Többet ésszel, mint kóddal!

  • Rung András
  • 2012. okt. 25.
  • 2 hozzászólás
  • 4 perc

Mindenki látott már olyan projekteket, ahol iszonyatos költséggel fejlesztettek le felesleges dolgokat, vagy ha nem is feleslegeseket, de teljesen téves koncepció mentén valósítottak meg egyébként akár hasznosnak is mondható funkciókat. A jó hír, hogy ez nem kötelezően szerves része a fejlesztésnek, mert egy viszonylag olcsó technikával a papír prototípus teszteléssel megelőzhetőek az ilyen költséges (sokszor milliókra rugó) baklövések.

Mi is a papír prototípus teszelés?
A papír prototípus tesztelésben nem valódi működő oldalt vagy alkalmazást tesztelünk, hanem rajzolt vagy nyomtatott képekkel imitáljuk annak működését. A tesztben a tesztelt felhasználón kívül egy tesztvezető és egy másik résztvevő, az ún. számítógép vesz részt. A felhasználó a papír képeinkkel úgy dolgozik valósnak tűnő feladatokat végrehajtva, mintha azok valódi képernyőnézeteket mutatnának (kattint = ujjával vagy ceruzával mutat valahova, görget = ujjával lefelé irányuló mozgást végez, begépel = ceruzával, tollal ráír a felületre), míg a számítógép mutatja neki azokat az új nézeteket, amelyeket gesztusaival előhívna. Pl. a papíron egy webáruház nyitóját látja, és ha ujjával egy termék fotójára nyom, akkor a számítógép elé teszik a termékoldal képernyő tervét. A tesztelés során a képernyőkön valódi tartalmat kell elhelyeznünk, azzaz a lorem ipsum jellegű töltelékszövegek, vagy itt most a termékleírása lesz típusú instrukciókkal teleszórt drótvázak alkalmatlanok a minőségi visszajelzések begyűjtésére.

Néhány videó, ami megmutatja, hogy ez miképp is néz ki a valóságban:

 

 

 

 

Fontos megemlíteni azt az előnyét a klasszikus felhasználói teszteléssel kapcsolatban, hogy a váratlan eseményekre is jobban tudunk reagálni. Ha egy alkalmazás kattintható prototípusában olyan helyre jut a felhasználó, ami nincs kitalálva, akkor kínos magyarázkodás fogadja, míg a papír prototípus tesztelésben könnyedén fel tudjuk neki skiccelni 1 perc alatt, hogy nagyjából mi fogadná, ha kitaláltuk volna korábban:)

Mire jó?
Mivel nem kell hozzá programozni, hanem csak rajzolni, ezért számos elképzelést és designt tesztelhetünk, mielőtt nagyon sokat költöttünk volna rájuk. Csak néhányat említve az előnyeiből:

  • Időben kiszúrhatunk használhatósági hibákat, amelyek akár kritikusak is lehetnek.
  • Észrevehetjük kiemelten fontos funkciók hiányát.
  • Könnyebben dönthetünk két egymással rivalizáló fejlesztési megoldás, információ elrendezés, működési folyamat stb. közt.
  • Elvethetjük költséges, de egyébként senkinek sem hiányzó funkciók kifejlesztését, a maradékot pedig okosan fontossági sorrendbe rendezhetjük (pl. hasznos funkció, de inkább csak a 2.0-s verzióban akarjuk látni, hogy a többi funkcióval minél hamarabb elindulhassunk)
  • A felhasználóktól kaphatunk értékes visszajelzéseket általánosságban üzleti elképzeléseinkről. Még időben jönnek ezek, így talán használni is tudjuk őket, hisz ha kész termékünk tesztelésénél derül ki, hogy a költségvetés nagy részét valami butaságra költöttük, nos az több, mint kellemetlen.

Miért csak viszonylag olcsó?
Hazugság lenne azt állítani, hogy a papír prototípus tesztelés nagyon olcsó. El kell tölteni egy két napot a képek előkészítésével, kellenek hozzá tesztrésztvevők és egyszerre két szakembernek kell jelen lennie a felhasználói teszteknél megszokott egy ember helyett. Ez vitathatatlanul egy picit drágábbá teszi, mint a klasszikus felhasnálói tesztelés, de több pénzt takarít is meg, mint az, hisz még idejekorán lemetszi elképzeléseink vadhajtásait.

Miket nehezebb vele tesztelni

  • Görgetés modellezése nehézkes
  • Félrekattintás, elgépelés okozta rendellenes működés nem jöhet ki
  • A válaszidő túl lassú az elvárthoz képest, mivel a számítógépnek idő kell, amíg kikeresheti a megfelelő képernyőt.

 


A SZERZŐRŐL

Rung András 2002 óta foglalkozik UX-szel. Az innovációt és az üzleti fókuszt mindig szem előtt tartja. Az első magyar webergonómiai könyv a Felhasználóbarát honlapok társszerzője. Cikkei a nemzetközileg is jelentős Smashing magazinban is megjelentek.

  1. Áron Válasz
    Érdekes megoldás, de tapasztalataim szerint egy jó web-alapú drótváz szerkesztő pont erre tökéletes. Igaz, talán egy skiccnél kicsit macerásabb az első verziót összedobni, de utána a live teszelés, a megoszthatóság, a görgetés, és legfontosabb, hogy a módosítás szerintem mind-mind hatékonyabb mint a papírozás.
    • Rung András Válasz
      Természetesen mindenki azzal rajzol, amivel jobban kézre áll. Többnyire én is géppel rajzolok. A módszer lényege azonban nem a rajzolás módja, hanem a tesztelés. Ezzel lehet jó eredményeket elérni. Mindenre azonban ez sem jó, majd talán írok erről is. Tesztelni lekódolt változattal drága lehet, ha meg egy olyan programban akarod megcsinálni, mint Axure, akkor nehézkes lehet, bizonyos dolgokat meg nem is lehet megcsinálni. Pl. egy email validációt leszimulálni először Axureban, akár több óra munka is lehet, papír prototípusban 2 perc.

Szólj hozzá

 
Kérjük, írja be nevét!
Kérjük, írja be email hozzászólását!