Our blog

Együttműködés UX szabadúszókkal:  Melyik UX design csapatot válasszuk? – 1. rész

Ezért érdemes UX szabadúszókkal dolgozni Ha időnként digitális projekteket vezetsz, előbb-utóbb be kell ismerned, hogy szükséged van néhány UX-szakemberre. Az is lehet, hogy már nagyon régóta tisztában vagy ezzel, de eddig halogattad azt a döntést, hogy megtedd az első lépést. Ennek több oka is lehet. Nem vagy tisztában azzal, hogyan válaszd ki a megfelelő UX-szakembereket, hiszen ez nem tartozik a szakterületedhez. Elképzelhető, hogy azt gondolod, hogy drágák, és a legügyesebb UI-designered is képes ellátni a UX-feladatokat. Vagy netán úgy véled, hogy a UX-esek kiválasztásának és beillesztésének folyamata bonyolult, és nincs erre időd. Amint azt a kedvenc produktivitásról szóló könyvedből már

UX Zürichben

A város, amely Svájc legnépesebb városaként kevesebb mint félmillió lakossal rendelkezik, melynek közel egyharmada nem svájci állampolgár. Itt található a világ legnagyobb aranykereskedelmi központja, és titokzatos „törpéi” a világ legdiszkrétebb bankárainak számítanak. Üdvözöljük Zürichben, az ország észak-középső részén, a közlekedés, az üzleti élet és a bankszektor csomópontjában. Éppen ezért Zürich az a hely, ahol érdemes nagyszerű UX-UI ügynökségeket felkutatni, amelyek kétség kívül a Fintech, a banki és a kapcsolódó iparágak kiszolgálására jöttek létre. Igaz vagy sem? A „diszkrét” kifejezés a kulcsszó, hiszen az általam megkeresett ügynökségek közül mindössze kettő vállalta az interjút. És a többiek? Nos, elcsodálkozom minden olyan vállalkozáson,

Miért olyan fontos a design – online vállalkozásoknak is? 

Ahhoz, hogy egy termék vagy szolgáltatást pénzt termelhessen, segítenünk kell a felhasználóknak, hogy elérhessék vele céljaikat. A design ennek egy eszköze… és annál jóval több is. Nagy tapasztalattal rendelkező termék designerként szeretném megosztani veletek, mit gondolok a designról, mi inspirál engem és miért egyformán fontos a design a vásárlóknak és az online vállalkozásoknak is.   Mit jelent nekem a design? Évekkel ezelőtt elmentem egy UX állásinterjúra. Hárman is ugyanazt kérdezték tőlem: „Mit jelent számodra a felhasználói élmény?” Nem tudtam biztosan, hogy mit szeretnének hallani, ezért megemlítettem pár dolgot, ami eszembe jutott. A design is lehet egy jó felhasználói élmény. A

Fenntartható és inkluzív – ez a UX – UI design jövője?

A fenntarthatóság és inkluzivitás a UX/UI design világában éppen olyan lényeges szempontok, mint a többi szolgáltatói ágazatban. Az inkluzivitás lényegében szolidaritás. A fejlett társadalmak egyik fokmérője az, hogy mennyire és milyen módon teszi lehetővé a különféle hátrányokkal rendelkező tagjai számára, hogy részt vehessenek a mindennapokban. A fenntarthatóság ettől alapvetően független. A természet és/vagy a környezet védelmét segíti elő azáltal, hogy azonos, vagy közel azonos színvonalú szolgáltatást nyújt, csak éppen odafigyelve a természetre és a fenntartható gazdaság olyan szempontjaira, mint például a fair trade. Hogyan kapcsolódik a UX – UI design a fenntarthatósághoz és inkluzivitáshoz? Egészen kiválóan. Egy-egy példa elöljáróban: az optimalizált

Háborús Időkben – Az ukrán Fintech és Bank szektor

Az alábbi Mariam Matiashvili-vel – a LEO ukrán fizetési szolgáltató üzletfejlesztési igazgatójával – folytatott interjúban több irányból is megközelítek bizonyos ügyeket. Tegnap este egy DakhaBrakha koncerten voltam, egy ukrán zenekar melyet évek óta kedvelek, és amely jelenleg Európai országok fővárosaiban turnézik, minél több emberhez eljuttatva az országuk megszállásáról az üzenetet, felvilágosítva az embereket, adománygyűjtéssel összekötve. Erőteljes, megható előadás volt, a háborúban okozott pusztításról szóló videóanyagokkal párosítva. Egy másik irány, hogy ugyanezen a napon találkoztam egy kolumbiai ismerősömmel, aki életében most először látogatja meg Európát, aki arról beszélt nekem, hogy szerinte – és saját hazájában sokak szerint – mi is áll

Clas Beese – a változás és növekedés kurátora

Képzeld el, hogy egy gyönyörű, fallal körülvett kert előtt állsz. A kapun keresztül belátsz a kertbe, ahol hajtásokkal teli növények, finom gyümölcsök, sőt öreg fák is vannak. Szeretnél belépni, de a kertkapu zárva, és hiába látod az odabent dolgozó sok kertészt, mind túl elfoglalt ahhoz, hogy beengedjen. Ezt éreztem a „A fintech íze” [The Flavor of Fintech]  című, az európai fintech iparágat mozgató és alakító szereplőkkel készült interjúkötet írása közben. A német fintech színtér egy fallal körülvett kert volt, amely – úgy tűnik – le van zárva a hozzám hasonló betolakodókkal szemben. Próbálkoztam startupokkal, középvállalkozásokkal, felvettem a kapcsolatot néhány nagy

Maria Amidi Nouri – A művészet és a mérnöki munka egyensúlya

Maria Amidi Nourival van egy közös vágyunk: szeretnénk közelebb lenni a tengerhez. Én Északkelet-Anglia partjainál nőttem fel, Maria Teheránban, néhány órányi autóútra a világ legnagyobb szárazfölddel körbezárt tengerétől, a Kaszpi-tengertől. Gyermekkorában többször nyaralt Cipruson a családjával, innen a tengerpartok és a tenger gyümölcsei iránti szeretet. Felmerül a kérdés, hogy akkor most miért él a tengerparttal nem rendelkező, 7 országgal határolt Magyarországon? Nos, az élet ritkán egyszerű és kiszámítható, ezért nézzük meg, hogyan lett egy perzsa építészhallgatóból kiemelt partner és szenior UX-tervező a budapesti UI-UX tervezőirodában, az Ergomániában. Egyébként azért hangsúlyozom, hogy „perzsa”, mert Maria perzsának tartja magát. Úgy gondolom, hogy

A tapasztalat és a technológia ötvözése

Vajon hány leendő finteches mondta korábban: „Ha felnövök, nagyon szeretnék a fintech területen dolgozni”? A válasz: egy sem, mert a fintech nagyon újkeletű dolog. Talán voltak, akik érdeklődtek a pénzügyek vagy a technológia iránt, de a két terület összekapcsolása a ma ismert formában nem létezett. Mindezt csupán azért említem, mert lenyűgöző, hogy egyesek milyen utat jártak be, hogy eljussanak jelenlegi pozíciójukba. Grúziában például, Tamaz Georgadze iskolai tanárai a fiú 12 éves korára már nem tudtak mit tanítani neki. 15 éves korára megszerezte az egyetemi diplomáját, majd egy németországi PhD-ösztöndíjjal agrárgazdaságtant, később nemzetközi gazdaságtant, végül pedig jogot tanult. Ezen a ponton,

A svájci Fintech szcéna – Svájc mint márka?

Az 1949-ben készült, A harmadik ember  című filmklasszikusban a főszereplő elhíresülten így szól: “Svájcban közben ötszáz évig demokrácia volt, meg béke, és mit találtak ki? A kakukkos órát.” Habár a színészt, Orson Welles-t később javították (a kakukkos órát Németországban találták ki), a lényegi mondandó arra céloz, hogy Svájc… hogy is mondjam, unalmas? Az évek során, az ország, ha bármiből is, abból kovácsolt tőkét, hogy a pontosságot, diszkréciót és biztonságot tette a „Svájci Márka” védjegyévé. De vajon igaz a fenti kép? A három „svájcias” Fintech szakember, akikkel találkoztam, vagy nagyon eltér az átlagostól, vagy pedig nemzetközi bázisuknak köszönhető az, hogy esetükben

Kvalitatív kutatási módszerek a UX kutatások világában

A felhasználók (user) viselkedésének megértésére, a felhasználói igények (user needs), kimondatlan szükségleteinek felméréséhez és kutatásához többfajta kvalitatív (qualitative) módszer (method) létezik. A módszerek közötti megfelelő választás (módszertan, részletesség, mélység) a rendelkezésre álló pénzügyi keretek kérdése és szakmai igények, előírások függvénye is. Sokféleképpen lehet kutatni, a lényeg, hogy tegyünk valamit, hiszen már a legelemibb, kis létszámú kutatás vagy felmérés is hasznos eredményeket hozhat. De még mielőtt rátérnénk az egyes módszerek megismerésére, lássunk egy rövid áttekintést néhány összefoglaló ábra segítségével, az alapvető metódusokról!   Kutatási módszerek több dimenzióban A rendelkezésre álló UX-kutatások (UX research methods) bemutatásának talán legismertebb, érthető és áttekintő módja