Az interakció ára

  • Rung András
  • 2016. jan. 7.
  • nincs hozzászólás
  • 2 perc

Mindannyian ismerjük azt a vélekedést, hogy valami minél kevesebb kattintással elérhető, annál jobban sikerült a tervezés. Aki azonban már egy kicsit is járatos a UX-ben, az kimosolyogja ezt a hiedelmet. Hisz tudjuk, hogy ez akár ahhoz vezethet, hogy a képernyőink túlzottan bonyolultak lesznek, egyszerre túl sok lehetőséget zúdítunk a felhasználóra, hogy választani tudjon.

Miben is hibáznak azok, akik azt gondolják, hogy a kevesebb kattintás jobb? Abban, hogy nem látják, hogy egy interakció árát többféleképpen fizethetjük meg. Vagy fizikai erőforrásainkat égetjük (kattintunk, görgetünk, gépelünk) vagy mentális energiánkat fogyasztjuk (választunk lehetőségek közül, bonyolult rövid kifejezéseket értelmezünk stb.). Ehhez még hozzájárul az is, hogy bizonyos interakciótípusokkal kapcsolatban lehetnek pozitív és negatív érzéseink. Lehet, hogy van, aki szeret opciókat gondosan mérlegelni, másokat leblokkol ugyanez a helyzet.

Az hogy valaminek a végrehajtásába belekezdünk-e, azon múlik, hogy mekkora hasznot várunk attól az interakciótól és az mekkora interakciós költséggel járhat. Ha az index.hu nyitóján látunk egy cikket, akkor mérlegeljük, hogy címe alapján mennyire lehet érdekes, és milyen árat kell érte fizetnünk: gondolkodunk kell rajta, hogy a cím érdekes-e, rá kell kattintatnunk, várnunk kell a betöltődésre stb.

Az interakciók költsége felhasználótípusonként eltérő is lehet. Egy idősebb felhasználónak nehezebb egy kis linkre rákattintani, míg egy tinédzser kevésbé türelmesen várja ki a hosszú betöltődéseket. Ugyanaz a felhasználó eltérő helyzetekben is másképp viselkedik. Az autóban vezetés közben mobilozva minden egyes fizikai interakció többe kerül nekünk, mint amikor a sorban állva nyomkodjuk a mobilunkat.

Egy tudatos tervező amikor interakciókat tervez gondosan mérlegeli, hogy a célcsoportba eső felhasználók számára leggyakoribb helyzetekben mi a legcélravezetőbb akció. Sőt azt is figyelembe veszi, hogy mi az egymást követő akciók együttes ára és haszna a felhasználók számára. Ehhez sajnos nincs objektív listánk, hogy mi mennyibe kerül egy átlagos felhasználónak, de  néhány fizikai interakció sorba állítottunk növekvő költség alapján saját tapasztalatainkra hagyatkozva:

  • tekintetünk irányítása
  • fejünk mozgatása
  • görgetés
  • gépelés (ha nem az egérről kell átugranunk)
  • egér rámozgatás
  • kattintás
  • elem húzása (drag and drop)

A SZERZŐRŐL

Rung András 2002 óta foglalkozik UX-szel. Az innovációt és az üzleti fókuszt mindig szem előtt tartja. Az első magyar webergonómiai könyv a Felhasználóbarát honlapok társszerzője. Cikkei a nemzetközileg is jelentős Smashing magazinban is megjelentek.

Szólj hozzá

 
Kérjük, írja be nevét!
Kérjük, írja be email hozzászólását!