Veszélyes érintések

  • Rung András
  • 2012. jún. 3.
  • 2 hozzászólás
  • 3 perc

Amikor elkezdtem feladatmenedzselő alkalmazásokat használni az iphone-on, nagyon sokat vártam tőlük. Azt képzeltem, hogy milyen jó lesz majd a feladataimat rendezgetni a villamoson, vagy ha valakire épp várnom kell. Annyira lelkes voltam, hogy jó pár embert igyekeztem megtéríteni is, hogy használjanak igényes és komplex alkalmazásokat a megmosolyogtató feladatlisták helyett. A lelkesedés azonban apránként elszállt, mivel rájöttem, hogy a feladatok menedzseléséből akár több bajom is lehet, mint amennyi időt megtakarítok az útközbeni rendezgetésekkel. Kedvenc alkalmazásaimat már nem népszerűsítem, mert attól tartok, hogy majd a barátom akinek ajánlgatom, kikapja a telefont a kezemből, és miközben kipróbálja a szoftvert, felbecsülhetetlen károkat okoz, amelyeket sem ő, sem én nem veszünk észre.

Ha az érintőképernyős eszközök kerülnek szóba, akkor többnyire dicsőíteni szokás őket, hogy mennyire kényelmes a használatuk, mennyire innovatívak stb. Azonban arról már jóval kevesebbet olvasni, hogy ezeknek az eszközöknek vannak hátrányai, amelyek nem kezelhetetlenek, de fontos velük számolni, ha alkalmazásokat, weboldalakat tervezünk rájuk.


Időnként azért lefagy a mosoly az arcunkról még ipadezés közben is

A legkomolyabb probléma, hogy meglehetősen könnyű ezeken az eszközökkel olyan destruktív, véletlen változtatásokat végrehajtani, amelyeket nagyon nehéz visszaállítani, vagy egyszerűen észre se vesszük azokat, így még a javítás igénye sem merül fel bennünk. A két probléma közül talán a második kezelhető nehezebben, mert az elsőhöz jól átgondolt ellenőrző kérdések (Biztos törölni akarod típusú) és hatékony visszaállítás kellenek “csak”. A második probléma kezelésére viszont az egész alkalmazáson belül nagy gondot kell szentelnünk.

A véletlen törlések, elfogadások főleg olyan alkalmazásokban jelenthetnek gondot, amelyek feladatainkat kezelik, munkánkat menedzselik, fontos és érzékeny adatainkat tárolják. Így én már egy jó ideje csak feladatok rögzítésére használom a telefonom, mert menedzselés közben attól félek, hogy valamit rossz mappába rántok, elpakolok stb. és fel se tűnik. Ez bizonyos szempontból veszélyesebb, mint a számítógépen való törlés. Hisz, ha egy fájlt törlünk és hiányozni fog, akkor egy mentésben majdnem biztos megtaláljuk. Ha azonban egy feladatot törlünk, nem tűnik fel, csak könnyebb lesz az életünk, egész addig, amíg valaki dühösen nem jelentkezik (pl. elfelejtett bírságbefizetés, leadatlan munka) ezek miatt.

Ilyen veszélyes műveleteket különösen túlzsúfolt felületeken könnyű végrehajtani, ahol minden könnyen tapintható, és amikor görgetni akarunk, akkor is beletapintunk elemekbe. Ha emailjeinket lapozgatjuk, akkor kevésbé zavaró, hogy időnként meg is nyílnak, de ha feladatainkat böngésszük és párat véletlenül elfogadunk, mert egy kis checboxra kattintunk, az már annál idegesítőbb.

A probléma kezelésére nincs általános recept, de a következő elveket érdemes megfogadni, ha alkalmazásunk, weboldalunk fontos adatokat kezel:

  • Lehessen végignézni az utolsó akciókat és vissza is lehessen állítani azokat.
  • Ne legyen túlzsúfolt a felületünk.
  • Ha valami az adatok struktúrájában változást hoz létre (törlés, áthelyezés, elfogadás stb.), akkor arról a felhasználó kaphasson visszajelzést.
  • A gombjaink nagyok legyenek, és ne legyenek semmiképp egymásra tapasztva, hogy ne nyomhassuk meg őket véletlenül.
  • Fokozottan figyeljünk a veszélyes pontokra: pl görgetési felületen lévő checkboxok.

Jakob Nielsen hasznos írásai a témában:
iPad használhatóság egy év tapasztalatai alapján
Kindle Fire használhatósági észrevételek


A SZERZŐRŐL

Rung András 2002 óta foglalkozik UX-szel. Az innovációt és az üzleti fókuszt mindig szem előtt tartja. Az első magyar webergonómiai könyv a Felhasználóbarát honlapok társszerzője. Cikkei a nemzetközileg is jelentős Smashing magazinban is megjelentek.

  1. Bios Válasz
    Hasonló tapasztalatokkal lettem nemrég én is gazdagabb, az írást kiegészíteném azzal, ami számomra ugyancsak problémaforrás, hogy early adopterként nem csak azért nehéz az életem, mert pl. a cikkíróhoz hasonlóan a gtd appok menedzselése közben azon kaptam magam, hogy lassan többet töltök az app kezelésével, mint amit a klasszikus módszerekkel, de a "térítési / bevonási kényszer" is kellemetlen és fárasztó, az ügyfeleimet be kell vonni, be kell tanítani ahhoz, hogy az eszközöket hatékonyan, közösen használhassuk arra, amire valók. Mindezt egy olyan ügyfélkörben, ahol gyakran azt is ismételten el kell magyaráznom, hogy mi az a verziókövetés és ha a dropboxból töröl, az én munkámat is eltünteti... azért én továbbra is szívesen kattintgatom a Wuderlistet és a Clear-t is, továbbra is a felhőbe dolgozok, mert még mindig úgy látom, hogy ezek többet hoznak, mint amennyit elvesznek. És csendben reménykedem, hogy szép lassan már itthon sem számítok majd early adopternek ezeknek a technológiáknak az aktív használatával. A cikknek oldalnak meg külön örülök, ha csak tehetem, rendszeres látogatója leszek. :)
    • Rung András Válasz
      Természetesen én sem adtam fel ezek használatát, csak a lelkesedést szállt némileg alább, hogy ezek az eszközök, azért nagyon limitáltak és kárt is lehet velük okozni, akik aktív tevékenységet folytatnak, azoknak ezeket figyelembe kell venni. Másrészt ennek a műfajnak az interfacetervezési alapelvei még nagyon nem kiforrottak.

Szólj hozzá

 
Kérjük, írja be nevét!
Kérjük, írja be email hozzászólását!