benne az adatok. Az irányelv szerint a hitel fő elemeinek a tájékoztató első részében, egy oldalon, kiemelten kell megjelenniük. Ha nem férnek el egy oldalon, legfeljebb két oldalt foglalhatnak el, de az első hét elemnek – a hitelező nevének, a hitel teljes összegének, a futamidőnek, a hitelkamatnak, a teljes hiteldíjmutatónak (THM) és a teljes visszafizetendő összegnek, áruhitelnél a termék árának, valamint a késedelmes fizetés költségeinek – akkor is az első oldalra kell kerülnie. Az irányelv preambuluma szerint a cél az, hogy a fogyasztó egy pillantással lássa a lényeget, még mobiltelefon képernyőjén is.

A tervezőnek itt két követelményt kell összeegyeztetnie. Az irányelv ugyanakkor azt is előírja, hogy a tájékoztatóban minden információ egyformán kiemelt legyen, miközben a fő elemeknek kiemelten kell megjelenniük az első részben. Mobilon ez csak tudatos információs hierarchiával oldható meg: tagolással, sorrenddel és tipográfiával, úgy, hogy egyetlen adat se tűnjön kevésbé fontosnak a többinél.

A többi kötelező adatnak – a hitel típusának, a kamatváltozás feltételeinek, a THM-et szemléltető példának, a kötelező kiegészítő szolgáltatásoknak, a panaszkezelési lehetőségeknek és a teljes törlesztési ütemtervnek – az első rész után, attól jól elkülönítve kell következnie. Az ütemtervben a hitellel együtt értékesített kiegészítő szolgáltatások díjainak is szerepelniük kell. Mobilon ez hosszú görgetést jelent, amelyet úgy kell tagolni, hogy az ügyfél mindig tudja, hol tart, és mit talál az egyes részekben.

Az irányelv azt is előírja, hogy a tájékoztató adatai összhangban legyenek egymással, és a különböző csatornákon megfelelően jelenjenek meg. A kiegészítő információkat külön dokumentumban kell átadni, így a marketingszöveg nem keveredhet a kötelező adatokkal. A fogyasztó kérésére a tájékoztató mellé ingyenesen át kell adni a szerződéstervezet másolatát is, ha a hitelező kész megkötni a szerződést, ezért ennek a kérésnek is helyet kell találni a felületen. A preambulum az uniós akadálymentességi irányelvre is hivatkozik: a tájékoztatónak a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhetőnek kell lennie.

A hitelreklám is a szabályok alá esik

A követelmények már az igénylés előtt, a hirdetésnél kezdődnek. Minden hitelreklámnak tartalmaznia kell egy jól látható figyelmeztetést arról, hogy a hitelfelvétel pénzbe kerül. Ha a hirdetés kamatot vagy bármilyen költséget említ, egy jellemző példán be kell mutatnia a hitel alapadatait is, olvashatóan és az adott eszköz technikai korlátaihoz igazítva. Ha egy kiegészítő szolgáltatás – például biztosítás – megkötése feltétele a hitelnek, és a költsége előre nem határozható meg, ezt a kötelezettséget is kiemelten kell jelezni. Kattintás, görgetés vagy elhúzás mögé csak a törlesztőrészletek és a teljes visszafizetendő összeg, illetve áruhitelnél a termék ára kerülhet, és csak akkor, ha a felület tényleg nem teszi lehetővé a kiemelt megjelenítést. Ezek a szabályok egy appon belüli hitelajánlatra vagy egy bannerre ugyanúgy vonatkoznak, mint egy tévéreklámra.

Tilos minden olyan üzenet, amely azt sugallja, hogy a hitel javítja a fogyasztó pénzügyi helyzetét, vagy hogy a meglévő tartozások alig számítanak az elbírálásnál. Az irányelv a tagállamokra bízza, hogy betiltják-e azokat a hirdetéseket is, amelyek a hitelfelvétel könnyűségét vagy gyorsaságát hangsúlyozzák. A fintechek egyik legmegszokottabb üzenete tehát az egyik országban megengedett lehet, a másikban tilos.

Tilos a kéretlen hitelnyújtás is, például a hitelkártya-keret egyoldalú megemelése vagy olyan hitelkártya kiküldése, amelyet az ügyfél nem kért. Ha a felek utólag jelentősen megemelik a hitelkeretet, a hitelezőnek előtte friss adatok alapján újra meg kell vizsgálnia a fogyasztó hitelképességét. Ha tehát egy app egy kattintással kínál magasabb keretet, egyértelművé kell tenni, hogy a magasabb keretet az ügyfél kéri, és a folyamatba be kell illeszteni az új vizsgálatot is.

Beleegyezés és elállás

Az irányelv kimondja, hogy a hitelező nem következtethet a fogyasztó beleegyezésére alapértelmezett beállításokból, például előre bejelölt négyzetekből, sem a hitelszerződésnél, sem a kiegészítő szolgáltatásoknál. A beleegyezésnek egyértelmű, aktív cselekvésnek kell lennie, amely szabad, konkrét és tájékozott döntést fejez ki. Ez közvetlenül érinti a hitelbiztosítás és más kapcsolódó termékek értékesítését, vagyis bevételi kérdés is: ha eltűnik az alapértelmezett bejelölés, a kiegészítő termékeket úgy kell bemutatni, hogy az ügyfél értse, miért érdemes választania őket.

Ehhez kapcsolódik a pénzügyi szolgáltatások távértékesítéséről szóló 2023/2673/EU irányelv, amelyet 2026. június 19. óta alkalmaznak, és az online kötött hitelszerződésekre is vonatkozik. Tiltja, hogy a szolgáltató online felülete megtévessze vagy manipulálja a fogyasztót, és példaként említi, ha egyes választási lehetőségeket kiemeltebben jelenít meg, ha felugró ablakokkal újra és újra döntésre kéri, vagy ha a szolgáltatás megszüntetését nehezebbé teszi, mint az igénylését. Ugyanez az irányelv vezette be az online kötött szerződéseknél az elállási gombot, amelynek a teljes elállási idő alatt jól láthatónak és könnyen elérhetőnek kell lennie.

Az elállásról a CCD2 is tartalmaz egy szabályt, amely főleg az azonnali hiteleket és a BNPL-t érinti. Ha a szerződéskötés előtti tájékoztató és a szerződés megkötése között egy napnál kevesebb idő telik el, a hitelezőnek a megkötés után egy és hét nap között emlékeztetőt kell küldenie az elállási jogról és annak menetéről, papíron vagy más, a fogyasztó által választott tartós adathordozón, például e-mailben. Egy percek alatt lezáruló igénylésnél tehát az emlékeztető időzítése, csatornája és szövege is a folyamat része.

Magyarázat már a döntés előtt

Az irányelv szerint a hitelezőnek a szerződéskötés előtt ingyenes, megfelelő magyarázatot kell adnia, amelyből az ügyfél fel tudja mérni, hogy a hitel és a kiegészítő szolgáltatások megfelelnek-e az igényeinek és a pénzügyi helyzetének. A magyarázatnak ki kell térnie a hitel lényeges jellemzőire és arra, milyen konkrét hatással lehet a fogyasztóra, például mi történik, ha nem vagy késve fizet. Csomagban értékesített szolgáltatásoknál azt is el kell magyarázni, hogy az egyes elemek külön felmondhatók-e, és ennek mi a következménye.

Ez jóval többet kíván, mint a kötelező adatok megismétlése: a számokat a fogyasztó saját helyzetére kell lefordítani. A tagállamok indokolt esetben a hitel típusához és a körülményekhez igazíthatják a magyarázat módját és terjedelmét, a kötelezettség azonban digitális csatornán is érvényes, ahol nincs ügyintéző, aki szóban elmagyarázná a részleteket. Ezt a munkát a felületnek és a szövegnek kell elvégeznie. Ha pedig a hitelező automatizált adatfeldolgozás alapján személyre szabott ajánlatot tesz, erről világosan és érthetően tájékoztatnia kell a fogyasztót, és ha az árat is így szabta személyre, azt a tájékoztatóban is jelezni kell.

Hitelbírálat és elutasítás

Az irányelv szerint a hitelképesség vizsgálatának a fogyasztó jövedelméről, kiadásairól és pénzügyi helyzetéről szóló olyan adatokon kell alapulnia, amelyek szükségesek és arányosak a hitel jellegéhez, futamidejéhez, összegéhez és kockázataihoz. Az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) szerinti különleges adatot, például egészségügyi adatot nem lehet felhasználni, és a közösségi médiát sem lehet adatforrásként használni. Az igénylő űrlapnak ehhez kell igazodnia: azokat az adatokat kell kérnie, amelyek a vizsgálathoz valóban szükségesek. Arról, hogy mire használja őket, az adatvédelmi rendelet szerint amúgy is tájékoztatni kell, és érdemes ezt az adott mezőnél megtenni.

A legtöbb tervezési munkát az automatizált hitelbírálatra vonatkozó szabály adja. Ha a hitelképesség vizsgálata személyes adatok automatizált feldolgozásával jár, a fogyasztó emberi beavatkozást kérhet a hitelezőtől. Ez három jogot jelent: világos és érthető magyarázatot kérhet a vizsgálatról, a feldolgozás logikájáról, kockázatairól és a döntésre gyakorolt hatásáról; kifejtheti a saját álláspontját; és kérheti a hitelképesség-vizsgálat és a döntés felülvizsgálatát. A szabály nemcsak a teljesen automatizált döntésekre vonatkozik: elég, ha a vizsgálatban automatizált feldolgozás is részt vesz.

Elutasításnál a hitelezőnek késedelem nélkül értesítenie kell a fogyasztót, és ahol indokolt, könnyen elérhető adósságtanácsadó szolgáltatáshoz kell irányítania. Ha az elutasítás adatbázis-lekérdezésen alapul, azonnal és ingyenesen tájékoztatnia kell a lekérdezés eredményéről és a lekérdezett adatbázisról is. Ha a vizsgálat automatizált feldolgozáson alapult, azt is közölnie kell, hogy a fogyasztó emberi felülvizsgálatot kérhet, és hogyan támadhatja meg a döntést. Novembertől tehát az elutasítással nem érhet véget az igénylés. Az elutasító képernyőnek el kell vezetnie az ügyfelet a magyarázathoz, a saját álláspontja kifejtéséhez és a felülvizsgálati kérelemhez, vagyis egy teljesen új folyamatot kell megtervezni a képernyőktől a kérelem befogadásáig.

A legnehezebb rész a magyarázat. Egy algoritmikus döntés logikáját olyan embernek kell érthetővé tenni, akit éppen elutasítottak, és aki ezért nem feltétlenül a legnyitottabb állapotában olvassa a szöveget. Ez tartalomtervezési feladat, amelyet a hitelbírálati modellt ismerő adatszakértőknek, a jogászoknak és a tervezőknek együtt kell megoldaniuk. Az irányelv preambuluma arra is hivatkozik, hogy az uniós mesterségesintelligencia-rendelet (AI Act) a hitelbírálatra használt AI-rendszereket magas kockázatúnak minősíti. Az AI Act tervezési követelményeiről korábban külön cikkben írtunk, arról pedig, hogyan lehet az AI döntéseit érthetővé tenni a felhasználónak, a magyarázható AI-ról szóló írásunkban.

Mit lehet tenni november 20-ig

A határidőig hátralévő hetekben a teljes igénylési folyamat újratervezése a legtöbb szervezetnek nem reális, egy célzott felülvizsgálat viszont igen. Ennek első lépése egy heurisztikus elemzés, vagyis szakértői átvilágítás, amely a fenti követelmények alapján végigmegy a hirdetéstől az igénylésen és a tájékoztatón át egészen az elutasításig vagy az utólagos emlékeztetőig, és megmutatja, hol tér el ma a folyamat az új szabályoktól.

A második lépés a tájékoztató képernyőinek és a magyarázó szövegeknek az újratervezése, a harmadik a szabályok rögzítése a design systemben, vagyis a felületek közös elemkészletében. Ha az alapértelmezésben üres jelölőnégyzet, a kötelező figyelmeztetés és a választási lehetőségek semleges megjelenítése kész elemként épül be, ezeken a pontokon minden új felület eleve megfelel a követelményeknek, és nem kell minden fejlesztésnél újra ellenőrizni. Végül a felhasználói teszt mutatja meg, hogy a felület valóban teljesíti-e, amit az irányelv elvár: az ügyfél egy pillantással látja-e a lényeget, érti-e, mit vállal, és megérti-e, adott esetben miért utasították el.